5/2006. Közigazgatási jogegységi határozat
alapítvány működési rendjéről
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2006. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános ülésén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének indítványa alapján meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. A bíróság az alapítvány működése során is kijelölheti a kezelő szervet (szervezetet), ha erről az alapító nem gondoskodott, illetve a kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.
2. Több alapító által létrehozott alapítványnál az egyik alapító halála, illetve megszűnése esetén - az alapítói jogok gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a többi alapító az alapító okiratot módosíthatja.
3. A kezelő szerv egyes tagjainak kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint szüntethető meg. A kezelő szerv (szervezet) alapítványi célokat veszélyeztető tevékenysége esetén az alapító a teljes kezelő szerv (szervezet) kijelölését vonhatja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.
4. A bíróság a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésében foglalt alapítói jogosultságokat indokolt esetben, az alapítvány nevének, céljának és vagyonának figyelembevételével gyakorolhatja, ezért az erre vonatkozó bejelentés megalapozottságát vizsgálnia kell.
INDOKOLÁS
I.
A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 31. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint 31. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte a következő kérdésekben:
1. Ha az alapítvány működése során válik szükségessé a kezelő szerv kijelölése, azt a bíróság a Ptk. 74/C. § (2) bekezdése alapján kijelölheti-e?
A Legfelsőbb Bíróság Kny.III.38.579/2000/3. számú végzésében kifejtett álláspont szerint a bíróság csak abban az esetben rendelkezhet a kezelő szerv kijelöléséről, ha azt az alapító a nyilvántartásba vétel során elmulasztotta, illetőleg az alapító által megjelölt személyek a feladat ellátását nem vállalják, továbbá abban az esetben, ha az alapító halála, illetőleg megszűnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor. A kezelő szervezet bíróság által történő kijelölésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a BH. 2000. évi 8. számban közzétett véleményének 7. pontjában is úgy foglalt állást, hogy a kezelő szerv kijelölésével kapcsolatos jogosultság a bíróságot csak az alapító halála, megszűnése esetén illeti meg. Létező alapítók esetében azonban a kezelő szerv kijelölése bírósági eljárásban nem kényszeríthető ki.
Az iránymutató gyakorlattal az ítélőtáblák gyakorlata ellentétes.
A Pécsi Ítélőtábla Knyf.III.20.114/2003/3. számú végzésének indokolásában foglaltak szerint a bíróságnak a kezelő szerv kijelölésére vonatkozó kötelezettsége nem korlátozható az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásra, miután az alapítónak a kezelő szerv kijelölésére vonatkozó joga sem kizárólag az alapításkor áll fenn. A Pécsi Ítélőtábla álláspontja szerint a bíróság nemcsak abban az esetben dönthet a kezelő szerv kijelöléséről, ha erről az alapító az alapítvány létrehozásakor nem gondoskodott, hanem akkor is, ha a kezelő szerv (szervezet) személyi összetételében bekövetkezett változások miatt a kijelölés utóbb válik szükségessé.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint alapítvány tartós, közérdekű cél érdekében hozható létre. A tartós működéssel, mint törvényi feltétellel szükségképpen együtt járnak az alapítvány kezelő szervében bekövetkezett személyi változások. A kuratóriumi tag halála, a tisztségről való lemondása, az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelte, illetve feltétel bekövetkezése mind olyan körülmény, amely megköveteli, hogy az alapító az alapítvány létesítését követően is gondoskodjon az alapítvány zavartalan működését biztosító kezelő szerv kijelöléséről. Ellenkező álláspont érvényesítése azt eredményezné, hogy minden olyan esetben, amikor a fenti körülmények bekövetkezte esetén az alapító a kezelő szerv kijelölését elmulasztja, vagy az alapítók egységes akarat-elhatározása bármely okból hiányzik, az egyébként törvényesen működő, megfelelő szervezeti keretekkel, vagyoni háttérrel rendelkező, sok esetben közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú tevékenységet ellátó alapítványok megszüntetése elkerülhetetlen lenne. Ezen túlmenően az alapítói passzivitás lehetőséget nyújtana a Ptk. 74/A. §-a (3) bekezdésében rögzített, az alapítvány visszavonására vonatkozó tilalom megkerülésére is.
A Fővárosi Ítélőtábla 1.Kny.52.084/2004/3. számú végzésében ugyancsak arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az alapítvány öt tagú kuratóriuma lemondott, az alapító azonban új kuratóriumot nem jelölt és úgy nyilatkozott, hogy a kuratórium tagjainak személyére javaslatot tenni nem tud, a kezelő szerv bíróság általi kijelölése nem jelenti az alapítói jogok elvonását, a kezelő szerv kijelölése a Ptk. 74/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a bíróság kötelessége.
A Legfőbb Ügyészség hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélőtábla a Knyf.II.20.287/2003/2. számú végzésére is.
2. Az alapító(k) halála esetén a többi alapító jogosult-e az alapító okirat módosítására?
A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett 157. számú elvi határozat szerint az alapítvány alapító okirata csak az alapítók egybehangzó nyilatkozata esetén módosítható.
Az egységes jogalkalmazói gyakorlat szerint több alapító esetén új kezelő szerv kijelölésére csak valamennyi alapító együttes döntése alapján kerülhet sor. Arra vonatkozóan azonban, hogy valamely alapító halála esetén a módosítás lehetséges-e, ellentétes döntések születtek. A Legfelsőbb Bíróság Kny.III.27.739/1998. számú, az elvi határozatok között 264. sorszám alatt közzétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a határozat meghozatalánál a megszűnt (meghalt) alapítókat figyelmen kívül kell hagyni. Az indokolás szerint egy alapító halála következtében nem semmisülhet meg a többi alapítónak a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében biztosított, a kezelő szerv kijelölésével vagy visszahívásával kapcsolatos jogosultsága. Ezen értelmezés szerint a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése alapján a bíróság kizárólag akkor jogosult a kuratórium kijelölésére, ha az alapító(k) halála, megszűnése folytán nincs olyan létező alapító, aki az alapítvány tekintetében az alapítói jogokat gyakorolhatná.
A Legfelsőbb Bíróság Kny.I.28.753/1998/4. számú, valamint Kny.I.28.561/1998/4. számú végzéseiben a fentiekkel ellentétben úgy foglalt állást, hogy a halál, illetve a jogi személy megszűnése esetében az alapítói jogokat továbbiakban az elhalt, illetve a megszűnt jogi személy helyett más természetes vagy jogi személy nem gyakorolhatja. A kiesett alapító helyett a többi alapító nyilatkozata az elhalt, illetve megszűnt alapító jognyilatkozatát nem pótolhatja, nem helyettesítheti, mert az alapító személyéhez kötődő ezen jogok nem háramlanak rájuk. Egy hiányzó egyező akaratnyilatkozat esetén a többi alapító az összes alapítót megillető, és csak közösen gyakorolható alapítói jogokat tehát nem gyakorolhatja, ugyanúgy ahogy abban az esetben sem, ha az összes alapító létezik, azonban az együttes joggyakorláshoz hiányzik a közös akarat.
Az előző állásponttal egyező gyakorlatot folytat a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla, az utóbbi álláspontot követi a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata.
A Fővárosi Ítélőtábla 1.Kny.52.065/2004/3. számú végzésének indokolásában kifejtett álláspont szerint az alapítvány létrehozása a természetes személy, illetve a jogi személy személyhez fűződő jogosítványa, ezért a természetes személy halála, illetve a jogi személy megszűnése esetén az alapítói jog tekintetében jogutódlásnak helye nincs. A kieső alapító akaratnyilatkozata hiányzik az alapítói jog gyakorlásához ugyanúgy, mint abban az esetben, ha az alapítók között hiányzik az akarategység.
A végzésben a Fővárosi Ítélőtábla arra is rámutatott, hogy a Ptk. 74/C. §-ának (7) bekezdése szerint az alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában illethetik meg az alapítói jogosultságok a bíróságot, azonban csak a kezelő szerv vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján. Kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában, e törvényi rendelkezés értelmében lehetőség van arra, hogy a több alapító által alapított alapítvány esetében egy alapító kiesésekor a kiesett alapító alapítói jogait a bíróság gyakorolja. Ez azonban a bíróságot nem automatikusan illeti meg. Az alapítói jogok bíróság általi gyakorlására a meglévő alapító önmagában nem, csak az alapítvány kezelő szervével együtt terjeszthet elő kérelmet.
