A Pécsi Ítélőtábla Pf.20013/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 241. §, 374. §, 375. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.013/2017/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd, fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Jakab Zoltán ügyvéd (fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2016. október 5. napján kelt 19.P.20.633/2016/6. számú ítélete ellen a felperes 7. sorszám alatt benyújtott és Pf.4. szám alatt módosított, míg az alperes 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban felmerült költségét mindkét fél maga viseli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 88.800 (nyolcvannyolcezer-nyolcszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2007. június 26. napján svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött az alperes hitelező jogelődjével, a L Zrt.-vel a XXX-000 forgalmi rendszámú F típusú személygépkocsi megvásárlására. A hitelező 2.649.000 forint kölcsönt nyújtott 120 hónap részletre, havi 30.036 forint törlesztőrészlet mellett. A teljes hiteldíjmutató 7,12 % volt, a mértékadó devizanem svájci frank, az elszámolási mód havi fix konstrukció, az összes törlesztőrészlet összege 3.604.320 forint. A szerződés aláírásával a felperes kinyilvánította, hogy a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, és azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az üzletszabályzat I.7. pontja tartalmazza a havi fix konstrukcióra vonatkozó rendelkezéseket, az I.15. pont rögzíti, hogy a törlesztőrészlet az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességhez tartozó tőke, valamint törlesztési kötelezettség együttes összege, míg az I.16. pont a tőkére vetített degresszív kamat meghatározására vonatkozó szabályokat ismerteti. Az I.17. pont a mértékadó devizanemre, az I.18. pont a mértékadó kamatlábra, az I.24. pont a mértékadó árfolyamra tartalmaz előírásokat. Az I.25. pont a kamatváltozás és az árfolyamváltozás eseteit, míg a IV.4. pont a kamatszámítás szabályait részletezi.

Az üzletszabályzat I.23. pontja szerint rendkívüli árfolyameseménynek minősül az árfolyam szélsőséges mértékű (25%-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest, vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés, pl. intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltozása, amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja.

A V.6. pont úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt mértékadó devizanem nem magyar forint, a kölcsönszerződés deviza alapú szerződés, amely esetben a kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az euró keresztárfolyamának változása.

A felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg opciós jogot is alapítottak a hitelező javára a XXX-000 forgalmi rendszámú gépkocsira. A szerződés 4. pontja értelmében a vételi jogot a szerződés aláírásától számított öt éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja a hitelező, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette.

Az üzletszabályzat IV.7. pontja értelmében amennyiben az elsődleges biztosíték opció, és az egyedi kölcsönszerződés futamideje öt évnél hosszabb, úgy a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő három hónap.

A IV.9. pontja szerint ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, a hitelező köteles a gépjármú törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni.

Az alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban DH2 törvény) szerint elszámolt a felperessel, az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes nem tett eleget az alperes által közölt fizetési kötelezettségnek, ezért az alperes 2015. augusztus 31-én 2015. szeptember 23-i hatállyal felmondta a kölcsönszerződést. A 2015. december 16-i elszámolási értéknap alapján 2.017.881 forint tartozást tartott nyilván.

A felperes keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban Hpt.) 213.§ (1) bekezdésére hivatkozva, mert az nem tartalmazza a kölcsön és a havi törlesztőrészletek összegét devizában, a kamatok és egyéb járulékok éves százalékos értékét, azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, illetve a THM nem került megfelelően meghatározásra. Állította, hogy árfolyamkockázat viselésére nem köteles, mert az alperes erre nézve nem adott megfelelő tájékoztatást. Kérte, hogy a bíróság a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá a szerződést, és kötelezze az alperest 1.110.337 forint túlfizetés visszafizetésére. Kérte továbbá az üzletszabályzat IV.7. pontja érvénytelenségének megállapítását, és az alperes kötelezését a gépjármű törzskönyvének kiadására.

Az alperes nem vitatta, hogy az ügyleti kamat induló éves értékét a szerződésben nem határozták meg, ezért a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte azzal, hogy az induló ügyleti kamat éves százalékos értéke 7,36 %. Ellenkérelme ezt meghaladóan a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek által 2007. június 26. napján megkötött HIT-00000/07 számú kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította olyan módon, hogy az induló ügyleti kamat értékét 7,36 %-ban határozta meg. Megállapította, hogy a kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételeket rögzítő HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat IV.7. pontja érvénytelen, és kötelezte az alperest a XXX-000 forgalmi rendszámú F típusú gépjármű törzskönyvének kiadására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről.