BH 1997.11.525 I. A temetés méltatlan körülmények között történő lebonyolítása sérti a hozzátartozók kegyeleti jogait [Ptk. 75. § (1) bek., 84. § (1) bek., 85. § (3) bek].

II. A temetkezési vállalat kártérítő felelősséggel tartozik a hibás teljesítéssel és a kegyeleti jog megsértésével okozott nem vagyoni hátrányért [Ptk. 355. § (1) és (4) bek., 84. § (1) bek. e) pont].

A felperes kiskorú gyermeke 1992. július 20-án elhalálozott. A peres felek között létrejött szerződésben a temetkezési vállalat alperes vállalta, hogy a közös megegyezés alapján kiválasztott, a debreceni köztemető XXVI. parcellája 12. sorának 2-es sírhelyét biztosítja az elhunytnak, a sírt kiássa, és a temetési szertartást lebonyolítja. Az alperes azonban nem az előre meghatározott sírhelyet, hanem attól két hellyel távolabb levő, a 12. sor 4-es sírhelyét ásta ki a temetés időpontjára. A munkák végzése során a szomszédos sír friss - néhány hetes - hantja beszakadt, amelyet az alperes csak a felperes fiának eltemetése után hozott rendbe. Emiatt a sír környéke a temetés időpontjában igen rendezetlen állapotban volt.

A felperes a keresetében 800 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Állította, hogy az alperes hibás teljesítése miatt a gyászszertartáson részt vevők megbotránkoztak, őt pedig az alperes magatartása annyira megviselte, hogy emiatt orvosi kezelésre szorult, egészsége károsodott. Az alperes a téves sírhely kijelölésével kegyeleti jogának gyakorlását is hátrányára változtatta meg. A megrendelt sírhely megközelítése ugyanis kedvezőbb, a nagyobb forgalomtól is távolabb eső lett volna. Mellette egy tölgyfa áll, ezért az árnyas hely a sír gondozását, a temetőben való tartózkodását is megkönnyítette volna.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes kegyeleti jogait azzal nem sértette meg, hogy tévedésből a szerződésben meghatározott helytől eltérő sírhelyet biztosította. A két sírhely rendkívül közel van egymáshoz. Álláspontja szerint emiatt a felperest nem vagyoni hátrány sem érte. Azt elismerte, hogy a sírhely kiásásakor a szomszédos hant beszakadt, azt azonban tagadta, hogy ennek során a szomszédos parcellában eltemetett koporsó a két sírhely közötti területre átcsúszott volna.

A jogerős ítélet a beszerzett szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy az alperes által szolgáltatott sírhely a megrendelt sírhelynél előnyösebb. A megrendelt sírhely mellett ugyanis egy túlkoros tölgyfa áll, amelynek gyökérzete a sírra ültetett növényzet elől a tápanyagot és vizet elvonná, lombjának időben elhúzódó hullása miatt azt lényegesen többször kellene takarítani, és az elkészítendő síremléket a gyökérzet mozgása károsíthatná. Az alperes által szolgáltatott sírhely napos, többféle növényi kultúra telepítésére alkalmas, és kevesebb gondozást igényel. A két sírhely közötti háromméteres távolság jelentéktelen, emiatt a szolgáltatott sírhely megközelítése a megrendelt sírhely megközelítésével azonos. Ebből következően a felperes kegyeleti jogának gyakorlása az eltérő sírkijelöléssel hátrányt nem szenvedett.

Annak megállapítása mellett, hogy a sírhely kiásásakor a szomszédos sír hantja beszakadt, a temetéssel kapcsolatban kegyeleti jogsértést azért nem látott megállapíthatónak, mert az eljárás során nem nyert bizonyítást a felperesnek az az állítása, hogy a szomszédos sírba eltemetett V. A. koporsója a sírgödör nagymérvű beszakadása kapcsán a két sírhelyet elválasztó 60 cm-es út alá becsúszott. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetnek való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint az alperes hibás teljesítése a perben bizonyítást nyert. Emiatt - egész életére kihatóan - kegyeleti jogának gyakorlása hátrányt szenvedett. A szakértői megállapítással ellentétben arra hivatkozott, hogy a sír gondozása számára előnytelenebb amiatt, hogy a sír nem árnyas, kellemes környezetben, hanem ebből a szempontból védtelen helyen van. Kegyeleti jogát az is súlyosan sértette, hogy az alperes a temetés időpontjára a sírhely környékét nem rendezte, a szomszédos sírhant beszakadása miatt keletkezett hatalmas gödröt nem szüntette meg. Ezzel a temetésen részt vevő gyászolókat is megbotránkoztatva, meghalt fia emlékét az alperes megsértette. Megismételte azt az állítását is, hogy a szomszédos sírból a koporsó a két sírhant közötti területre átcsúszott, amely ugyancsak meghalt gyermekével kapcsolatos kegyeleti jogait sérti.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján [Pp. 274. §-ának (4) bekezdése] tárgyaláson kívül bírálta el.