BH 2012.1.3 I. A hivatalos személy által a törvényi előírásoknak megfelelően elkészített közigazgatási határozat akkor is közokirat, ha annak közlésére még nem került sor [Btk. 275. § b) pont].

II. Közokirat-hamisítás bűntette miatt pótmagánvádnak nincs helye [Be. 53. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2010. február 9-én kihirdetett ítéletével a terheltet felmentette az ellene - a Kft. pótmagánvádló által - közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 275. § (1) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a 2010. július 1-jén meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő.

2004 januártól a terhelt a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője, munkaköre az építési hatósági ügyintézés is.

A Kft. szándékában állt, hogy a tulajdonában lévő területen lakóházakat építsen, illetve azokat értékesítse. Ezért telekalakítási kérelmet nyújtott be, amihez csatolta a 2004. június 16-i Változási Vázrajzot. A kérelem alapján telekalakítási eljárás indult.

2004. szeptember 14-én a terhelt állásfoglalás végett a megyei főépítészi hivatalhoz és a megyei közigazgatási hivatalhoz fordult, mivel ellentmondás volt a Kft. által adott Változási Vázrajz és a képviselő testület részletes rendezési tervéről szóló rendelet között.

A telekalakítási eljárás iratai között található egy 2004. szeptember 15-i keltezésű, a terhelt által aláírt határozat, mely felfüggeszti a Kft. által az ingatlanok - közte a 416. hrsz. ingatlan - megosztása, telekhatár rendezése iránt kezdeményezett eljárást, a megyei közigazgatási hivatal állásfoglalásáig.

Ezt a határozatot a Kft., vagy más személy részére nem kézbesítették. Arra a terhelt 2004. szeptember 30-i keltezéssel, kézírással feljegyezte, hogy a telekalakítási engedély kiadható, illetőleg az egész határozatot kézzel áthúzta.

A Kft. a telekalakítási kérelemmel egyidejűleg építési engedély iránti kérelmeket is benyújtott; és építésügyi hatósági eljárás indult a 416/2. hrsz., 416/3. hrsz., 416/6. hrsz., 416/7. hrsz. ingatlan esetében, mindegyik ügyintézője ugyanaz volt.

A Polgármesteri Hivatal, a terhelt aláírásával készült

- 2004. szeptember 15-i 3092/2004. számú határozatával a 416/7. hrsz.-ú,

- 2004. október 15-i 2740/2004. számú határozatával a 416/6. hrsz.-ú, 2590/2004. számú határozatával a 416/3. hrsz.-ú,

- 2004. október 18-i 2553/2004. számú határozatával pedig a 416/2. hrsz.-ú

ingatlanra vonatkozó építésügyi hatósági kérelmet felfüggesztette.

A határozatok indokolása - egy kivételével - egyaránt arra hivatkozott, hogy az építésügyi kérelmet azért nem lehet elbírálni, mert a telekalakítási kérelem elbírálása, a Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalásáig felfüggesztésre került.

A 2590/2004. számú határozat szerint az építésügyi kérelem felfüggesztésének oka, hogy a telekalakítási kérelem elbírálása még nem történt meg.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a cselekmény nem bűncselekmény, ezért a terheltet felmentette a Btk. 275. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól.

Egyrészt azt vizsgálta, hogy az építési engedély iránti ügyekben hozott (3092/2004., 2740/2004. és 2553/2004. számú) felfüggesztő határozat indokolása lényeges tényt hamisan foglalt-e közokiratba. Másrészt pedig azt, hogy a telekalakítási ügyben hozott (2823/2004. számú) felfüggesztő határozat létrejött-e.

Hivatkozott a Pp. 195. §-ára, és kifejtette, hogy a közokiratba foglalt hatósági határozatnak anyagi bizonyító ereje nincs, mert nem bizonyítja a benne szereplő tények valódiságát. Az okirat csak abban a körben lehet közokirat-hamisítás tárgya, amennyiben a hamisítás, valótlanság a közhitelességgel egybeesik.

Ehhez képest a 3092/2004., 2740/2004., és 2553/2004. számú - építési engedély iránti kérelmet felfüggesztő - határozatok indokolásának tartalmi valótlansága sem alkalmas annak megállapítására, hogy a terhelt lényeges tényt hamisan foglalt volna közokiratba.

A telekalakítási eljárást felfüggesztő 2823/2004. számú határozat pedig a megszabott alakban a terhelt által elkészült, viszont kiadása nem történt meg, két hét múlva a terhelt saját kezűleg áthúzta és ellentétes tartalmú feljegyzést tett rá. Tervezetként volt az ügyiratban, később sem véglegesítették, a közokirat nem készült el. A telekalakítási eljárás felfüggesztésének tárgyában határozat nem született, senkivel szemben sem hatályosult.

Nem merült fel bizonyíték arra, hogy az okirat keltezése valótlan. Ugyanakkor egy ki nem állított, el nem készült határozat esetében pedig a visszadátumozás bizonyítottsága sem lenne alkalmas a közokirat-hamisítás megállapítására.

A másodfokú bíróság mindezzel maradéktalanul egyetértett. Álláspontja szerint is határozattervezetként volt a vitatott okirat az ügyiratban, később sem került véglegesítésre, nem született határozat a telekalakítási eljárás felfüggesztéséről. Utalt arra, hogy a terhelti magatartás államigazgatási eljárásnak való megfelelésének kérdése nem a büntetőjog körébe tartozik.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló, jogi képviselője útján 2010. szeptember 14-én, a terhelt terhére terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a felmentés miatt, bűnösség megállapítása érdekében.

Indokai szerint az építési engedélyezés és telekalakítás iránti kérelem egyaránt a terhelt hatáskörébe tartozott. A terhelt pedig valójában nem hozott telekalakítási eljárást felfüggesztő határozatot, mégis erre hivatkozva függesztette fel az építési engedélyezési eljárást.

Az erre való hivatkozás tehát valótlan, lényeges tényre vonatkozott, amit a terhelt közokiratba foglalt, tehát a Btk. 275. § b) pontja szerinti bűncselekmény megvalósult.

Építési engedély hiányában a Kft. nem tudta az átadási határidőket tartani, kénytelen volt építési engedély nélkül bizonyos munkákat elvégezni, emiatt a terhelt 10 milliós nagyságrendű bírsággal sújtotta.

Az indítvány szerint a másodfokú bíróság tévesen tekintette vád tárgyának a telekalakítási eljárást felfüggesztő határozatot.

Bár nem jogszerű, ha a terhelt hoz ilyen határozatot, utóbb viszont úgy nyilatkozik, hogy nem hozott, csak tervezett. A vád tárgya azonban nem ez, hanem az építési engedélyezési eljárásban született felfüggesztő határozatok, amelyek valótlanul tartalmazták azt a tényt, hogy van telekalakítási eljárást felfüggesztő határozat, ami akadálya építési engedély kiadásának.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a pótmagánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, felszólalásában azzal egészítette ki, hogy az időközben befejeződött közigazgatási eljárásban megállapították, hogy az önkormányzat és a Kft. ügyében a terhelt nem járhatott volna el. A védő a jogerős határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány - eltérő okból és indokokkal - a következők szerint alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Emiatt a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának b) alpontja alapján - a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben - a pótmagánvádló felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult.