1/2012. (I. 6.) LÜ utasítás

a minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatát az utasítás mellékleteként kiadom.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Titokvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasítás.

(3) Felhatalmazom a közjogi legfőbb ügyész helyettest, hogy az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás és informatika titokvédelmi követelményeit körlevélben határozza meg.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

Melléklet az 1/2012. (I. 6.) LÜ utasításhoz

Minősített adatok védelmének biztonsági szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.1. A Minősített adatok védelmének biztonsági szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a mi nősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Mavtv.) és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltak alapján meghatározza az ügyészi szervezetben:

a) a személyi, fizikai és adminisztratív biztonsággal kapcsolatos, a minősített adatok védelmére meghatározott helyi feladatokat, jogosultságokat és felelősségeket,

b) a minősített adat biztonságának megsértése esetén szükséges eljárás, valamint

c) a minősített adatok vészhelyzetben történő védelmének szabályait.

1.2. A Szabályzatot a Legfőbb Ügyészségnél, a fellebbviteli főügyészségeknél, a főügyészségeknél, a járási és a járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészségeknél, valamint az Országos Kriminológiai Intézetnél (OKRI) keletkezett, illetve oda érkezett (nemzeti, NATO és EU) minősített adatokra (a továbbiakban: minősített adat) kell alkalmazni.

II. Fejezet

SZEMÉLYI BIZTONSÁG

2. A minősített adat védelmének szervezete

2.1. Biztonsági vezető:

a) a Legfőbb Ügyészségen - a fellebbviteli főügyészségekre, a főügyészségekre, a járási és járási szintű ügyészségekre és az OKRI-ra is kiterjedő hatáskörrel - a legfőbb ügyész által a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökének egyetértésével a minősített adat védelmére vonatkozó feladatok végrehajtásának irányításával és ellenőrzésével megbízott vezető állású ügyész;

b) az ügyészségi számítástechnika-alkalmazás tekintetében - a fellebbviteli főügyészségekre, a főügyészségekre, a járási és járási szintű ügyészségekre és az OKRI-ra is kiterjedő hatáskörrel - az a) pontban megjelölt vezető állású ügyész, aki e feladatait a Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztálya útján látja el.

2.2. A biztonsági vezető a Mavtv.-ben és az R.-ben szabályozott feladatait (különösen a titkos ügykezelők vizsgára történő felkészítése, vizsgáztatása, a minősített adat felhasználásához szükséges okiratok kiállítása, nyilvántartása, a minősített adat forgalmára vonatkozó statisztika elkészítése) a fellebbviteli főügyészségeken és a főügyészségeken a büntetőjogi főügyész helyettes, vagy az általa kijelölt ügyész közreműködésével végzi.

2.3. A titkos ügykezelés vezetője:

a) a Legfőbb Ügyészségen - az Informatikai Központ kivételével - a Központi Igazgatási és Minősített Adatot Kezelő Iroda (Nyilvántartó) vezetője,

b) a fellebbviteli főügyészségeken a fellebbviteli főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,

c) a főügyészségeken és a járási és járási szintű ügyészségeken - ez utóbbiaknál a járási és járási szintű ügyészség vezetőjének javaslata alapján - a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,

d) a Legfőbb Ügyészség Informatikai Központjában a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály vezetője által kijelölt ügyészségi alkalmazott.

2.4. Titkos ügykezelő:

a) a Legfőbb Ügyészségen a Nyilvántartó vezetője, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője által a biztonsági vezetővel egyetértésben kijelölt ügyészségi alkalmazott,

b) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,

c) a főügyészségen és a járási és járási szintű ügyészségeken a főügyész, illetve a járási és járási szintű vezető ügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott,

d) az Informatikai Központban a kihelyezett ügykezelői iroda (Kezelő pont) kijelölt ügyészségi alkalmazottja.

2.5. Ha a titkos ügykezelés vezetője nem ügyész, a 2.3. és 2.4. pontokban említett feladatkörök egybeeshetnek.

2.6. A titkos ügykezelés vezetője és titkos ügykezelő csak olyan ügyészségi alkalmazott lehet, aki rendelkezik legalább középfokú iskolai végzettséggel, a kezelt minősített adatok minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel, aláírta a titoktartási nyilatkozatot, a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett, továbbá erre a feladatra a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásban kinevezte.

2.7. A titkos ügykezelést a Legfőbb Ügyészségen a Nyilvántartó, valamint - a számítástechnika-alkalmazási tevékenység keretében forgalmazott minősített adatokra vonatkozóan - a Kezelő pont látja el.

2.8. A titkos ügykezelést folytató szervezeti egység (Kezelő pont) működési rendjét a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyészség, a főügyészségen és a járási és járási szintű ügyészségen a főügyészség ügyrendje határozza meg.

3. A személyi biztonsági tanúsítvány, felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat kezelése, tárolása, megsemmisítése

3.1. A biztonsági vezető - a minősített adat védelméért felelős ügyészségi vezetők közreműködésével - intézkedik a személyi biztonsági tanúsítványok, felhasználói engedélyek és a titoktartási nyilatkozatok nyilvántartásba vételéről.

3.2. A 3.1. pontban megjelölt okmányok tárolását a biztonsági vezető vagy az e feladattal írásban megbízott személy végzi.

3.3. A nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány visszavonását vagy lejártát követően a biztonsági vezető haladéktalanul intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

3.4. A külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány esetében a biztonsági vezető a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet írásban értesíti, ha az érintett személy tekintetében a szükséges biztonsági feltételek nem állnak fenn. Ezt követően a biztonsági vezető intézkedik a személyi biztonsági tanúsítvány selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

3.5. A felhasználói engedély és a titoktartási nyilatkozat a felhasználói engedély visszavonását követően 15 évig nem selejtezhető. Ezt követően a biztonsági vezető intézkedik ezen okmányok selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett történő megsemmisítéséről.

3.6. A biztonsági vezető korlátozás nélkül tekinthet bele minősített adatot tartalmazó iratokba.

III. Fejezet

FIZIKAI BIZTONSÁG

4. A fizikai biztonsági követelmények érvényesülése

4.1. A Legfőbb Ügyészségen a biztonsági vezető, a fellebbviteli főügyészségeken a fellebbviteli főügyész, a főügyészségeken - a járási és járási szintű ügyészségekre is kiterjedően - a főügyész gondoskodik arról, hogy az R. V-VI. Fejezetében írt fizikai biztonsági követelmények közül a kezelt minősített adat szintjének megfelelő előírások - figyelemmel az ügyészség költségvetési lehetőségeire - megvalósuljanak.

4.2. Az előző pontban szabályozott beruházás, kivitelezés tervezésében, végrehajtásában a Gazdasági Főigazgatóság közreműködik, segítséget nyújt.

IV. Fejezet

ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG

5. A Nyilvántartó és a Kezelő pontok által kezelt alapvető nyilvántartások

5.1. Főnyilvántartó könyv: a főnyilvántartó könyvet a Legfőbb Ügyészségen a Nyilvántartó vezetője, a többi ügyészi szervnél az erre a feladatra kijelölt - titkos ügykezelési feladatokat is ellátó - ügyészségi alkalmazott kezeli.

5.2. Iratkezelési segédletek:

a) Iktatókönyv (nemzeti, NATO, EU minősített adatok szerint elkülönítve);

b) Belső átadókönyv (nemzeti, NATO, EU minősített adatok szerint elkülönítve);

c) Külső kézbesítőkönyv, illetve futárjegyzék.

5.3. A főnyilvántartó könyv és az egyéb iratkezelési segédletek mintája a Nemzeti Biztonsági Felügyelet hivatalos honlapjáról (www.nbf.hu) tölthető le, ezt követően kell azokat a megfelelő példányszámban sokszorosítani és összefűzni.

6. A minősített adatok kezelése során használt nyilvántartások hitelesítése

6.1. A titkos ügykezelő az általa kezelt iratkezelési segédleteket és egyéb nyilvántartásokat használatbavételük előtt összefűzi, körcímkével leragasztja, megszámozza vagy megszámolja, hitelesítési záradékkal ellátja, valamint az ügyészség körbélyegzőjének lenyomatával, a hitelesítés dátumának feltüntetésével és olvasható aláírásával igazolja a hitelességet.

6.2. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni az ügyészség megnevezését, a főnyilvántartási számot, a lapok számát, a megnyitás dátumát - a lezárás dátumának helyét üresen hagyva - és a körbélyegző lenyomatát.

6.3. A főnyilvántartó könyvet az ügyészség vezetője hitelesíti.

7. Iratkezelési segédletek és az egyéb nyilvántartások főnyilvántartásba vétele

7.1. A Nyilvántartó és a Kezelő pontok által használt valamennyi hitelesített iratkezelési segédletet a főnyilvántartó könyvben kell főnyilvántartásba venni, melyek nyilvántartási számként a főnyilvántartó könyv sorszámát kapják.