3. A kezelő szervezet alapítványi célokat veszélyeztető tevékenysége esetén az alapító kizárólag a teljes kezelő szervezetet vagy az egyes kuratóriumi tagokat is visszahívhatja?
A kezelő szerv, illetve annak egyes tagjai visszahívását illetően ellentmondásos jogalkalmazói gyakorlat alakult ki, az alábbiak szerint:
A Legfelsőbb Bíróság Kny.II.28.344/1998/3. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kpkf.II.25.304/ 1992/2. számú végzéseinek indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2. számú módosított állásfoglalásának III. pontja szerint lehetőség van arra, hogy az alapító kezelőként - amely az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve - kurátorokból (gondnokokból) álló, többtagú kuratóriumot hozzon létre. A törvény tehát tiltó rendelkezést, vagy kötelező rendelkezést nem tartalmaz a kezelő szerv összetétele, a kezelő jelölése tárgyában. Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint lehetséges, hogy a kezelő szerv összetételét oly módon változtassa meg, hogy a kuratórium egy vagy több tagjának tevékenységét értékelve (vagy egyéb más személyi körülményeiben beállt változás folytán) a kuratóriumi tagság alól felmenti és mást jelöl a kuratóriumi tagság ellátására. Az alapítvány tartós működése törvényi feltétel, ezért a gyakorlatban az alapítványok kuratóriumában személyi változások következhetnek be, amelyeket az alapítónak természetesen figyelembe kell vennie és a kuratórium zavartalan tevékenységét a változások után is biztosítani kell. A gyakorlati élet megköveteli tehát, hogy az alapítvány kuratóriumában személyi változások következhessenek be, a jogbiztonság és az alapítványok tevékenysége törvényességének felügyelete pedig megköveteli azt, hogy e változásokat a bíróság a nyilvántartáson átvezesse.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében (Kny.III.29.265/1999/4., Kny.III.27.815/1999.) ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az alapítónak a kuratórium, illetőleg a kezelő szervezet megváltoztatásával, tagjainak visszavonásával kapcsolatosan hivatkoznia kell az alapítványi célok veszélyeztetésére, meg kell jelölni, mi miatt kívánja az alapítvány kuratóriumának megváltoztatását, új kuratórium, illetőleg kezelő szervezet létrehozását. A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdéséből következően azonban a kezelő szerv egyes tagjait nem lehet visszahívni. Ha a kuratórium összetételét bármely okból meg kell változtatni, az egész kezelő szerv kijelölését vissza kell vonni, és az új összetételű testület bírósági nyilvántartásba vételét kell kérni. Ezt a gyakorlatot követi a Szegedi Ítélőtábla is, amely Knyf.II.20.207/2003/2. számú végzésében ugyancsak arra mutatott rá, hogy az alapító csak az alapítvány céljának veszélyeztetése esetén jogosult a kezelő szerv kijelölésének visszavonására és csak a kezelő szerv egészét vonhatja vissza, az egyes tagokat külön-külön nem.
4. Az alapítói jogosultságok bíróság általi gyakorlása során az alapító okirat módosítása iránt a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének utolsó mondata alapján előterjesztett kérelem kapcsán a módosítás indokoltságát a bíróságnak kell-e vizsgálnia?
A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratban jogainak gyakorlására - különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
A Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban eltérő jogalkalmazói gyakorlat alakult ki annak megítélésében, hogy a bíróság a módosítás iránt előterjesztett kérelem indokoltságát köteles-e vizsgálni és az alapító okiratot csak abban az esetben köteles-e módosítani, ha e nélkül az alapítvány további működése veszélyeztetve lenne.
A kérelemnek megfelelő módosítás széles körben elterjedt jogalkalmazói gyakorlat.
A Fővárosi Ítélőtábla 1.Kny.52.257/2003/2. számú végzésének indokolásában kifejtett álláspontja szerint azonban az alapítónak nem kötelezettsége, hanem jogosultsága az alapító okirat módosítása, ezért a kiesett alapító helyett a bíróságnak sem kötelezettsége, kizárólag törvényi lehetősége az alapító okirat feltehető szándéka szerinti módosítása. Az alapító okirat bíróság általi módosítása pedig elsősorban akkor indokolt, ha anélkül az alapítói szándék csorbulna, az alapítvány működésképtelenné válna.
