32000R0174[1]

A Tanács 174/2000/EK rendelete (2000. január 24.) a Japánból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a 3433/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

A Tanács 174/2000/EK rendelete

(2000. január 24.)

a Japánból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a 3433/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingbehozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 11. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) A 3433/91/EK rendelettel [2] (a továbbiakban: "végleges vámrendelet") a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó, nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára. Japán tekintetében a megállapított vám mértéke 35,7 % volt.

(2) A végleges vámrendeletet Kínára vonatkozóan az 1006/95/EK rendelet [3] módosította 1995-ben. A Thaiföldre vonatkozó rendelkezések helyébe a 423/97/EK rendelet lépett 1997 márciusában [4].

2. Felülvizsgálat kezdeményezése

(3) 1996 májusában a Bizottság hirdetményt tett közzé a Japánra és a Koreai Köztársaságra vonatkozó hatályos intézkedések közelgő lejártáról [5]. A közzétételt követően a Bizottság a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban: "alaprendelet") 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat iránti kérelmet kapott kézhez a Japánból származó, nem újratölthető tűzköves öngyújtó behozatalára vonatkozóan, amelyet az Öngyújtógyártók Európai Szövetsége terjesztett elő a BIC S.A. és a Flamagas S.A. nevében. Később ezt a kérelmet támogatásban részesítette a Swedish Match S.A. A BIC S.A., a Flamagas S.A. és a Swedish Match S.A. képviselik a szóban forgó termék közösségi gyártásának csaknem teljes egészét.

(4) A kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályának megszűnése valószínűleg a kárt okozó dömpingbehozatal megismétlődését fogja eredményezni. A bizonyítékok a japán kapacitás alacsony kihasználtságára és arra, hogy a Japánból származó behozatal azonnal lenyomná a közösségi gyártók árait, alátámasztották e feltételezett lehetőséget. Továbbá feltételezni lehet, hogy ez a helyzet súlyosbítaná a közösségi ipar folyamatos sebezhetőségét.

(5) Ezért a Bizottság bejelentette a végleges vámrendelet felülvizsgálatát Japán tekintetében [6]. E felülvizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban kezdődött meg, mivel helyénvalónak tűnt egy előzetes felülvizsgálat is. Korea tekintetében az intézkedés hatályát vesztette [7].

3. Felülvizsgálati eljárás

(6) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az exportőr ország egyetlen tudvalevőleg érintett gyártóját, a Tokai Corporation-t, annak közösségbeli kapcsolódó exportőrét, a Tokai Seiki GmbH-t, valamint az exportőr ország képviselőit és a panaszosokat.

(7) A közvetlenül érintett felek lehetőséget kaptak, hogy álláspontjukat írásban kifejtsék, és szóbeli meghallgatást kérjenek. Egy panaszos kért és kapott szóbeli meghallgatást.

(8) A Bizottság minden ismert érintett félnek kérdőívet küldött ki, és részletes információkat kapott a panaszos közösségi gyártóktól, azok leányvállalataitól, a japán exportőrtől és annak a Közösségen belüli kapcsolódó exportőrétől.

(9) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a vizsgálat szempontjából szükségesnek tartott, valamint az alábbi cégek helyszínein ellenőrzést folytatott:

Közösségi gyártók és leányvállalataik

- BIC S.A. (a BIC csoport), Clichy, Franciaország,

- BIC BJ 75, Redon, Franciaország,

- BIC Deutschland GmbH & Co., Ettlingen, Németország,

- BIRO BIC Ltd., London, Egyesült Királyság,

- Laforest BIC S.A., Tarragona, Spanyolország,

- Swedish Match Lighters B.V., Assen, Hollandia,

- Swedish Match Lighters (beleértve a Cricket SA-t is), Rillieux-la-Pape, Franciaország,

- Arnold André GmbH & Co., KG, Bünde, Németország,

- Flamagas S.A., Barcelona és Llinas del Valle, Spanyolország.

A származási ország gyártója

- Tokai Corporation Japan, Tokió, Japán.

(10) A dömping, a kár és a közösségi érdek meghatározásához a vizsgálat földrajzilag a tizenöt tagállam közösségére terjedt ki.

(11) A dömping vizsgálata az 1996. január 1. és 1996. szeptember 30. közötti időszakot (a továbbiakban: "vizsgálati időszak") ölelte fel. A kár vizsgálata az 1992 és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra vonatkozott.

(12) A vizsgálat időtartama meghaladta az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdésében meghatározott rendes időtartamot. Ennek az volt az oka, hogy a Bizottság szerint a kezdetben összegyűjtött és megvizsgált adatok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az új dömpingellenes vám alapjául szolgáljanak, továbbá hogy a vizsgálat már előrehaladott szakaszában ellenőrző látogatást kellett tenni az exportőrnél annak pontos felméréséhez, hogy mekkora a valószínűsége a káros dömping megismétlődésének. Ezenfelül a vizsgálat időtartamát jelentősen megnyújtotta a Bizottság két kezdeti javaslata a dömpingellenes vám fenntartásáról, ami hosszas vitákat eredményezett a Tanácsban.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(13) Az érintett termék a nem újratöltető tűzköves gázöngyújtók (a továbbiakban: "eldobható tűzköves öngyújtók"), amelyek az ex96131000 KN-kód alá tartoznak.

