A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30054/2010/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 292. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Komáromi Járásbíróság G.20438/2008/20., Tatabányai Törvényszék Gf.40012/2009/4., *Kúria Gfv.30054/2010/6.* (BH 2011.4.107)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.054/2010/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Pergel Elza ügyvéd) által képviselt felperesnek dr. Simon Jolán ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Komáromi Városi Bíróság előtt 2.G.20.438/2008. szám alatt indult és másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Gf.40.012/2009/4. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Gf.40.012/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 71.600 (Hetvenegyezerhatszáz) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az irányadó tényállás szerint a felperes a 3. és 2. hrsz. baromfitelepek megvásárlása, korszerűsítése és üzembe helyezése céljából 2007. október 8-án 75.000.000 Ft összegű beruházási hitel és 30.000.000 Ft forgóeszköz hitel folyósítását igényelte - írásban - az alperestől. Miután az alperes ügyvezetője, P.J. arról tájékoztatta, hogy az összesen 105.000.000 Ft összegű hitel folyósítására csak három lépésben kerülhet sor, 2008. február 18-án a baromfitelepek megvásárlása céljából 33.000.000 Ft összegű, 2008. április 30-án pedig 30.000.000 Ft összegű forgóeszköz-hitel és 45.000.000 Ft összegű technológiai fejlesztési hitel felvételére irányuló ajánlatot nyújtott be az alpereshez. A 2. számú és 3. számú külterületi ingatlanokat a felperes 2008. április 11-én megkötött adásvételi szerződéssel 33.000.000 Ft vételár fejében megvásárolta, majd 2008. április 21-én - az alperes ügyvezetőjének döntése alapján - a peres felek között kölcsönszerződés jött létre, mely szerint az alperes ezen ingatlanok megvásárlásának finanszírozására 33.000.000 Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek. A kölcsönszerződés azt is tartalmazta, hogy a felperes a mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott mértékű előtörlesztési díjat köteles megfizetni abban az esetben, ha kérelme alapján előtörlesztésre, illetve a lejárati idő előtti kiegyenlítésre kerülne sor. A felek 2008. április 21-én jelzálogszerződéseket is kötöttek egymással, melyek alapján 33.000.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzésére került sor a felperes ügyvezetőjének, B.Z-nak a tulajdonában álló 65. hrsz-ú és 132., 133. hrsz-ú ingatlanokra, valamint a felperes tulajdonát képező bábolnai 2. és 3. szám alatti ingatlanokra. Az alperes igazgatósága 2008. május 7-i ülésén meghozott határozatával a felperes beruházási és folyószámla hitel nyújtására irányuló "kérelmét" elutasította és erről 2008. május 27-én írásban is tájékoztatta a felperest. Ezt követően a felperes - amely a megvásárolt ingatlanokon már beruházásokat végzett - az alperessel megkötött kölcsönszerződést felmondta, a kölcsönt visszafizette és - miután az alperes a felperes kérése ellenére sem tekintett el az előtörlesztési díj megfizetésétől - 2008. VI. 17-én 1.650.000 Ft előterjesztési díjat is átutalta az alperesnek. A felperes az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogok törléséhez hozzájárult. Ezt követően a felperes a K.Takarékszövetkezettel kötött hitelszerződéseket.

A felperes keresetében 642.332 Ft kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy az együttműködési kötelezettséget sértő alperesi magatartás miatt a felperesnek a B., a F., a K. Földhivataloknál "törlési és újra bejegyzési költségei" merültek fel, a fedezeti ingatlanokról új értékbecsléseket kellett készítenie és kára keletkezett a közjegyzői díj kifizetése és a felmerült postaköltségek miatt is. Emellett arra alapítottan, hogy a Ptk. 292. § (2) bekezdésébe és nyilvánvalóan jóerkölcsbe is ütközik és így semmis a kölcsönszerződésnek az előtörlesztési díj megfizetésére vonatkozó rendelkezése, az eredeti állapot helyreállítása címén kérte az alperes 1.650.000 Ft és annak kamataiban való marasztalását. Másodlagosan a Ptk. 201. § (2) bekezdése alapján a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, továbbá azt kérte, hogy eredeti állapot helyreállítása címén a bíróság összesen 2.532.570 Ft és ennek kamatai megfizetésére kötelezze az alperest. Ez az összeg a "hitel kapcsán megfizetett" költségeket, egyebek mellett az 1.650.000 Ft előtörlesztési díjat is tartalmazta.

Az alperes a kereset teljes terjedelmű elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 20. sorszámú ítéletével - az elsődleges keresettel egyezően - 2.292.332 Ft-ban és ezen összeg 2008. VII. 1-től járó kamataiban marasztalta az alperest. Az ítélet szerint miután az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes számára "a három hitel csak együtt bír értelemmel" az alperesnek a három kölcsönt együtt kellett volna kezelnie, szükség esetén az igazgatóság bevonása útján kellett volna kizárni annak lehetőségét, hogy a kölcsönszerződés megkötése után a másik két "hitelkérelem" elutasítása ne okozzon indokolatlan anyagi hátrányt a felperesnek. A felperest tájékoztatnia kellett volna arról, hogy bizonytalan a másik két kölcsön folyósítása és nem kelthetett volna a felperesben ezzel ellentétes képzetet. Az alperes elmulasztotta a felperest tájékoztatni a szerződéskötési folyamat során számos jelentőséggel bíró kifogásáról, aggályairól, így elzárta a felperest a magyarázat adástól, az utólagos hiánypótlástól is. A felperes nem kapott alapos tájékoztatást arról, hogy mi kell a sikeres "hitelkérelemhez", az ügyvezetők nem tettek meg mindent azért, hogy megfelelő előterjesztés kerüljön az Igazgatóság elé, - emiatt az alperes az ügyvezetőket megrovásban részesítette - az Igazgatóság tagjai pedig annak ellenére nem adtak lehetőséget a felperes számára a hiánypótlásra, hogy több kérdésben tájékozatlanok voltak, felkészületlenül foglaltak állást a "hitelkérelem" tárgyában. Az együttműködési kötelezettséget sértő, ezen jogellenes magatartásokkal okozati összefüggésben kényszerült a felperes a kölcsönszerződés felmondására és más hitelintézettel való szerződéskötésre. A kártérítési követelés jogalapja tehát alapos, annak összegszerűségét pedig az alperes nem kifogásolta.

Az első fokú bíróság álláspontja szerint az előtörlesztési díj egyfajta kompenzáció a pénzintézeteknek az elmaradt haszonért. Ezt támasztja alá dr. K.S. tanú vallomása is, aki szerint az előtörlesztési díj az alperes költségének ellentételezése. Ez pedig azt jelenti, egy kártalanítás, melynek kikötése a Ptk. 292. § (2) bekezdése szerint semmis. Ennek megfelelően foglalt a Legfelsőbb Bíróság is a BH.2007/56. számon közzétett határozatában. Emellett jóerkölcsbe is ütközik az a szerződéses kikötés, mely szerint minden további feltétel nélkül, bármely okból, bármikor bekövetkező előtörlesztés esetére az alperes 5 %-os előtörlesztési díj megfizetését követelheti.