A Fővárosi Ítélőtábla az 1.Kny.52.158/2003/4. számú végzésében arra is rámutatott, hogy az alapító okirat módosításának kényszere szükséges ahhoz, hogy azt a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján a bíróság módosítsa. Önmagában az, hogy a kuratórium tagjai további célok kitűzésére, vagy tevékenység végzésére látnak lehetőséget, vagy például az alapítvány nem közhasznú szervezet, az alapítvány alapító okirat szerinti működését nem érinti, nem gátolja, de nem csorbítja az alapítói szándékot sem, ezért a módosításra nem kerülhet sor. Ezzel szemben, ha az alapítvány székhelyhasználati joga megszűnik, vagy a kezelő szervezet nem látja el a feladatát, ezek már lehetnek a működés akadályai, amelyek indokolhatják az alapító okirat bírósági módosítását.
II.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője a jogegységi indítványban foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy álláspontjuk szerint a bíróság az alapítvány működése során is kijelölheti a kezelő szervet; bármely alapító halála vagy megszűnése esetén jogait a bíróság gyakorolhatja, de olyan értelmezés is indokolható, amely szerint amíg az alapítványnak van alapítója, a bíróság az alapítói jogokat nem veheti át; a kezelő szerv tagjának kijelölése az alapító okirat rendelkezése szerint vonható vissza, ennek hiányában csak a teljes kezelő szerv visszavonására kerülhet sor, továbbá a bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy indokolt-e az alapító okirat módosítása.
III.
1. A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése szerint, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Ugyanakkor a Ptk. 74/C. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. A Ptk. nem tartalmaz olyan korlátozó szabályt, amely szerint a bíróság kötelezettsége a kezelő szerv (szervezet) kijelölésével kapcsolatban csak az alapítvány létesítésekor áll fenn. Az új kezelő szerv kijelölésének jogosultsága tehát elsősorban az alapítót illeti meg, azonban ha az alapító e jogával nem él, és új kezelő szerv kijelölése bármely okból szükségessé válik, a bíróság a Ptk. 74/C. § (2) bekezdése alapján az alapítvány működése során is köteles új kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni.
A Legfelsőbb Bíróság Kny.III.38.579/2000/3. számú végzésében kifejtett - a fentiekkel ellentétes - álláspontja, valamint a BH. 2000. évi 8. számában közzétett vélemény 7. pontjában kifejtett álláspont a Ptk. 2002. január 1-jéig hatályos rendelkezése alapján született. A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése ezen időpontig úgy rendelkezett, hogy ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. A 2001. évi CVI. törvény 8. § (1) bekezdése a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének második mondatát 2002. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, ezzel megszüntette azt a korlátozást, hogy a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének jogosultsága az alapítvány működése során a bíróságot csak az alapító halála, illetve megszűnése után illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság korábbi álláspontját erre a rendelkezésre alapította, amely a Ptk. módosítása folytán 2002. január 1-jétől meghaladottá vált. Az ítélőtáblák ezért 2003. évtől már egységesen helyes és iránymutató gyakorlatot alakítottak ki.
2. A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése szerint az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E rendelkezésből következően több alapító esetén az alapító okiratot az alapítók csak egybehangzó akaratelhatározással módosíthatják.
A Ptk. 74/C. § (7) bekezdése értelmében az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására - különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre, az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
A Ptk. idézett rendelkezése alapján az alapító halála, illetve megszűnése esetén jogainak gyakorlására elsősorban az alapító okiratban kijelölt más személy jogosult. Ha az alapító okirat az alapító halála, illetve megszűnése esetére a joggyakorlásra jogosult más személyt nem jelöl meg, az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
A Ptk. 74/C. § (7) bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be 2002. január 1-jei hatállyal. Ezen időpontig - új kezelő szerv kijelölésének jogát kivéve - a Ptk. nem tartalmazott szabályt arra vonatkozóan, hogy az alapító halála, illetve megszűnése esetén jogait ki, vagy mely szerv gyakorolhatja. A Legfelsőbb Bíróság a működőképesség biztosítása érdekében alakította ki azt a gyakorlatát, amely lehetővé tette, hogy az egyik alapító halála (megszűnése) esetén a többi alapító a meghalt (megszűnt) alapító bizonyos jogosítványait - például az alapító okirat szükséges módosítását - gyakorolhassa.