Kiterjesztési kérelem egyéb öngyújtókra

(14) E tekintetben fel kell idéznünk, hogy a piacon egyéb eldobható öngyújtók (ún. elektronikus vagy piezo-öngyújtók) is vannak, amelyekre a dömpingellenes intézkedések nem vonatkoznak. A felülvizsgálati eljárás megindítása után két hónappal a Swedish Match S.A. kérte a felülvizsgálati eljárás kiterjesztését az elektronikus (vagy piezo) öngyújtókra is, azzal az indokkal, hogy a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók és a nem újratölthető elektronikus gázöngyújtók (a továbbiakban: "elektronikus öngyújtók") egyetlen termékkategóriát alkotnak.

(15) A kérelemmel kapcsolatban fel kell idéznünk, hogy az eljárás - amely 1990 áprilisában indult meg - nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókra vonatkozik, és hogy korábban már megállapították (lásd különösen a 3433/91/EGK rendeletet, amely megerősíti a 1386/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 133., 1991.5.28, 20. o.) (11) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes eredményeket), hogy az elektronikus öngyújtók (alapvető) műszaki jellemzői jelentősen különböznek az eldobható tűzköves öngyújtókétól, amelyekre jelenleg a dömpingellenes vámok vonatkoznak. A kérelem nem tartalmazott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ez a megállapítás már nem helytálló. Különösen nem mutatott semmilyen változást egyik típusú öngyújtó olyan (alapvető) műszaki jellemzőiben sem, mint például a gyújtórendszer, ami érvényteleníthette volna a végleges vámrendelet megállapításait.

(16) Mivel a benyújtott bizonyíték nem volt elegendő ahhoz, hogy indokolja a vizsgálat kiterjesztését elektronikus öngyújtókra, és mivel a kérést olyan fél tette késve, amelyik korábban fenntartás nélkül támogatta a felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati eljárás körének kiterjesztése iránti kérelemnek nem lehetett helyt adni.

Különböző méretek és típusok

(17) Végezetül meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó terméket különböző méretekben és típusokban gyártják. Valamennyi eldobható tűzköves öngyújtónak megegyeznek az alapvető műszaki jellemzői, és ugyanazt a funkciót töltik be. Így a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan az eldobható tűzköves öngyújtók valamennyi típusát egyetlen termékkategóriába tartozónak tekintették.

2. Hasonló termék

(18) A Japánban gyártott és belföldi piacon értékesített eldobható tűzköves öngyújtók tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy e termékek minden tekintetben megegyeznek, vagy nagyban hasonlítanak a szóban forgó országból a Közösségbe exportált termékekhez.

(19) A vizsgálat továbbá megállapította, hogy az érintett országból behozott eldobható tűzköves öngyújtók és a közösségi ipar által előállított és a közösségi piacon értékesített eldobható tűzköves öngyújtók hasonló alapvető műszaki jellemzőkkel bírnak, és rendeltetésük megegyezik. A közösségi ipar által gyártott és értékesített eldobható tűzköves öngyújtókat így az érintett országból behozott eldobható tűzköves öngyújtókhoz hasonló terméknek kell tekinteni.

(20) Ennek megfelelően az a következtetés született, hogy a Közösségen belül gyártott és értékesített eldobható tűzköves öngyújtókat és a Japánban gyártott és értékesített eldobható tűzköves öngyújtókat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Japánból a Közösségbe kivitt eldobható tűzköves öngyújtókhoz hasonló terméknek kell tekinteni.

C. DÖMPING

1. Szokásos érték

(21) Ahogy az eredeti vizsgálatban is, a Tokai Corporation volt az egyetlen együttműködő japán exportőr gyártó. A vizsgálati időszak alatt 20 különböző modellt forgalmazott az érintett termékből belföldi piacán. E modellek közül csak kettőt exportált a Közösségbe.

(22) Megállapították, hogy az említett exportőr vizsgálati időszak alatti teljes belföldi forgalma az érintett termékből reprezentatívnak tekinthető, mivel az eladás összmennyisége meghaladta az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésében küszöbértékként megállapított 5 %-os kiviteli eladást. A Közösségbe exportált mindkét modell belföldi értékesítése szintén reprezentatív, mert ezek is megfeleltek ugyanazon 5 %-os követelménynek.

(23) Az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak azt is meg kellett állapítania a nyereséges eladások és az összes eladás arányának megvizsgálásával, hogy vajon az egyes modellek belföldi értékesítésére a szokásos kereskedelem keretében került-e sor. A vizsgálat kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt valamennyi belföldi eladás nyereséges volt. Következésképp a szokásos érték a szóban forgó két modellt érintő összes belföldi tranzakcióban alkalmazott fogyasztói ár súlyozott átlaga alapján került megállapításra.

2. Kiviteli ár

(24) Az érintett exportőr által a vizsgálati időszak alatt lebonyolított összes exporteladás egy, a Közösségen belül működő kapcsolódó cég felé történt. A kiviteli árakat így az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független vásárlóval szemben alkalmazott viszonteladói árak alapján kell megállapítani, annyiban kiigazítva, hogy azok figyelembe vegyék a behozatal és a viszonteladás között felmerült összes költséget, köztük a vámot, a dömpingellenes vámot és egy 5 %-os haszonkulcsot. Ez utóbbi az ebben a gazdasági ágazatban a független exportőrökkel szemben méltányosnak tartott haszonkulcsok alapján került megállapításra.

(25) Ahol a kiviteli árak megállapításához az exportőrök általános ügyintézési és értékesítési költségeinek költségelosztására volt szükség, ott azokat a forgalom alapján állapították meg.

3. Összehasonlítás és dömping-árrés

(26) Az alaprendelet 2. cikkének (10) és (11) bekezdésével összhangban a modellenkénti szokásos érték súlyozott átlagát összehasonlították a modellenkénti kiviteli ár súlyozott átlagával a gyári ár szintjén és a kereskedelem ugyanazon szintjén. A méltányos összehasonlítás érdekében kiigazításra kerülhetett sor azoknak az árösszehasonlítást befolyásoló különbségeknek az esetében, amelyekkel kapcsolatban elegendő bizonyíték állt rendelkezésre. Így kiigazításra került sor a szállítás, a biztosítás, a hitel és a csomagolás tekintetében.

(27) A szokásos érték és a kiviteli árak összehasonlítása dömpingre utalt. A behozatalok cif közösségi határértékének százalékaként kifejezett dömping-árrés 208,1 % volt a vizsgálat alapján.

D. KÖZÖSSÉGI IPAR

(28) Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a jelenlegi vizsgálat során a közösségi ipar meghatározása nem terjedt ki a Tokai Seiki GmbH-ra, a Tokai Corporation leányvállalatára, amely az érintett termék közösségbeli gyártója és a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók egyetlen együttműködő importőre a Közösségben, mivel a szóban forgó termék egyetlen importőre és a Tokai Corporation Japan 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalata.

(29) A Tokai Seiki GmbH termelését figyelmen kívül hagyva, a jelenlegi vizsgálatban együttműködő három közösségi gyártó (beleértve azok leányvállalatait is) az eldobható tűzköves öngyújtók közösségi gyártásának csaknem teljes egészét képviseli. Következésképp az alaprendelet 4. cikke értelmében e három együttműködő közösségi gyártó alkotja a közösségi ipart.

E. KÁR

1. Előzetes megjegyzés

(30) A végleges vámrendelet (15) preambulumbekezdése arra a következtetésre jutott, miszerint "a Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó együttes dömpingbehozatal anyagi kárt okozott a közösségi iparnak". Mivel időközben a Koreai Köztársaság tekintetében az intézkedés hatályát veszítette, továbbá a Kínai Népköztársaságra és Thaiföldre vonatkozó intézkedéseket időközi felülvizsgálatokra hivatkozva módosították, amint azt e rendelet (2) preambulumbekezdése kifejti, a Japánból származó behozatalok tényleges hatását és az ismétlődés szempontjából tekintve annak lehetséges hatását elszigetelten kell megvizsgálni.

2. Fogyasztás a Közösségben

(31) Az eldobható tűzköves öngyújtók teljes nyilvánvaló közösségi fogyasztásának kiszámításához a közösségi gyártók közösségbeli eladását hozzáadták az ex96131000 KN-kód alatt bejelentett harmadik országokból eredő összes behozatalhoz. Kiigazításra került sor a Kínából származó 1994 és 1995 közötti behozatalok tekintetében (lásd 423/97/EK rendelet (46) preambulumbekezdését). Ennek alapján az éves nyilvánvaló fogyasztás a Közösségben 27 %-kal növekedett, 1992 és 1996 között 617,7 millió egységről 785,4 millió egységre.

3. A Japánból származó behozatalokhoz kapcsolódó tényezők

Volumen és piaci részesedés

(32) 1992-től a vizsgálati időszak kezdetéig a Japánból származó behozatal abszolút értékben igen alacsony szintre zuhant. Az indexált importmutató 1992-ben 100 volt, 1993-ban 150, 1994-ben 33 és 1995-ben 83, míg az ilyen importból származó eladások a vizsgálati időszak alatt csupán 6,1-ot képviseltek. A japán behozatal piaci részesedése az 1992-ben és 1993-ban mért körülbelül 0,5 %-os értékről 0,06 %-ra csökkent a vizsgálati időszak alatt. A vizsgált dömpingellenes intézkedés tehát hatékonyan korlátozta a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók dömpingbehozatalának hatását.

(33) Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a teljes behozatal jelentős hányada dömping volt. E tekintetben különösen a Mexikóból, a Fülöp-szigetekről és a Thaiföldről származó behozatalt kell megemlíteni, amint azt a 423/97/EK rendelet is említi.

Árrombolás

(34) A Bizottság kiszámolta, hogy az exportőr által a közösségi piacon alkalmazott árak mennyiben maradnak a közösségi gyártók által alkalmazott árak alatt. Mivel az exportőr összes eladását a kapcsolódó importőre felé teljesítette, ezt az összehasonlítást az első független vásárlónak történő eladás szintjén végezték el, és alapjául a kapcsolódó importőr és a közösségi gyártók minden árengedménytől és adótól mentes eladási árainak súlyozott átlaga szolgált. A kapcsolódó importőr által alkalmazott árat nem igazították a kifizetett dömpingellenes vámhoz.

(35) Az összehasonlítást a nagykereskedők által fizetett árak szintjén végezték el (így tehát a viszonteladóknak történő eladás és a reklámágazat kizárásával). Ezenfelül az árösszehasonlítást nyers öngyújtókkal kapcsolatban végezték el (beleértve azonban az exportőr által "csomagolt"-nak minősített termékeket), mivel az exportőr nem vitt ki nyomtatott vagy tokozott terméket a vizsgálati időszak során.

(36) Az eredeti vizsgálattal megegyezően és az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban az árrombolás kiszámítását hasonló mennyiségű gázt tartalmazó öngyújtókra végezték (lásd a 3433/91/EGK rendelet (13) preambulumbekezdését).

(37) Ennek alapján megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt a behozott termékek átlagos ára 22,9 %-kal maradt a közösségi gyártók árainak súlyozott átlaga alatt. Ezt kell összehasonlítani azzal az átlagosan 11,5 %-os alákínálással, amelyet az eredeti vizsgálat állapított meg. Így megállapítható, hogy az exportőr árrombolása fokozódott, dacára annak az árnövelő hatásnak, amelyet a 35,7 %-os dömpingellenes vám gyakorolhatott a kapcsolódó exportőr által alkalmazott árra.

4. A közösségi ipar helyzete

Termelés

(38) A közösségi ipar termelése 1992 és 1996 között 28 %-kal nőtt.

Kapacitás és kapacitáskihasználás

(39) A kapacitáskihasználás mértéke az 1992-es 66 %-ról 73 %-ra nőtt 1994-ben, majd 71 %-ra esett vissza a vizsgálati időszak során. Ez a visszaesés azonban egybeesett a kapacitás növekedésével. Bár csaknem 25 %-os kapacitásnövekedést jelentettek, a kapacitás növekedése még új keletű, mivel 1992 és 1994 között a kapacitás nem nőtt számottevő mértékben.

Eladási volumen

(40) A közösségi ipar egységnyi eladása a közösségi piacon 33 %-kal nőtt 1992 és a vizsgálati időszak között.

Piaci részesedés

(41) Egy növekvő piacon a közösségi ipar piaci részesedése folyamatosan csökkent az 1992-es 66,1 %-ról az 1995-ben tapasztalt 46,8 %-ra, amelyet követően a vizsgálati időszak alatt némileg - 53,6 %-ra - nőtt. Ez a piaci részesedés még mindig alacsonyabb, mint az 1990-es 57,3 %-os piaci részesedés (lásd a 423/97/EK rendelet (48) preambulumbekezdését), de azt mutatja, hogy a közösségi ipar kezdi kiheverni a dömpingbehozatal hatásait.

Az árak alakulása és az összeladás értéke

(42) Megállapítást nyert, hogy a közösségi ipar eladási árainak súlyozott átlaga csaknem 8 %-kal csökkent 1992 és a vizsgálati időszak között. Az eladások volumenének kedvező alakulását tehát a forgalom nem tükrözte hűen: a közösségi piacon történt eladások értéke csak 23 %-kal nőtt.

(43) Az öngyújtópiac tudvalevőleg igen árérzékeny. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a közösségi ipar olcsó dömpingbehozatallal szembesül, vagy kénytelen csökkenteni árait, hogy megtartsa piaci részesedését, gyártási szintjét és kapacitáskihasználtságát, vagy elkezdi elveszíteni piaci részesedését, ha megpróbálja fenntartani az árait.

Jövedelmezőség

(44) Több veszteséges év után a közösségi ipar eladásból származó megtérülése enyhén növekedett 1991-ben, majd némileg csökkent 1992-ben. (lásd a 423/97/EK rendelet (555) preambulumbekezdését).

(45) A jelenlegi vizsgálatnál az 1992-es évet vették az összehasonlítás alapjául. Egy 1993-as további romlás után a közösségi ipar pénzügyi eredményei tartósan javultak: 1992-höz képest 1994-ben a nyereség aránya több, mint kétszeresére nőtt, a vizsgálati időszak alatt pedig több mint háromszorosára.

(46) Mindazonáltal azok az adatok, amelyeket a közösségi ipar szolgáltatott - amelyez esetben nem foglalja magában a panaszosok egyikét, mivel az nem adott elfogadható választ a nyereségességre vonatkozóan -, azt mutatják, hogy 1992 óta az ipar általános pénzügyi teljesítménye a végleges vámrendeletben a számára célként kitűzött méltányos profit alatt maradt (lásd az említett rendelet (17) preambulumbekezdését). Valójában 1992-ben és 1993-ban a nyereség igen csekély volt, és bár a következő években javulást lehetett tapasztalni, a nyereségek nem érték el a meghatározott nem káros szint felét sem.

Készlet

(47) A közösségi ipar nem halmozott fel jelentős készletet. Ebben az ágazatban bevett gyakorlat, hogy leállnak a termeléssel, ha a készlet már túl nagy, a gáztartalmú öngyújtók hosszas tárolásából eredő biztonsági kockázatok miatt. Továbbá, mivel az ésszerűsítés érdekében erőfeszítések történtek, a vizsgálati időszak végére a teljes készlet úgy harminc százalékkal kisebb volt, mint 1992 végén.

Foglalkoztatás

(48) 1992-től a vizsgálati időszakig a közösségi iparban a foglalkoztatás 1992 és 1994 között stabil volt, majd 1995 óta mintegy 17 %-kal nőtt. Míg ezt a fellendülés jeleként lehet értékelni, meg kell említeni, hogy a foglalkoztatás szintje 1992-ben volt a legalacsonyabb, miután 1989-et követően 13 %-kal esett (lásd az 1006/95/EK rendelet (49) preambulumbekezdését). Megjegyezték, hogy a növekedés jelentős része inkább az értékesítési és ügyviteli szegmenst érinti, mint a gyártást.

Kivitel

(49) A közösségi piac jól teljesített az exportpiacokon. Az egységnyi eladás jelentősen növekedett 1992 és a vizsgálati időszak között. Ebben az időszakban az exportértékesítés, amely a közösségi ipar teljes gyártásának körülbelül 60 %-át képviseli, 69 %-kal növekedett.

5. Következtetés

(50) A közösségi ipar helyzete javult az elmúlt években a közösségi piacon és a harmadik országok felé történő értékesítés növekedésének köszönhetően. Ez a fejlődés egybeesett néhány dömpingellenes vám kivetésével.

(51) A közösségi piacon történő eladások növekedése legnagyobb valószínűség szerint a fogyasztás növekedésének és - kisebb mértékben - a Közösség által hozott dömpingellenes intézkedések pozitív hatásainak köszönhető.

(52) A közösségi ipar piaci részesedésének csökkenő tendenciája 1995 óta megfordult, de a vizsgálati időszak alatti 53,6 %-os piaci részesedése még mindig alacsonyabb, mint az 1992-es.

(53) A nyilvánvaló fogyasztás növekedése és a dömpingellenes intézkedések bevezetése normális esetben emelkedő árakat kellett volna eredményezzen a közösségi piacon; azonban a közösségi ipar árai 8 %-kal csökkentek.

(54) A közösségi ipar által a közösségi piacon történt eladás jövedelmezőbbnek bizonyult a vizsgálati időszak során, mint például 1992-ben. Azonban a közösségi piacon jelen lévő exportőr árai még a dömpingellenes vám alkalmazása után is a közösségi ipar árai alatt maradtak, és a nyereségesség szintje még mindig sokkal alacsonyabb volt, mint a végleges vámrendeletben rögzített nem káros szint.

(55) A fentiek alapján megállapítható, hogy a közösségi ipar továbbra is kárt szenved, nevezetesen nyereségesség és a piaci részesedés növekedése szempontjából. Mivel a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók behozatalának piaci részesedése igen alacsony volt, nem lehetett okozati kapcsolatot megállapítani a japán dömpingbehozatal és az okozott kár között. Az e behozatalok által okozott kár így elhanyagolhatónak tekinthető, de legalábbis nem anyagi természetűnek.

F. A KÁROS DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Bevezetés

(56) A közösségi ipar a végleges vámrendelet felülvizsgálatát kérte azzal az indokkal, hogy fennáll a valószínűsége a káros dömping megismétlődésének. Ennek eldöntéséhez számos tényezőt kellett figyelembe venni, különösen az exportőr csoportmagatartását, az exportőr Japánban található üzemének rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitását, az exportőr csoportjához tartozó vállalatok kivitelére vonatkozó árvállalás meglétét, valamint hogy az exportőr milyen árat alkalmazna, amennyiben a vám hatályát veszítené. A közösségi ipar helyzetének vizsgálatán túl vizsgálták azt a hatást, amelyet a folytatódó japán export gyakorolna a közösségi iparra, a dömping gyakorlatának létezését és a teljes behozatal piaci részesedésének alakulását a közösségi piacon.

2. Az exportőri csoportmagatartása

(57) Az utóbbi években csak kis mennyiségben importáltak Japánból és értékesítettek a közösségi piacon eldobható tűzköves öngyújtót, különösen az egyéb harmadik országokból (elsősorban Kínából, Mexikóból, a Fülöp-szigetekről és Thaiföldről) származó behozatallal összehasonlítva, amelyek árai dömpingszinten vannak. Azonban a Japánból származó behozatal alacsony szintjét a Tokai csoport magatartásának figyelembe vételével kell megítélni.

(58) A többek között Mexikóból származó behozatalra - amely ellen 1997 márciusában végleges dömpingellenes intézkedéseket vezettek be - vonatkozó vizsgálatban szereplő egyetlen exportőr annak a Tokai csoportnak a kizárólagos tulajdonában és ellenőrzése alatt álló leányvállalat volt, amely a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtókra vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése után alakult meg (lásd a 423/97/EK rendelet (9) és (36) preambulumbekezdését). A behozatali adatok azt mutatják, hogy a Mexikóból származó behozatal egyszerűen leváltotta a Tokai Corporation által a japán üzemben gyártott (és exportált) behozatalt, miután az utóbbi ellen 1991-ben intézkedéseket vezettek be. A Mexikóból származó öngyújtók behozott mennyisége valóban közel áll ahhoz a mennyiséghez, amelyet az 1991-es intézkedések bevezetése előtt a Tokai Corporation szállított Japánból a közösségi piacra. Fel kell idéznünk továbbá, hogy a Tokai Corporation árcsökkentő tendenciát indított el, amikor az 1980-as évek végén dömpingáron értékesítette a japán öngyújtókat. Ezt a tendenciát később megerősítette egyéb ázsiai gyártók dömpingje, valamint a Tokai Corporation Mexikóban létrehozott leányvállalatán keresztül folytatódó dömping.

(59) A fentiek alapján a japán behozatal vizsgálati időszak alatti alacsony szintje nem vezethet arra a következtetésre, hogy ezek a fejlemények, amelyek az intézkedések 1991-es bevezetése után zajlottak, egy exportőr gyártó szokásos gazdasági magatartásának eredményei, vagyis olyan magatartásé, amely a felülvizsgálat alá vont intézkedésektől független. Valójában ezek a Tokai csoport nyilvánvaló stratégiájának eredményei.

(60) Így helyénvalónak tűnik, hogy annak vizsgálatánál, hogy mi történhet a jelenlegi intézkedések elévülésekor, figyelembe vegyük, hogy 1997. március 7-ével kezdődően a 423/97/EK rendelet végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Mexikóból, a Fülöp-szigetekről és Thaiföldről származó eldobható tűzköves öngyújtók behozatalára, valamint hogy a mexikói exportőr, akire jelenleg dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, a japán exportőr leányvállalata.

3. Japán termelési kapacitás

(61) 1992 és a vizsgálati időszak között az exportőr termelési kapacitása 54 %-kal csökkent. Azonban a termelési kapacitás mellett a fennmaradó kapacitás kihasználtságának (százalékban kifejezett) mértéke is csökkent 38 %-kal 1992 és a vizsgálati időszak között.

(62) A vizsgálati időszak alatt az exportőr japán üzemének kihasználatlan kapacitása nagyobb mennyiséget jelentett, mint az az 56,6 millió eldobható tűzköves öngyújtó, amelyet a Tokai Corporation exportált Japánból 1989-ben (vagyis az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában). Továbbá megállapították, hogy 1992 és a vizsgálati időszak között a kihasználatlan kapacitás abszolút mértékben stabil volt, tekintettel a termelési kapacitás és a kapacitás kihasználtságának egyidejű csökkenésére.

4. A csoport egy másik cégére alkalmazható árkötelezettség

(63) A vizsgált intézkedés bevezetése után az exportőr áthelyezte a közösségi piacra szánt eldobható tűzköves öngyújtó gyártását Mexikóba, és ezt követően felajánlott egy árvállalást a Mexikóból származó behozatalra vonatkozóan, amikor ezek behozatalára dömpingellenes intézkedéseket vezettek be 1997 márciusában.

(64) Az exportőrnek a gyártósorok Mexikóból Japánba történő átköltöztetése nélkül is elegendő szabadon felhasználható kapacitás áll rendelkezésére a japán üzemben ahhoz, hogy a közösségi piacot az 1989-es exportnál nagyobb mennyiséggel ellássa, és ez lehetővé tenné az exportőr számára, hogy alacsonyabb árakat alkalmazzon a közösségi piacon, mint ami a Mexikóból származó behozott termékekre megengedett.

5. A dömping folytatódása és az exportőr által várhatóan alkalmazott ár

(65) A fentieknek megfelelően a vizsgálati időszak alatt is folytatódott a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók dömpingbehozatala. Mivel a behozott termékek az eredeti vizsgálat alattinál jóval alacsonyabb dömpingáron kerültek eladásra, valószínűnek tűnik, hogy a dömping folytatódni fog.

(66) A dömpingellenes vám alkalmazása ellenére a közösségi gyártók által alkalmazott átlagos egységárhoz képest az alákínálás a vizsgálati időszak alatt még mindig jelentős (22,9 %) volt. Ha a dömpingellenes vámot levontuk volna az első független vevő által fizetett árból, a közösségi ipar átlagárához viszonyított alákínálás elérte volna a 43,1 %-ot.

6. A közösségi iparra gyakorolt hatás

(67) A vizsgálati időszak alatti folyamatos dömping árcsökkentő hatása minimális volt a dömpingellenes vám alkalmazásának és a behozatal kis mennyiségének köszönhetően. Az exportőrnek azonban elegendő kihasználatlan kapacitása volt ahhoz, hogy jelentős - az 1989-ben importált mennyiséghez (56,6 millió) hasonló - mértékben folytassa a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók kivitelét. Ha a vizsgálati időszak alatt az exportőr német leányvállalata ilyen mennyiséget értékesítene ugyanazon az áron a közösségi piacon, az jelentős csökkentő hatást eredményezne a közösségi piac áraiban, amit forgalomkiesések és a piaci részesedések elvesztése kísérne.

(68) A Japánból 1989-ben behozott mennyiség jelenleg a piaci részesedés körülbelül 7,2 %-át képviselné. Ez a piaci részesedés túl jelentős ahhoz, hogy ne gyakoroljon semmiféle hatást a közösségi iparra. Azt azonban nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az intézkedések feloldása milyen hatást gyakorolna az olyan tényezőkre, mint a közösségi ipar piaci részesedése, nyereségessége és foglalkoztatottságának mértéke, mivel sok múlna az olyan bizonytalan tényezőkön, mint a Közösség fogyasztásának növekedése és az az általános árcsökkenés, amelyet az újabb jelentős mennyiségek behozatala okozna.

(69) Átfogó elemzés készült a Közösség főbb regionális piacainak néhány sajátos jellemzőjével kapcsolatban annak megállapítására, hogy milyen hatást gyakorolhat a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók jelentős mennyiségű, a közösségi áraknál lényegesen alacsonyabb áron történő behozatala a közösségi iparra.

(70) Megállapítást nyert, hogy a német piacon erős a verseny, mivel a főbb elosztók és különösen az áruházláncok a kirendeltségeikben kínált termékenként általában egy vagy két szállítót választanak, és így csökkentő hatást gyakorolnak e szállítók áraira. Ilyen helyzetben még a legcsekélyebb mértékű alákínálás is eleve kizárja azt, hogy a közösségi ipar kapcsolatba kerüljön a nagy számú fogyasztót képviselő elosztóhálózatokkal. A jövőbeli árrombolás hatása tehát jelentős lenne (a piaci részesedés és nyereségesség elveszítése szempontjából), mivel nagy valószínűséggel igen hosszú ideig tartana, ugyanis az elosztóhálózatokhoz való csatlakozás általában hosszú szerződési időszakokra szól.

(71) Az is megállapítást nyert, hogy a termelői szinten az árak az Egyesült Királyságban viszonylag alacsonyak voltak, és hogy a közösségi gyártók jelenléte ezen a piacon nem volt igazán erős. E körülmények mellett egy jövőbeni árrombolás megnehezítené a közösségi gyártók eldobható tűzköves öngyújtóinak térhódítását ezen az egyébként is nehéz piacon, és tovább csökkentené eladásaik nyereségességét.

(72) A verseny a francia piacon fontosnak bizonyult két nagyobb közösségi gyártó termelőüzemének jelenléte miatt, de az árcsökkenés kevésbé tűnt fontosnak, mint például Németországban és az Egyesült Királyságban. A jövőbeni fokozott alákínálás azonban valószínűleg nagyobb árcsökkenést és piaci részesedés elvesztését okozná.

(73) Azt is megállapították, hogy két közösségi gyártó rendelkezik termelőüzemmel Spanyolországban, és azok jól ismertek azon a piacon. A vizsgálat kimutatta, hogy a spanyol piac igen jelentős részét nem közösségi gyártók látják el, mivel Spanyolország volt a második legnagyobb importőr tagállam 1995-ben, és az árak igen alacsonyak voltak Franciaországhoz és Németországhoz képest. Mivel az egyik spanyolországi gyártó jelezte, hogy további leépítés és költségcsökkentés nem hajtható végre az üzemében, jelentősebb piaci részesedés elvesztése vagy egy árháború a spanyol piacon valószínűleg az üzem bezárásához vezetne, különösen, ha ez a veszteség egybeesne a közeli, fontos francia piac hasonló fejleményeivel.

7. A teljes behozatal volumene és árai

(74) Ahogy már fent megállapították, a japán exportőr úgy döntött, hogy a közösségi piacot Mexikóban gyártott termékekkel látja el, amelyekre 1997 márciusában dömpingellenes intézkedések kerültek bevezetésre. Így az 1991-ben bevezetett intézkedés jótékony hatása jóval kisebb volt, mint amilyen szokásos körülmények mellett lett volna.

(75) Ezenfelül az eldobható tűzköves öngyújtók teljes behozatala 74 %-kal nőtt 1992 és a vizsgálati időszak között, ami jóval meghaladta a fogyasztás növekedését az említett időszak alatt. Ennek eredményeképpen e behozataloknak a piaci részesedése az 1992-es 33,5 %-ról 53 %-ra nőtt 1995-ben, majd 46,3 %-ra esett vissza 1996-ban.

(76) Amint azt az 1992 és 1998 között bevezetett, egymást követő dömpingellenes intézkedések mutatják, az olcsó és dömpingbehozatal harmadik országokból folyamatosan áramlik be a közösségi piacra. Ennek következtében a közösségi piac árai folyamatosan csökkentek, és igen alacsony szintet értek el: 1992 és a vizsgálati időszak között egy növekvő piacon a közösségi ipar árai 8 %-kal csökkentek.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. A közösségi ipar

(77) A közösségi ipar csaknem egy évtizede szenved az eldobható tűzköves öngyújtók olcsó és dömpingbehozatalától. A vizsgált végleges vámrendelet célját, hogy visszaállítsa a közösségi gyártók és a harmadik országok exportőrei közötti tisztességes versenyt a közösségi piacon, nem sikerült teljesen elérni, ahogy azt a későbbi fejlemények mutatják: a Tokai termelőüzemet alapított Mexikóban, és onnan kezdett exportálni az Európai Közösségbe dömpingárakon, míg egyéb harmadik országok is - így különösen Kína, a Fülöp-szigetek és Thaiföld - szintén a dömping eszközével éltek. Ennek következtében a közösségi ipar nem volt képes teljesen talpra állni, a költségcsökkentésre és a nagyságrendi megtakarításokból való előnyszerzésre irányuló törekvései ellenére sem.

(78) A közösségi ipar két multinacionális csoportból áll, amelyek az eldobható tűzköves öngyújtón kívül több más terméket is árulnak, valamint egy viszonylag kisebb gyártóból, amely az eldobható tűzköves öngyújtó gyártását egy kereskedelmi céggel köti egybe.

(79) A közösségi ipar jelentős erőfeszítéseket tett termelékenységének növelése érdekében az utóbbi években, hogy megpróbálja elérni a lehető legalacsonyabb gyártási költséget, és növelje versenyképességét ezen az árérzékeny piacon. Ésszerűsítési törekvésekre is sor került: a két gyártócsoport ésszerűsítette termelési folyamatát, és átalakította felépítését, míg a harmadik gyártó törekvései elsősorban a nagyságrendi megtakarításokon alapultak. Új beruházások is történtek a termelékenység növelése érdekében. Azonban tekintve, hogy a kiviteli eladások sokkal gyorsabban nőttek, mint a Közösségben történt eladások, továbbá hogy a kiviteli eladások képviselik a közösségi gyártók eladásainak több mint felét, a termelési kapacitásba történő beruházások elsősorban a nem közösségi piacra irányuló szállításokat szolgálták.

(80) Bár termelőüzem bezárására nem került sor, úgy tűnik, ez az érintett gyártók stratégiai szemléletének az eredménye, amely mögött az eldobható tűzköves öngyújtókra vonatkozó dömpingellenes intézkedések megléte és a kiviteli eladásaik fejlődése állt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mindhárom gyártó jövedelmező tevékenységet folytat egyéb ágazatokban, ami egy ideig elegendő anyagi forrást biztosít az eldobható tűzköves öngyújtót gyártó üzemeik fenntartásához. Nem lehet azonban kizárni annak lehetőségét, hogy a dömpingellenes intézkedések feloldása egy vagy több termelőüzem bezárását fogja előidézni.

(81) A fentiek fényében kockán forog a közösségi intézkedések hatékonysága, amelyeknek célja, hogy visszaállítsák a méltányos és nyitott piaci feltételeket, és védjék a közösségi ipart a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen. E megfontoláson túl komolyan fennáll annak a kockázata, hogy a közösségi gyártók befejezik egy vagy több üzemükben a gyártást, amennyiben a dömpingellenes intézkedés elévülne, és ezt követően megindulna a Japánból származó nagy mennyiségű eldobható tűzköves öngyújtó káros dömpingje.

2. Importőrök

(82) Mivel az exportőr nem jelentett független félnek való közvetlen eladást az Európai Közösség területén, és mivel a kezdeményezésről szóló hirdetmény közzétételét követően egy importőr sem reagált, nem lehetett a Japánból származó Tokai öngyújtók független importőreit azonosítani.

(83) A Tokai németországi leányvállalatával kapcsolatban, amely a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtók kizárólagos importőre, meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparral összehasonlítva csekély számú munkavállalót foglalkoztatott. A vizsgált rendelkezés fenntartásának hatása erre az importőrre így valószínűleg elhanyagolható.

3. Fogyasztók

(84) Az eredeti vizsgálat során az importőrök azt állították, hogy az eldobható tűzköves öngyújtókra vonatkozó dömpingellenes rendelkezések ellentétben állnának a fogyasztók érdekeivel. A jelenlegi vizsgálatban azonban egyetlen fogyasztói szövetség sem emelt kifogást, egyébként pedig nincs ok feltételezni, hogy olyan változás állt be a körülményekben, amely érvényteleníthetné azokat az érveket, amelyek az előző vizsgálatban ennek az állításnak az elutasítását szolgálták.

H. A DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

(85) E tények alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy fennáll a káros dömping megismétlődésének valószínűsége, és 1999 áprilisában a második javaslatát is megtette a Japánból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetésére. Azonban egyik bizottsági javaslat alapján elfogadható rendelet elfogadásához sem volt meg a szükséges tanácsi többség.

(86) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy végleges dömpingellenes intézkedés hatálya bevezetésétől számított öt év elteltével szűnik meg, kivéve, ha egy felülvizsgálat megállapítja, hogy a hatály megszűnte valószínűleg a dömping és a kár megismétlődését fogja eredményezni. Amennyiben egy, a hatály megszűnésére vonatkozó felülvizsgálatra kerül sor, a dömpingellenes intézkedés hatályban marad a felülvizsgálat eredményének megszületéséig.

(87) Ezért jelen esetben a Tanács azon döntése, hogy nem fogad el rendeletet bizottsági javaslat alapján, azzal a következménnyel járna, hogy a felülvizsgálati eljárás nyitva maradna, a meglévő intézkedés pedig korlátlan ideig hatályban maradna.

(88) Ezenfelül az alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálatot gyorsan kell elvégezni, és általában a felülvizsgálat kezdeményezésétől számított 12 hónapon belül be kell fejezni.

(89) E körülmények mellett a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Japánból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámot hatályon kívül kell helyezni, mind a felülvizsgálat indokolatlanul hosszú tartamának, mind annak elkerülése végett, hogy a dömpingellenes intézkedés határozatlan ideig hatályban maradjon.

I. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(90) A vizsgálatban közreműködő összes érdekelt fél, a panaszosok, az exportőr és a japán kormány írásos tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a végleges intézkedés hatályon kívül helyezését kívánta javasolni.

(91) A panaszos gyártók tiltakoztak a tervezett eljárás ellen, mivel szerintük a körülmények nem változtak meg, és véleményük szerint a dömpingellenes vámot fenn kell tartani.

(92) Figyelembe véve, hogy időközben megszűnt a hatálya annak a Koreai Köztársaságból származó behozatalt sújtó dömpingellenes vámnak, amelyet ugyanaz a rendelet vetett ki, amelyik a Japánból származó eldobható tűzköves öngyújtókra is végleges dömpingellenes vámot vetett ki, rendelkezni kell a rendeletben a Koreai Köztársaságból származó behozatal dömpingellenes vámjára tett hivatkozások törléséről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 3343/EGK/91 rendelet hatályát veszti, amennyiben az végleges dömpingellenes vámot vet ki az ex96131000 KN-kód alá eső, Japánból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára.

(2) A 3433/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

i. Az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő "Japánból, a Kínai Népköztársaságból és a Koreai Köztársaságból származó" szövegrész helyébe a "Kínai Népköztársaságból származó" szöveg lép.

ii. Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A vámtétel összege öngyújtónként 0,065 euró."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. január 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 326., 1991.11.28., 1. o. A legutóbb a 423/97/EK rendelettel (HL L 65., 1997.3.6, 1. o.) módosított rendelet.

[3] HL L 101., 1995.5.4, 38. o.

[4] HL L 65., 1997.3.6, 1. o.

[5] HL C 155., 1996.5.30, 6. o.

[6] HL C 361., 1996.11.30, 3. o.

[7] HL C 360., 1996.11.29., 2. o.