7.2. A főnyilvántartó könyv egyes sorszámmal kezdődik, betelte után a következő főnyilvántartó könyv sorszám kihagyása nélkül folyamatos számképzéssel folytatódik.

7.3. A főnyilvántartó könyvet nem kell nyilvántartásba venni.

7.4. A főnyilvántartó könyv tartalmazza az ügyészségeken használt iratkezelési segédletek és egyéb nyilvántartások

a) megnevezését,

b) terjedelmét,

c) használatba vételének dátumát,

d) végleges lezárásának dátumát,

e) irattári tételszámát,

f) selejtezése dátumát.

7.5. A főnyilvántartó könyv nem selejtezhető.

8. Más szervtől érkezett minősített adat átvétele

8.1. Más szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt a címzett, a titkos ügykezelő vagy az ilyen küldemény átvételével az ügyészség vezetője által írásban megbízott más személy (a továbbiakban: átvevő) vehet át.

8.2. A NATO és az EU intézményei "Korlátozott terjesztésű!" minősített adatait tartalmazó küldeményt a felhasználásra jogosult személy is átveheti.

8.3. A minősített adatot tartalmazó küldeményt átvevő személy ellenőrzi

a) a címzés alapján a minősített adatot tartalmazó küldemény átvételére való jogosultságát,

b) a külső kézbesítőkönyvben vagy a futárjegyzéken szereplő iktatószám és példánysorszám, valamint a minősített adatot tartalmazó küldemény csomagolásán szereplő iktatószám és példánysorszám egyezését,

c) a zártan érkezett küldemény csomagolásának sértetlenségét.

8.4. Az átvevő a külső kézbesítőkönyvben dátum, a futárjegyzéken időpont feltüntetése mellett, nevével, aláírásával, valamint bélyegzőlenyomattal igazolja a küldemény átvételét.

8.5. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén az átvevő a küldeményt annak felbontása nélkül azonnal továbbítja a címzettnek, vagy ha ez nem lehetséges, visszajuttatja a feladónak.

9. A minősített adatot tartalmazó küldemény felbontása

9.1. Amennyiben a minősített adatot tartalmazó küldemény csomagolása sérült, a küldeményt átadó jelenlétében az átvevő a küldeményt felbontja és ellenőrzi annak tartalmát. Az intézkedésről két példányban jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó és az átvevő is aláír. A jegyzőkönyv egyik példánya - aláírás ellenében - az átadónak átadásra kerül, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázására. A sérülés ténye az átadási okmányon szerepel.

9.2. Ha a küldeményt az átvevő tévedésből bontja fel, akkor erről két példányban jegyzőkönyvet készít. A küldeményt szabályszerűen lezárja és a jegyzőkönyv egyik példányával együtt a címzettnek soron kívül továbbítja.

9.3. Az átvevő a küldemény felbontásakor ellenőrzi a minősített adatot tartalmazó adathordozó hiánytalan meglétét a csomagoláson feltüntetett azonosító adatokkal, valamint az adathordozón feltüntetett adatokkal. Ha az átvevő hiányt észlel, két példányban jegyzőkönyvet vesz fel és annak egyik példányát a küldő szerv részére továbbítja.

9.4. A titkos ügykezelő bontja fel a más szervtől érkezett minősített adatot tartalmazó küldeményt, kivéve azt, amelyen a "Saját kezű felbontásra!" különleges kezelési utasítás szerepel.

10. Iktatás

10.1. A minősített adatok iktatása - alszámos iktatási rendszerű - papír alapú iktatókönyvben történik.

10.2. A nemzeti minősített adatok, valamint a NATO, és az EU "Bizalmas!", vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatok iktatása az érkezés vagy a készítés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon úgy történik, hogy abból

a) az iktatószám,

b) az érkezés időpontja, módja,

c) az iktatás időpontja,

d) a minősítési szint és az érvényességi idő,

e) a küldő megnevezése,

f) a küldő iktatószáma (hivatkozási szám),

g) a tárgy,

h) az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző neve,

i) a terjedelem,

j) a mellékletek száma, terjedelme,

k) a példánysorszám,

l) a továbbítás időpontja, módja,

m) a továbbításra kerülő példányok példánysorszáma, címzettje és terjedelme,

n) az irattárba helyezés kelte,

o) a megsemmisítés időpontja, a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószáma,

p) a felülvizsgálat időpontja és eredménye,

q) a kezelési bejegyzés (csatolás, határidő, visszaérkezés stb.)

megállapítható legyen.

10.3. A főnyilvántartó könyvben a nemzeti minősített iratok iktatókönyve (NMIIK) kapja az 1-es, az EU-s a 2-es, és a NATO minősített iratok iktatókönyve a 3-as sorszámot. Az iktatás minden év január 1-jén 1-es főszámmal kezdődik és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. A főszám elé a "TÜK" rövidítést, az iktatószám után az évjelzést kell feltüntetni. Az NMIIK-be iktatott első ügyszám TÜK 1-1/évszám, az ezen irathoz érkező első utóirat számozása TÜK 1-1/1/évszám. A titkos ügykezelő az azonos tárgyban, ugyanabban az ügyben érkezett vagy készített újabb adatot az illető főszám 1-től növekvő alszámára iktatja. Amennyiben más tárgyban érkezett vagy készült az újabb adat, akkor azt az iktatókönyv következő főszámára iktatja.

10.4. Az egy ügyben keletkezett különböző adatokat tartalmazó adathordozók - ideértve a nem minősítetteket is -együtt kezelhetők. Iktatásuk az elsőnek érkezett vagy keletkezett minősített adat iktatószámának soron következő alszámaira történik.

10.5. Az iktatáskor a titkos ügykezelő a minősített adat hordozóján vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon elhelyezi az iktatóbélyegző lenyomatát és abban feltünteti a minősített adat iktatószámát.

10.6. A "Saját kezű felbontásra!" különleges kezelési utasítással ellátott küldemény esetében a minősített adatot tartalmazó adathordozót a titkos ügykezelő zárt küldeményként iktatja az iktatókönyv megfelelő rovatainak kitöltésével. Az iktatókönyvben feltünteti, hogy a minősített adatot tartalmazó adathordozót "Saját kezű felbontásra!" különleges kezelési utasítás miatt felbontás nélkül adta át.

10.7. A "Saját kezű felbontásra!" különleges kezelési utasítással ellátott küldeményt a felbontásra jogosult személy a felhasználást követően lezárva és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő szerv hivatalos bélyegzőjével ellátva, dokumentált módon adja át a titkos ügykezelőnek tárolás vagy más címzetthez való továbbítás céljából. A titkos ügykezelővel az iktatáshoz szükséges adatokat közli.

10.8. Az aktuális év iktatókönyvben történő lezárása az aktuális év utolsó munkanapján az utolsó főszámra történt iktatás után az iktatókönyvben az utolsó főszámot követő aláhúzással, keltezéssel, aláírással és hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével történik.

10.9. Azon iratkezelési segédleten, amelyből a kezelt minősített adatok tartalmára vonatkozóan valamilyen érdemi információ levonható, a kezelt adatoknak megfelelő, legmagasabb megismételt minősítési jelölést kell feltüntetni.

10.10. Az iktatókönyv nem selejtezhető.

11. A minősített adat - szerven belül történő - átadása, visszavétele

11.1. A minősített adatok ügyészi szervezeten belüli átadása, visszavétele csak a titkos ügykezelő útján, belső átadókönyvben, saját kezű, dátummal ellátott aláírás ellenében, dokumentáltan történhet.

11.2. A minősített adat szerven belül történő átadására és visszavételére szolgáló belső átadókönyv tartalmazza:

a) a minősített adat iktatószámát,

b) a minősítés szintjét,

c) a példánysorszámot,

d) a példányonkénti terjedelmet,

e) a címzettet,

f) az átadás dátumát,

g) az átadás tényének igazolását az átvevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével,

h) a visszavétel dátumát,

i) a visszavétel tényének igazolását a visszavevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével.

11.3. A belső átadókönyvet a lezárásától számított 15 évig kell megőrizni, utána selejtezési jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíthető.

12. Minősített adat - szerven kívülre történő - továbbítása

12.1. Minősített adatot tartalmazó küldemény más szerv részére történő belföldi továbbítása csak a titkos ügykezelőn keresztül történhet. A továbbításra külső kézbesítőkönyvben vagy futárjegyzéken dokumentálva kerülhet sor. A titkos ügykezelő a továbbítás tényét az iktatókönyvben rögzíti.