A Ptk. jelenleg hatályos 74/C. §-ának (7) bekezdése már egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alapító vagy jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. Az alapítói jogosultságok a bíróságot tehát akkor illetik meg, ha az alapítvány alapító nélkül marad. Ha az alapítványt több alapító hozta létre és az egyik alapító időközben meghalt vagy megszűnt, az alapítvány nem maradt alapító nélkül, mivel a többi alapító képes az alapítói jogok gyakorlására. Ez esetben az alapítói jogokat a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján nem a bíróság, hanem a többi alapító gyakorolhatja egybehangzó akaratnyilatkozattal.
Az alapítvány olyan egységes vagyontömegnek tekintendő, melynek az alapító okiratban meghatározott célok érdekében való eredményes működtetését az alapítóknak vagy a bíróságnak - a kezelő szerv (szervezet) tevékenysége útján - biztosítaniuk kell. Ameddig az alapítvány egy vagy több alapítója az alapító okiratban meghatározott cél megvalósításához szükséges alapítói döntéseket képes meghozni, a bíróság a törvényes előírásoknak megfelelő alapítói döntések nyilvántartásba vételére rendelkezik hatáskörrel. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Ptk. 74/C. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezésen túlmenően a Ptk. 74/C. § (2), 74/E. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése is.
3. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése szerint az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet - a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között -, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá.
Az alapítvány kezelő szervével kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése is, amely szerint, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként másik szervet (szervezetet) jelölhet ki.
A Ptk. idézett rendelkezései alapján az alapítvány kezelő szervének megváltoztatására két módon kerülhet sor. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratban meghatározhatja, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak bármely tagja kijelölése mely időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. Ebben az esetben az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén lehetőség van nem csak új kezelő szerv (szervezet), hanem a kezelő szerven (szervezeten) belül egy vagy több új tag kijelölésére is. A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése ugyanakkor egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító csak az egész kezelő szerv (szervezet) kijelölésének visszavonásáról rendelkezhet és nem egyes tagokéról. Ez utóbbi esetben ugyanis a Ptk. nem új tag vagy tagok kijelölésére jogosítja fel az alapítót, hanem arra, hogy kezelőként más szervet (szervezetet) jelöljön ki.
A Ptk. 74/C. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát a 2001. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdése 2002. január 1-jétől iktatta be. A korábban hatályos szabályok nem tartalmaztak olyan lehetőséget, hogy az alapító a kezelő szerv egyes tagjainak kijelölését is visszavonhatja, hanem a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének megfelelően lehetett eljárni. A Ptk. hatályos rendelkezései alapján azonban lehetősége van az alapítónak arra, hogy az alapító okiratban rendelkezzen arról, hogy az egyes tagok kijelölése milyen feltételek bekövetkezése esetén vonható vissza.
4. A Ptk. 74/C. § (7) bekezdésének utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy az alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában - a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése értelmében az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja.
A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése az alapító okirat módosítását az alapítvány működése során feltételekhez köti. Az alapító az alapító okiratot mindenekelőtt az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja, továbbá előírja azt is, hogy a módosításra csak indokolt esetben kerülhet sor. Mivel a bíróságot a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése az alapító jogainak gyakorlására jogosítja fel az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, a Ptk. 74/B. § (5) bekezdésben meghatározott korlátozások a bíróságra is vonatkoznak. Ezért a bíróságnak a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség bejelentése alapján is vizsgálnia kell, hogy indokolt-e az alapító okirat módosítása, illetve az indítványozott módosítás nem sérti-e az alapítvány nevét, célját, illetve vagyonát. Helyes gyakorlatot alakított ki a Fővárosi Ítélőtábla, amikor határozataiban megállapította, hogy az alapító okirat bíróság általi módosítása elsősorban akkor indokolt, ha anélkül az alapítói szándék csorbulna, vagy az alapítvány működésképtelenné válna.
IV.
A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bsz. 27. §)- a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és e határozatát a Bsz. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Budapest, 2006. szeptember 26.
Bauer Jánosné dr. s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Kozma György s. k.,
előadó bíró
Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,
bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró