A Kúria Pfv.21323/2014/5. számú precedensképes határozata biztosítási szerződés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 166. §, 196. §, 206. §, 270. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §, 346. §, 355. §, 559. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a jogerős ítélettel kapcsolatban megállapítható az 1952. évi III. tv. 206. § (1) bekezdésének megsértése, emiatt helytelen ténybeli következtetésre jutott a másodfokon eljárt bíróság. 1952. III. Tv. 270. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1), 1952. III. Tv. 196. § (1) a), 1952. III. Tv. 3. § (5), 1952. III. Tv. 166. § (1), 1959. IV. Tv. 345. § (1), 1959. IV. Tv. 355. § (4), 1959. IV. Tv. 346. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 559. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89765/2012/31., Fővárosi Törvényszék Pf.631007/2014/3., *Kúria Pfv.21323/2014/5.*

***********

Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.V.21.323/2014/5.

A Kúria a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda ( ügyintéző dr. Kozma Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek, a dr. Havasi Karolin ügyvéd által képviselt alperes ellen, felelősségbiztosítási szerződés teljesítése iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, 3.P.89.765/2012. szám alatt megindított, majd a Fővárosi Törvényszék 2014. május 7. napján meghozott, 43.Pf.631.007/2014/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében, a felperes részéről, 36. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 400.000 (Négyszázezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 768.600 (Hétszázhatvannyolcezer-hatszáz) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 14.844 euró kártérítést. Emellett rendelkezett a kamatokról, valamint a perköltség viseléséről és a le nem rótt kereseti illeték térítéséről is. Megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló gépjárművel 2010. október 28. napján, az autópálya 42. kilométerénél idegen hibás közúti balesetet szenvedett akként, hogy az alperesnél biztosított gépkocsi szabálytalan sávváltás közben, a Transporter jobb oldalának nekiütközött és ezzel annak bal oldalát a belső szalagkorlátnak nekilökte. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai, különösen a másik gépjárművet vezető tanúvallomása, valamint igazságügyi gépjárműszakértő alap-és kiegészítő szakvéleménye alapján igazoltnak látta, hogy a fent körülírt baleset valóban bekövetkezett, amellyel okozati összefüggésben a felperesnek a rendelkező részben meghatározott összegű gépjárműkára keletkezett. Ebből arra a jogi következtetésre jutott, miszerint a Ptk. 346. § (1) bekezdése, a 339. § (1) bekezdése, a 355. § (4) bekezdése, valamint a gépjármű kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12 § alapján a kárért az alperes köteles helytállni.

A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta és a keresetet elutasította. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helytelen mérlegelésével, tévesen állapította meg, hogy a felperes a 2010. október 28-i balesetet valóban elszenvedte, mert ezt a rendelkezésre álló bizonyítékok kétséget kizáró módon nem támasztják alá. A tanú ugyanis semmilyen információval nem szolgált a felperes gépjárművének sérüléseivel kapcsolatban. Igazságügyi szakértő szakvéleményét pedig a bizonyítékok köréből kirekesztette, mert az olyan adatszegény bázisra épült, amelyen csak a valószínűség szintjén mozgó vélemény volt adható. A másodfokú bíróság azt sem látta igazoltnak, hogy a felperes gépjárműve ténylegesen kijavításra került volna.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helyben hagyása érdekében. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság mindenre kiterjedő bizonyítást folytatott le, amelynek eredményeként a bizonyítékokat megfelelően értékelte és hangsúlyozta, hogy azok a felperes keresetét támasztják alá. Előadta, hogy a 2010. október 28-i balesetet követően hazautazott ahol 2010. november 3-án a Szakértőirodától megrendelte a sérült gépjármű kárfelvételét. Kiemelte, hogy a kárfelvételnek ez a módja általános. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő az így rögzített adatok alapján végezte el a sérülések kompatibilitás-vizsgálatát, melyekből azt a következtetést vonta le, hogy azok megegyeztek a balesetkor fennálló sérülésekkel. Kifejtette, miszerint a szakértő valószínűségi véleményének felhasználása a bírói gyakorlatban általános és az a többi bizonyítékkal egybevetve lehet alkalmas a követelés alátámasztására. Hangsúlyozta azt is, hogy az alperesnél biztosított károkozó gépjárművezető részletes tanúvallomást tett, amelyben felelősségét elismerte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes és okszerű mérlegelésével hozta meg döntését, ezért a felülvizsgálati eljárásban a tényállás felülmérlegelésére nincs lehetőség. Kiemelte, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a kár bekövetkezésének részletei, a baleset lefolyásának mechanizmusa nem vált ismertté, melynek hiányában a kompatibilitási vizsgálat sem végezhető el. Összességében a perben a felperes nem bizonyította, miszerint a baleset az általa előadott módon következett be és járműve sérülései azzal oki összefüggésben keletkeztek.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos.