62017CA0118[1]

C-118/17. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2019. március 14-i ítélete (a Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt (Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdése - A 6. cikk (1) bekezdése - Devizaalapú kölcsönszerződés - Árfolyamrés - Egy semmisnek nyilvánított tisztességtelen szerződési feltétel jogszabályi rendelkezéssel való helyettesítése - Árfolyamkockázat - A szerződésnek a tisztességtelen feltétel törlése utáni fennmaradása - Az egységes jogértelmezés nemzeti rendszere)

6.5.2019 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 155/2

A Bíróság (harmadik tanács) 2019. március 14-i ítélete (a Központi Kerületi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt

(C-118/17. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Fogyasztóvédelem - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - 93/13/EGK irányelv - Az 1. cikk (2) bekezdése - A 6. cikk (1) bekezdése - Devizaalapú kölcsönszerződés - Árfolyamrés - Egy semmisnek nyilvánított tisztességtelen szerződési feltétel jogszabályi rendelkezéssel való helyettesítése - Árfolyamkockázat - A szerződésnek a tisztességtelen feltétel törlése utáni fennmaradása - Az egységes jogértelmezés nemzeti rendszere)

(2019/C 155/02)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Budai Központi Kerületi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Dunai Zsuzsanna

Alperes: ERSTE Bank Hungary Zrt

Rendelkező rész

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

- azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló olyan kérelemnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, feltéve hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé teszi azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen szerződési feltétel hiányában lett volna, és

- azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető.

2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel nem ellentétes az, hogy valamely tagállam legfelsőbb bírósága az egységes jogértelmezés érdekében ezen irányelv végrehajtásának részletes szabályait illetően kötelező határozatokat hoz, amennyiben azok nem képezik akadályát sem annak, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság az említett irányelvben foglalt szabályok teljes érvényesülését biztosítsa, és a fogyasztó számára az ezen irányelvből fakadó jogainak védelme érdekében hatékony jogorvoslatot nyújtson, sem pedig annak, hogy ezt illetően előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz forduljon, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

(1) HL C 221., 2017.7.10