A Fővárosi Törvényszék Pf.631007/2014/3. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 239. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 46. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bodor Krisztina, Haupt Egon, Póta Henriett

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

43. Pf. .../2014/3.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve felperes címe) felperesnek a Havasi és Karczub Ügyvédi Iroda - ügyintéző : dr. Havasi Karolin ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen biztosítási szolgáltatás nyújtása iránt indult perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. december 3-án kelt 3. P. .../2012/31 számú ítélete ellen az alperes által 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 462.388 (azaz négyszázhatvankettőezer-háromszáznyolcvannyolc) Ft első- és másodfokú perköltséget, valamint az állam javára külön felhívásra 596.900 (azaz ötszázkilencvenhatezer-kilencszáz) Ft kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 14.844 eurót, valamint annak 2011. március 23. napjától a kifizetés napjáig járó, az Európai Központi Bank által meghatározott jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatait és 334.119 Ft perköltséget, továbbá kötelezte, hogy fizessen meg 243.240 Ft illetéket külön felhívásra az állam javára. Tényállásként rögzítette, hogy a felperes tulajdonában álló gépkocsival fél neve 2010. október 28-án az alperesi biztosított miatt balesetet szenvedett. A gépkocsi javítási költsége 14.114,38 euró, az értékcsökkenés pedig 730 euró. Ítélete jogi indokolásában az elsőfokú bíróság elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy a 864/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében az ügy elbírálására a magyar jogot kell alkalmazni, lévén a kár bekövetkezésének helye azonos a baleset bekövetkezésének helyével, ami Magyarország volt. Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság azt fejtette ki, hogy az adathiány miatt csupán valószínűsítésre korlátozódó szakvélemény a felperes előadását alátámasztó Tanú neve tanúvallomásával együttesen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a keresettel érvényesített követelés bizonyítást nyerjen. A szakvélemény kapcsán - reflektálva az alperesi ellenkérelemre - rámutatott, hogy a szakértő a hozzá intézett kérdésekre válaszolt, megállapításai nem ellentmondásosak, s annak lényegi tartalma szerint bár a rendelkezésére álló adathalmaz volt nem alkalmas arra, hogy abból a baleseti mechanizmust teljes pontossággal rekonstruálni tudta volna, a sérülések alapján nem volt kizárható műszaki eszközökkel, hogy az ütközés a felperes által előadott módon bekövetkezett.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve elsődlegesen annak akként történő megváltoztatását, hogy a másodfokú bíróság a keresetet utasítsa el, míg másodlagosan a marasztalás tőkeösszegének 2.752.748 Ft-ra történő leszállítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a beszerzett bizonyítékok egyike sem bizonyítja sem külön, sem együtt, hogy 2010. október 28-án a felperes által előadottak szerinti baleset következett be, illetve hogy annak következtében a felperesi gépjárműben a kereseti kérelem összegszerűségének megfelelő kár keletkezett. A felperes kereseti tényállításából a baleset bekövetkezésének körülményeire és a gépjármű sérüléseire következtetni nem lehet. A baleseti bejelentőből legfeljebb a baleset résztvevői, helyszíne és ideje derül ki, ha annak adatait a kárbejelentés és a kárfelvétel során rögzített töréskép is megerősítené, ámde a baleseti bejelentő adataiból a részes gépjárművek sérülései nem derülnek ki. A német ... készítői előtt pedig a kár bekövetkeztének részletei nem voltak ismertek, ezért nem tudható, hogy az általuk kalkulált helyreállítási költség a felperes által állított balesetben keletkezett sérülésekre vonatkoznak-e. Tanú neve tanúvallomása a gépjárművek sérüléseire nem ad választ. A pert megelőzően tett előadása szerint pedig a felperesi jármű csak érintőlegesen ütközött a szalagkorlátnak, s csak a fényezése sérült, ehhez képest az ítélet szerinti helyreállítási költség a teljes bal oldali karosszériaelemek és mindkét oldali tolóajtó motorok cseréjét is tartalmazza.

Hivatkozott továbbá az alperes szakértő neve szakértő szakvéleményének ellentmon-dásosságára. Így arra, hogy a szakértő bár megállapította a részes gépjárművek sérüléseinek egymásnak való megfeleltethetőségét, a sérülésképek szakértői elemzésére nem is volt mód, hiszen a kései kárbejelentés miatt az okozó gépjármű sérülésképei rögzítve nem lettek. Az pedig nem kompatibilitás vizsgálat, hogy ahol a felperesi gépjárművön sérülések látszanak, abban a magasságban az okozó gépjárművön gépjárműelemek vannak. Az ellentmondásosságot igazolja az is, hogy bár a szakértői kijelenti, hogy a baleset mozgásfolyamatát elemezni nem lehetséges, szakvéleménye 9. oldalán mégis a baleset dinamikájára von le következtetéseket.