A Fővárosi Törvényszék P.634489/2004/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bíró: Varga Edit

Fővárosi Bíróság

21.P. 634.489/2004/ 19.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Édes Balázs ügyvéd (1076. Bp., Thököly út 3.) által képviselt felperesnek, a dr. Andor Gyula ügyvéd (1155. Budapest, Árvavár u. 48.) által képviselt alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az felperesnek 1.680.360,- (egymillió-hatszáznyolcvanezer-háromszázhatvan) forintot és ezen összegből 1.425.000,- forint után 2003. évi július hó 16. napjától 2004. december 31-ig a költségvetési törvényben meghatározott mértékű, míg 2005. január 1-től a kifizetésig a késedelmes időszakot megelőző naptári félév utolsó napján érvényben volt jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot,

255.360,- forint után pedig 2004. május 27-től december 31-ig a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű, 2005. január 1-től a kifizetésig pedig a késedelmes időszakot megelőző naptári félév utolsó napján érvényben volt jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 220.900,- (kettőszázhúszezer-kilencszáz) forint összegű perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s

A felperes, mint vevő és az örökhagyó eladó között 2002. április 16-án kelt szerződéssel a felperes 5.000.000,- forint vételár ellenében megvette az eladó tulajdonában álló perbeli Cím 1. szám alatti társasházi öröklakást.

A szerződés 10. pontja értelmében az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja, azt követően ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban engedélyezi a vevő tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését. A vevő a vételár kifizetése után is csak annyiban élhet a birtoklás hasznosítással, amennyiben azt a haszonélvezők - az örökhagyó és az örökhagyó édesapja - megengedik, vagy ha a haszonélvezeti jog megszűnik.

A szerződésben meghatározott vételár fizetési ütemezés szerint a felperes 3.000.000,- forint vételár részletet a szerződés aláírását követő napon átutalt az örökhagyó bankszámlájára.

Az eladó örökhagyó 2002. május 9-én elhalálozott, törvényes örökösei testvérei, Örökös 1. és Örökös 2. voltak. A felperes a még hátralékos vételárat 2002. május 28-án az örökhagyó bankszámlájára átutalta, majd az ingatlant az örökhagyó halála után azt birtokában tartó örökhagyói hozzátartozótól Hozzátartozó 1.-től - aki egyebekben az örökhagyót és az örökhagyó édesapját is gondozta betegségében - vette birtokba 2002. augusztus 6-án jegyzőkönyv ellenében.

Ezt követően a felperes a törvényes örökösöket 2002. szeptember 5-én kelt levelével a hagyatéki ingóságok átvételére szólította fel, a lakásba riasztót szereltetett.

A törvényes örökösök az ingóságokat a felperesi felszólítás ellenére nem szállították el, a hagyatéki eljárásban eljáró alperesi közjegyzőtől azonban arra hivatkozással, hogy a felperes és az örökhagyó közötti adás-vételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt peres eljárást indítottak és így az ingatlan is a hagyatékhoz fog tartozni 2002. szeptember 17-én előterjesztett beadványukkal a felperes birtokában lévő ingatlant a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak biztosítása érdekében a hagyatéki eljárás befejeződéséig" kérték lepecsételni. A kérelem indokául előadták még, hogy a hagyatéki ingóságok védelme érdekében is szükséges az intézkedés, különös tekintettel arra, hogy az örökhagyó nevén lévő bemutatóra szóló takarékbetétkönyvből már történt készpénzfelvétel, így a hagyaték biztosítása szükséges. Előadták még, hogy Hozzátartozó 1.-et előzetesen eredménytelenül szólították fel a lakás részükre történő birtokba adására.

A törvényes örökösök kérelme alapján az alperes anélkül, hogy a felperest előzetesen értesítette, vagy meghallgatta volna 2002. szeptember 25-én kelt ... sorszámú végzésével a leltár előadót arról értesítette, hogy a törvényes örökösök kérelme alapján a közjegyző elrendeli a perbeli lakásban maradt ingóságok leltározását, ezt követően pedig a lakás lezárását.

A végzés tartalmazza még, hogy a leltározás időpontjáról a törvényes örökösöket értesíteni kell, a lakás kulcsai felperesnél találhatók. Tájékoztatta a leltárelőadót, hogy az örökösök jogi képviselője arra figyelemmel kérte a közjegyző intézkedését, hogy az örökhagyó által a hagyatéki (perbeli) lakásra kötött adás-vételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indítottak.

A végzés a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatást nem tartalmazott, és azt a rávezetett utasításból megállapíthatóan csak a hagyatéki leltárelőadó részére adták ki.

A közjegyzői végzés alapján a leltárelőadó a perbeli lakást lezárta és lepecsételte, majd október 11-ével megtörtént a hagyaték leltározása, ahol már a felperes - aki ekkor szerzett tudomást a lakás lezárásáról - is jelen volt, majd a leltár felvétele után az előadó a lakást ismét lezárta, és tájékoztatta a felperest, hogy a lezárásra a közjegyző intézkedése alapján került sor. Ugyancsak a leltárelőadó 2002. december 5-i levelében a felperes beadványa alapján ezt a tájékoztatást megismételte kiegészítve azzal, hogy a lakás felnyitását ugyancsak a közjegyző rendelheti el.

A felperes a biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést valamikor 2002. novemberében személyesen az alperesi közjegyzői irodában vette át.

Az intézkedéssel kapcsolatban az alperes 2002. november 25-én kelt végzésével azt a tájékoztatást adta a felperesnek, hogy mivel az adás-vételi szerződés alapján még hátralékos vételár megfizetésére az örökhagyó halála után került sor, és a felperesi tulajdonjog bejegyzéséhez sem kapta meg a felperes a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot, így az ingatlan tulajdonjoga a felperes nevére nem szállt át, az hogy a tulajdoni lap a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét széljegy formájában tartalmazza, nem azonos a bejegyzett tulajdonjoggal.

A tulajdonosváltozáshoz a hozzájárulást az örökhagyó jogutódainak kell megtenniük, ők azonban a szerződés érvényességét vitatják, az érvénytelenség megállapítása iránt pert indítottak.

A tulajdonjog átszállásának hiányában az ingatlant hagyatékként kell kezelni, a felperes nem jogosult az ingatlan birtokába lépni. A zárlat feloldását a felperes a bíróságtól kérheti.

A felperesi fellebbezés alapján eljárt Bíróság ..... számú végzésével az alperesi közjegyző végzését megváltoztatva a törvényes örökösök biztosítási intézkedés iránti kérelmét elutasította.