12.2. A külső kézbesítőkönyv vagy futárjegyzék tartalmazza:

a) a minősített adat iktatószámát és példánysorszámát,

b) a minősítési szintet,

c) a címzettet,

d) az átadás keltét,

e) az átadás tényének igazolását az átvevő nevének és saját kezű, dátummal ellátott aláírásának feltüntetésével, továbbá a küldeményt átvevő szerv hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.

12.3. Minősített adatot tartalmazó küldemény belföldön az Állami Futárszolgálat, valamint a Magyar Honvédség Katonai Futárszolgálata útján a futárszolgálatok igénybevételére vonatkozó szabályok szerint, továbbá katonai futár vagy a rendvédelmi szervek belső futára (a továbbiakban: futár), valamint a minősített adatot kezelő szerv vezetője által szükség esetén kijelölt személyes kézbesítő útján továbbítható. Minősített adatot tartalmazó küldeményt postai úton nem szabad továbbítani.

12.4. Személyes kézbesítőnek a továbbított adat minősítési szintjének megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező ügyészségi alkalmazottat lehet kijelölni.

12.5. A titkos ügykezelő a külső kézbesítőkönyvvel vagy futárjegyzékkel együtt átadja a lezárt és a lezárás helyén a minősített adatot kezelő szerv hivatalos bélyegzőjével ellátott küldeményt a személyes kézbesítőnek vagy a futárnak. A személyes kézbesítő vagy a futár a külső kézbesítőkönyvben vagy a futárjegyzéken aláírás ellenében adja át a küldeményt az átvételre jogosult személynek.

12.6. Minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére történő hozzáférhető tételét az adat minősítője, az adat minősítésének felülbírálatára jogosult minősítő vagy törvényben felhatalmazott személy engedélyezi.

12.7. Az EU és az EU intézményei "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű minősített adatai kivételével minősített adatot tartalmazó küldeményt külföldre vagy külföldről diplomáciai, konzuli, katonai futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott személy továbbíthat.

12.8. Nemzeti minősített adat a megfelelő minősítési szinttel ellátott zárt küldeményben továbbítható. A borítékon, a csomagon, a címzésen és a küldő szervre vonatkozó adatokon kívül a minősített adat iktatószáma, minősítési szintje, példánysorszáma és "Baleset esetén vagy rendkívüli helyzetben a küldő szerv bonthatja fel!" figyelmeztetés, valamint a különleges kezelési utasítás kerül feltüntetésre. A küldemény lezárása biztosítja, hogy az esetleges felbontás, jogosulatlan hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

12.9. Külföldi minősített adatot tartalmazó küldemény - a "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat esetén - dupla, át nem látszó erős csomagolásban szállítható. A belső boríték a megfelelő minősítési szintet, valamint a címzett teljes megjelölését és címét, továbbá a szükséges kezelési utasításokat tartalmazza, megbízható védelmét a külső borító biztosítja. A külső borítón csak a címzett szerv megnevezése, a célállomás, a küldő szerv megnevezése és a küldemény iktatószáma szerepel, nem tüntethető fel olyan adat, ami arra enged következtetni, hogy a csomagban (boríték) külföldi minősített adatot tartalmazó adathordozó van.

13. A minősített adat sokszorosítása, fordítása, kivonatolása

13.1. A NATO és EU "Szigorúan titkos!" minősítési szintű minősített adatai kivételével a minősített adat sokszorosítását, fordítását és kivonatolását a címzett is engedélyezheti, kivéve, ha a minősítő különleges kezelési utasításában azt megtiltotta.

13.2. A sokszorosítás, fordítás és a kivonatolás során keletkező, 1-től növekvő sorszámmal ellátott sokszorosított, fordított és kivonatolt példányok iktatása a minősített adat iktatószámán történik.

13.3. A külföldi minősített adat magyar fordításán a minősítési szint idegen nyelven, az eredeti formában, a nemzeti minősített adat külföldi fordításán a minősítési szint magyarul is feltüntetésre kerül.

13.4. A minősített adat sokszorosítását, fordítását, kivonatolását csak megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal és felhasználói engedéllyel rendelkező személy végezheti.

13.5. Sokszorosítás esetén az alábbi záradékot kell alkalmazni

1. a sokszorosítandó irat példányán:

Sokszorosítva: példányban

Egy példány: lap

Kapják: 1. sz. soksz. pld.:

2. sz. soksz. pld.:

2. a sokszorosított irat példányán:

Sokszorosítva: példányban

Egy példány: lap

Sokszorosítást végző személy neve:

Kapják: 1. sz. soksz. pld.:

2. sz. soksz. pld.:

14. A minősített adatok készítése, a minősítési jelölés megismétlése

14.1. Az ügyészi szervezetben a Mavtv. 4. §-a alapján feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:

a) minden iratra kiterjedően a legfőbb ügyész és helyettesei,

b) az ügykörébe és az ügyészségek azonos szakágához (szakterületéhez, szakfeladatához) tartozó ügyeket illetően a főosztályvezető ügyész (önálló osztályvezető ügyész, az OKRI igazgatója, gazdasági főigazgató, osztályvezető),

c) minden iratra kiterjedően a fellebbviteli főügyészségen a főügyész és helyettesei,

d) a főügyészség és az alárendelt ügyészségek vonatkozásában minden iratra kiterjedően a főügyész és helyettesei,

e) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a járási és járási szintű vezető ügyész.

14.2. Nemzeti minősített adat készítése során a készítő a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását az adathordozó első oldalának felső részén vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban tünteti fel.

14.3. Ha az ügyészségen külföldi minősített adat keletkezik, az adat minősítésére az érintett nemzetközi szervezet biztonsági szabályai az irányadók.

14.4. Több lapból álló papíralapú adathordozó esetén - elektronikus minősített adat esetén, ha ez technikailag megoldható - a minősítési szintet minden egyes, minősített adatot tartalmazó oldalon, annak felső és alsó részének közepén fel kell tüntetni.

14.5. A nemzeti minősített adatot tartalmazó adathordozó eredeti irattári példányán, vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon, vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban szerepelnie kell a minősítési javaslatnak és a minősítési javaslat tárgyában hozott döntésnek. A minősítő a döntését saját kezűleg aláírja.

14.6. Megismételt minősített adat készítése során a készítő a megismételt minősítési jelölést az adathordozó első oldalának felső részén vagy - ha ezt az adathordozó jellege kizárja - külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban tünteti fel. Ha a készítő egyszerre különböző vagy több azonos minősítési jelölésű adatot ismétel meg, akkor közvetlenül a megismételt minősített adatoknál tünteti fel a megismételt minősített adatok minősítési jelölését, valamint az adathordozó iktatószámát. Az adathordozó első oldalának felső részén, vagy ha ezt az adathordozó jellege kizárja, külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű adatállományban a legmagasabb minősítési szintet és leghosszabb érvényességi időt tartalmazó megismételt minősítési jelölést szerepelteti.

14.7. Minősített adatok elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas eszközön, vagy ha ezt az eszköz jellege kizárja, külön kísérőlapon a kezelt adatoknak megfelelő legmagasabb minősítési szint szerepel.

14.8. Amennyiben épület, építmény vagy tárgyi eszköz képez nemzeti minősített adatot, akkor a minősített adat létrejöttéhez szükséges minősítési javaslat és a minősítés tárgyában hozott döntés megjelenítése külön kísérőlapon történik.

14.9. A minősítő határozza meg, hogy a minősített adatot tartalmazó adathordozóból hány példány készüljön.

14.10. A minősítő által meghatározott példányszámon felül a minősítő engedélye vagy hozzájárulása nélkül további példányt készíteni nem lehet.

14.11. A minősített adat készítése során az R. 38. § (1) és (2), valamint az eredeti irattári példány esetében a (3) bekezdésében meghatározottakon túl az adathordozó tartalmazza:

a) a készítő szerv megnevezését,

b) a példányszámot, a példánysorszámot,

c) elektronikus minősített adat esetét kivéve az adathordozó terjedelmét,

d) a mellékletek esetén azok darabszámát, példánysorszámát, terjedelmét és az adathordozótól eltérő szintű minősítés esetén minősítési szintjét,

e) a kiadmányozás dátumát,

f) az eredeti irattári példány esetében a kiadmányozó aláírását, elektronikus minősített adat esetén elektronikus aláírását.

14.12. Az egyes példányok címzettjeinek felsorolását az irattári példányhoz csatolt - az egyes címzettek részére továbbított példány sorszámát is tartalmazó - külön elosztó tartalmazza. Az egyes példányok címzettjeit - külön elosztó helyett - az adathordozó is tartalmazhatja.

14.13. Amennyiben az R. 38. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározottak feltüntetésére az adathordozó jellege miatt nincs mód, akkor azokat külön kísérőlap vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállomány tartalmazza.

14.14. A minősítő a minősítéssel egyidejűleg a minősített adat különleges kezeléséről is rendelkezhet és a minősített adat hordozóján - ha ezt az adathordozó jellege kizárja, akkor külön kísérőlapon vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban - valamint annak csomagolásán a következő különleges kezelési utasításokat alkalmazhatja:

a) "Saját kezű felbontásra!",

b) "Más szervnek nem adható át!",

c) "Kivonat nem készíthető!",

d) "Elolvasás után visszaküldendő!",

e) "Zárt borítékban tárolandó!",

f) "Különösen fontos!", valamint

g) más, a minősített adat sajátosságától függő különleges kezelési utasítás.

14.15. Csak a minősítő írásbeli engedélyével lehet eltérni a minősítő különleges kezelési utasításától.

15. A minősített adat felülvizsgálata

15.1. Az ügyészi szervezetben minősítői jogkörrel rendelkezők - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - kötelesek legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általuk vagy a jogelődjük által készített és a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzeti minősített adatot. A felülvizsgálat elrendeléséről, véleményt is kérve, értesíteni kell az ügyben eljárt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. §-ában, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-ában írt - szolgálatot.[1]

15.2. A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adat

a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak,

b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt,

c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.

15.3. A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.

15.4. A minősítés fenntartásáról hozott döntés esetén a minősített adatot tartalmazó adathordozó, a külön kísérőlap vagy az elektronikus minősített adattól elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállomány

a) a "Minősítés fenntartva!" jelölést,

b) a minősítő nevét, beosztását,

c) a minősítő vagy a felülvizsgálati szakértő aláírását vagy a minősítés fenntartásáról szóló döntést tartalmazó irat iktatószámát és

d) a felülvizsgálat dátumát tartalmazza.

15.5. A minősítés megszüntetéséről hozott döntés esetén a minősített adatot tartalmazó adathordozó, a külön kísérőlap vagy az elektronikus minősített adattól elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállomány - a minősítési szint minden oldalon történő áthúzása mellett -

a) a "Törölve!" jelölést,

b) a minősítő nevét, beosztását,

c) a minősítő vagy a felülvizsgálati szakértő aláírását vagy a minősítés megszüntetéséről szóló döntést tartalmazó irat iktatószámát és

d) a felülvizsgálat dátumát

tartalmazza.

15.6. A minősítési szint csökkentéséről, valamint az érvényességi idő módosításáról hozott döntés esetén a minősített adatot tartalmazó adathordozó vagy külön kísérőlap vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállomány - a minősítési szint, valamint az érvényességi idő áthúzása mellett -

a) az új minősítési szintet, valamint az új érvényességi időt,

b) a minősítő nevét és beosztását,

c) a minősítő vagy a felülvizsgálati szakértő aláírását vagy a minősítési szint csökkentéséről, az érvényességi idő módosításáról szóló döntést tartalmazó irat iktatószámát és

d) a felülvizsgálat dátumát

tartalmazza.

15.7. A minősítési szint csökkentéséhez, valamint az érvényességi idő módosításához készített minősítési javaslatot a kezdeményező a nemzeti minősített adat hordozóján vagy - ha erre nincs lehetőség - külön kísérőlapon, vagy az elektronikus minősített adattól adminisztratív módon elválaszthatatlan kezelésű elektronikus adatállományban rögzíti. A felülvizsgálat eredményét - a minősítési szint és érvényességi idő módosítása, valamint megszüntetése esetén - az iktatókönyv is tartalmazza.

15.8. A minősítő az egy ügyben keletkezett, el nem különíthető módon csak együttesen kezelhető, feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálata során hozott döntését és a felülvizsgálati eredményét az együtt kezelt minősített adatokhoz csatolt felülvizsgálati lapon is rögzítheti.

16. A minősített adatot tartalmazó adathordozó irattározása és a megsemmisítési eljárás

16.1. A saját készítésű minősített adat minősítésének megszűnése vagy megszüntetése után az adathordozó eredeti irattári példányának selejtezésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltak az irányadók azzal, hogy az adathordozót nyílt iratként be kell iktatni. Az irat selejtezésére, illetve a nem selejtezhető iratok levéltárba adására az Irattári Tervben előírt időt az irat minősített iratként történt iktatásának idejétől kell számítani. Amennyiben az Irattári Tervben előírt idő az átiktatást megelőzően eltelt, az iratot a soron következő selejtezéskor kell megsemmisíteni, a nem selejtezhető iratot pedig az átadás évében a többi átadandó irattal együtt levéltárba kell adni.

