A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2018/6. számú határozata szolgálati tekintély megsértésének bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 447. §] Bírók: Mészáros László, Szabó Éva, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.15/2018/6. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2018. március 26. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2017. december 19. napján kihirdetett 43.Kb.56/2017/2. számú ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2017. december 19. napján kihirdetett 43.Kb.56/2017/2. számú ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 447. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettében, ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat 600 forint bűnügyi költség megfizetésére.

A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbeztek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.153/2018/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét hagyja helyben. Beadványában kifejtette, hogy az elsőfokú katonai tanács a perrendi szabályokat betartva folytatta le a büntetőeljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Minden releváns bizonyítékot megvizsgált, azokat egyenként és összességükben is értékelte, a bizonyítékokat mérlegelve helyes tényállást állapított meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a megalapozatlansági okoktól mentes, felülbírálatra alkalmas. Az eljáró katonai tanács indokolási kötelezettségének is eleget tett. Kifejtette, hogy a mérlegelés útján megállapított, megalapozott tényállás megváltoztatására a másodfokú eljárásban nincs törvényes ok, a felmentés érdekében előterjesztett fellebbezések csak a tényállás felülmérlegelésére irányulnak. A rögzített tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan sorolta fel a vádlott javára jelentkező enyhítő körülményeket, azonban a cselekmény relatíve kevésbé sértő volta az enyhítő körülmények között nem vehető figyelembe. Álláspontja szerint a kiszabott büntetés törvényes és alkalmas a törvényben meghatározott céljának betöltésére, továbbá az egyéb rendelkezések is törvényesek.

A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását. Ebben kifejtette, hogy bár az elsőfokú katonai tanács a teljes körű bizonyítási eljárást lefolytatta, és a tényállást az általa megismert bizonyítékok mérlegelésével állapította meg, tehát azt alappal támadni nem lehet, de továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy védence részéről a tekintélysértő kifejezés elhangzott. Utalt arra, hogy tanú1 egy előre eltervezett szituációt teremtett, lényegében kiprovokálta a szakmai tárgyú vitát, melynek során védence a hangját felemelve vitatkozott. Álláspontja szerint ezt követően az érdekelt rendőrségi vezetők úgy manipulálták a jelentéseket, hogy abból védence bűnös magatartására lehessen következtetni. A bűncselekmény hiányában történő felmentésre irányuló indítványát azonban arra alapozta, hogy védence az inkriminált kifejezés használatával nem valósított meg bűncselekményt, mert a kialakult bírói gyakorlat szerint a becsület csorbítására egyébként alkalmas trágár kifejezés nem valósít meg bűncselekményt, ha az indulatból, a vita, veszekedés hevében történik. Védence esetében pedig a kiprovokált vita hevében indulatból, és emiatt a szokásos megfontolások hiányában történt az, hogy bármiféle megfontolás és előrelátás nélkül káromkodott egyet. A védő beadványában másodlagos indítványt is előterjesztett, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és védence megrovásban részesítését, harmadlagosan a kiszabottnál enyhébb pénzbüntetésnél enyhébb pénzbüntetés alkalmazására tett indítványt, kérte a részletekben történő megfizetés engedélyezése mellett. Az enyhítés érdekében előterjesztett indítványait azzal indokolta, hogy védence 17 évet szolgált a rendőrség kötelékében, a cselekmény megtörténte után más rendőri egységhez helyezték át, a vád tárgyát képező cselekményt megelőzően kiválóan alkalmas és jó minősítéseket kapott, míg az elsőfokú tárgyalást követően megváltozott a szolgálati értékelése. A vádlott a szolgálati ideje alatt 11 alkalommal részesült elismerésben, a cselekményt követően is a kiszabott feladatokat maradéktalanul elvégezte heti rendszerességgel. Hivatkozott továbbá arra, hogy védence a rendőrség kötelékének elhagyása mellett döntött az őt ért méltatlan eljárás miatt, és a polgári életben fog elhelyezkedni, így lehetősége sem lesz a továbbiakban katonai bűncselekmény elkövetésére.

A vádlott és védője által bejelentett fellebbezésre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta.

A vádlottnak és védőjének a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos.

A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Védekezést terjesztett elő, mely szerint tanú1 osztályvezetővel valóban szakmai vitája volt, melynek során indulatosan, emelt hangon védték az álláspontjukat, de sértett bűnügyi igazgatóra sértő kifejezést nem használt.