A Szegedi Ítélőtábla Gf.30256/2014/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 205. §, 210. §, 236. §, 1996. évi XLVIII. törvény (Közraktározási tv.) 23. §] Bírók: Béri András, Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék G.40006/2014/3., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30256/2014/3.*, Kúria Pfv.20835/2015/1. (BH 2016.6.149)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.256/2014/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla az ifj. dr. Dobó Sándor ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve, felperes címe felperesnek - az felszámoló neve, felszámoló címe felszámolóbiztos: felszámolóbiztos neve) által adott meghatalmazással eljárt Horváthné dr. Molnár Katalin ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I. r. alperes neve"f. a." I. r. alperes székhelye szám alatti székhelyű I. rendű, valamint a dr. Pintér Zoltán ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt II.rendű alperes neve, II.rendű alperes címe szám alatti székhelyű II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2014. április 2. napján meghozott 5.G.40.006/2014/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 500.000,- (Ötszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes eladóként 2008. augusztus 12-én szállítási szerződést kötött az I. rendű alperesi vevővel, mely alapján szállítóként 1000 tonna (±5 %) őszi káposztarepce közraktári beszállítását vállalta, melynek ellenértékét alperes tonnánként 89.200,- Ft + ÁFA egységáron határozták meg. A szerződés szerint a vételárat az I. rendű alperes, a felperesi számla kiállításától számított 30 napon belül volt köteles megfizetni. A szerződés 11. pontjában a felek törvényes képviselői egyezően nyilatkoztak, hogy pénzügyi helyzetük a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez megfelelő alapul szolgál.

A felperes 2008. szeptember 3-a és 25-e között az I. rendű alperes rendelkezésének megfelelően a II. rendű alperes által működtetett raktárakba négy alkalommal, összesen 548,72 tonna árut szállított le, mely után négy számlán összesen 62.244.628,- Ft összegű vételárkövetelést nyújtott be I. rendű alperes felé. A 2008. október 5. és 23-a közötti határidejű számlák lejárta ellenére I. rendű alperes vételárfizetési kötelezettségének nem tett eleget, felperes pedig beszüntette a további áruszállítást.

A II. rendű alperes közraktárat működtet.

- 2 -

Az I. rendű alperes 2008. elejétől már fizetésképtelenséggel fenyegető vagyoni és pénzügyi helyzetben volt, 2008. tavaszára elvesztette saját tőkéjét, a cég működéséhez szükséges likvid pénzeszközökkel nem rendelkezett, tulajdonosai pedig nem vállaltak részt a társaság finanszírozásában. A cég ekkor már csak idegen tulajdonban lévő alapanyagot dolgozott fel. A saját tulajdonában lévő alapanyagokat közraktárakban helyezték el, és a közraktárjegyek megfinanszíroztatásával próbáltak további forrást szerezni. Az I. rendű alperes 2008. augusztus 30-tól végleg fizetésképtelenné vált, amikor az gazdasági társaság neve 2008. augusztus 14-i fizetési határidejű számláját a határidő lejárta után sem tudta kiegyenlíteni.

Az I. rendű alperes ellen 2009. április 20-án nyújtottak be felszámolás iránti kérelmet, a felszámolást a Vas Megyei Bíróság Fpk.171/2009/2. számú végzéssel rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja 2009. április 24.

A felperes a 2009. május 4-i határidőn belül 62.244.628,- Ft vételár és járulékaira vonatkozó hitelezői igényét bejelentette, melyet a felszámoló nyilvántartásba is vett.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperessel 2008. augusztus 12-én megkötött mezőgazdasági terményre vonatkozó adásvételi szerződés jóerkölcsbe ütközik, ezért az semmis. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte akként, hogy a bíróság kötelezze II. rendű alperest, mint közrektározót 548,72 tonna repce kiadására. Vagylagosan - ha az áru már nem áll rendelkezésére - a beszállításkori ellenérték megfizetésére kötelezést kért. A felperes állítása szerint az I. rendű alperes cégvezetése annak tudatában vállalt vételárfizetést felperes irányában, hogy 9 milliárd forintot meghaladó hitelállománnyal rendelkezett, és minden vagyona fedezetül le volt kötve. Ebből következően már a szerződéskötéskor tudta az I. rendű alperes törvényes képviselője, hogy a vételárfizetési kötelezettségeknek cége nem tud majd eleget tenni. Felperes álláspontja szerint jóerkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés abban az esetben, ha az azzal elért kíván cél a vállalt kötelezettség jellege vagy az ellenszolgáltatás felajánlása illetőleg a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezáltal az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti azt. A felperes a II. rendű alperessel szembeni keresete indokaként előadta, a repce tulajdonjoga az érvénytelen adásvételi szerződés jogkövetkezményéből adódóan őt illeti meg, ez pedig érvénytelenné teszi az alperesek közötti közraktári szerződést is, melyből következően II. rendű alperes a meghatározott mennyiségű termény kiadására vagy annak ellenértéke megfizetésére köteles.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. rendű alperes védekezése szerint a perbeli szerződés sem tartalmánál, sem joghatásánál fogva nem minősül tiltottnak, önmagában az, hogy az I. rendű alperes nem teljesítette a vételárfizetési kötelezettségét, még nem eredményezi a szerződés semmisségét. Utalt továbbá arra is, hogy csalás alapos gyanújának fennállta nem semmisségi, hanem megtámadási ok, a megtámadási határidő azonban a perindításig már eltelt. A II. rendű alperes jogviszony hiányára hivatkozással kérte a kereset elutasítását. Vitatta, hogy a megjelölt mennyiségű árun a felperes tulajdonjoga fennáll, hangsúlyozta, még az sem bizonyított, hogy a termény az ő közraktárában került elhelyezésre. Közraktári jogviszony érvényességével kapcsolatban előadta, hogy a letevőnek az áruval kapcsolatos tulajdonjogából eredő jogosítványai közraktározás esetén részben

- 3 -

Gf.III.30.256/2014/3. szám

megszűnnek, a jogokat a közraktári jegy testesíti meg, az áru kiadására csak a közraktári jegy ellenében van mód. A felperes pedig maga sem állította, hogy közraktári jeggyel rendelkezne. Az alperesek közötti közraktári jogviszony érvényességét a felperes és I. rendű alperes közti szerződés érvénytelensége nem befolyásolhatja.

A perbeli bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy személy neve az I. rendű alperes volt ügyvezetője ellen a Gyulai Járási Ügyészség a B.2331/2013/4. szám alatti vádirattal, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt emelt vádat. A nyomozati eljárás során készült igazságügyi szakértői vélemény egy kiegészítése a polgári periratokhoz hivatalból beszerzésre került, ebből kitűnik, hogy az I. rendű alperes már 2008. június 1-től olyan likviditási helyzetben volt, hogy felelős vezető nem nyilatkozhatott ezt követően kötött adásvételi szerződésekben arról, hogy a vételár megfizetése a cég részéről nem ütközik likviditási akadályba és hogy a zrt. pénzügyi helyzete a szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez megfelelő alapul szolgál (Gyulai Törvényszék 5.G.40.006/2014/3/F/2.számú melléklet 35. oldal utolsó előtti bekezdés).