16.2. A más szervtől kapott, valamint a saját készítésű minősített adatot tartalmazó adathordozó ügyviteli érdeket nem képviselő többes példánysorszámú példányai a legfőbb ügyész vagy általa adott felhatalmazás alapján a biztonsági vezető, illetve az ügyészség vezetőjének jóváhagyását követően megsemmisíthetők.

16.3. A megsemmisítésről minden esetben megsemmisítési jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza a megsemmisítésre kerülő többes példánysorszámú adathordozón szereplő minősített adatok azonosításához szükséges adatokat (iktatószám, minősítési szint, terjedelem, példánysorszám), valamint a megsemmisítés tényét, módját és dátumát, a megsemmisítésnél jelen lévők és a megsemmisítést engedélyező vezető aláírását.

16.4. A megsemmisítés a biztonsági vezető, a titkos ügykezelő, illetve az ügyészség vezetője által a minősített adatot kezelő szerv állományából kijelölt, a megsemmisítendő adathordozón szereplő minősített adatra érvényes felhasználói engedéllyel és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személyek jelenlétében történhet.

16.5. A megsemmisítést úgy kell végrehajtani, hogy a megsemmisített adathordozón szereplő minősített adat tartalmát utólag ne lehessen megállapítani.

16.6. A megsemmisítés időpontját, a megsemmisítési jegyzőkönyv iktatószámát az iktatókönyvben kell rögzíteni.

16.7. A megsemmisítési jegyzőkönyv nem selejtezhető.

V. Fejezet

ELLENŐRZÉS, IRATFORGALMI STATISZTIKA

17. Az ellenőrzés

17.1. A Legfőbb Ügyészségen a biztonsági vezető, a főügyészségeken a főügyész által kijelölt legalább 2 tagú bizottság útján minden év február 28-ig jegyzőkönyv felvétele mellett ellenőrzi a kezelt nemzeti, (és az iktatott NATO és EU) minősített adatok védelmére vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági rendelkezések megtartását, továbbá elkészíti az előző évben az ügyészséghez érkezett vagy ott készített minősített adatok iratforgalmi statisztikáját minősítési szintenkénti bontásban.

17.2. A biztonsági vezető minden év március 10-ig köteles intézkedni a NATO, valamint az EU minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az ügyészségekhez érkezett vagy ott készített NATO, valamint az EU minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó, valamint az EU Központi Nyilvántartó részére történő megküldéséről.

17.3. A biztonsági vezető minden év március 31-ig köteles intézkedni a nemzeti minősített adatok tekintetében lefolytatott éves ellenőrzés eredményének és az előző évben az ügyészséghez érkezett vagy ott készített nemzeti minősített adatok iratforgalmi statisztikájának minősítési szintenkénti bontásban a Nemzeti Biztonsági Felügyeletre történő megküldéséről.

17.4. A biztonsági vezető - ha súlyos szabálytalanságot vagy működési zavart észlel - soron kívül bármikor elrendelheti a minősített adatok kezelésének, meglétének tételes bizottsági ellenőrzését.

VI. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁNAK MEGSÉRTÉSE

18. Eljárás minősített adat biztonságának megsértése esetén

18.1. Az az ügyészségi alkalmazott, akinek a tudomására jutott, hogy a minősített adat biztonságának megsértésére került sor, köteles tájékozatni erről közvetlen felettesét, aki a szolgálati út betartásával haladéktalanul értesíti erről a biztonsági vezetőt.

18.2. A biztonsági vezetőnek intézkednie kell az eset kivizsgálására és jegyzőkönyvben történő rögzítésére.

18.3. A vizsgálatról készített jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a veszélyeztetett minősített adatok azonosításához szükséges adatokat,

b) a biztonság megsértésének körülményeit,

c) a veszélyeztetettség idejét (ismert vagy vélelmezett időhatárait) és helyét,

d) a veszélyeztetettség kialakulásának elsődleges okait,

e) ha ismert, a biztonság megsértéséért felelőssé tehető személy nevét,

f) a megtett intézkedések felsorolását.

18.4. Amennyiben a Mavtv.-t vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a "Szigorúan titkos!", a "Titkos!", valamint a "Bizalmas!" minősítési szintű adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, akkor erről a biztonsági vezető a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg az adat minősítőjét és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet is köteles tájékoztatni.

18.5. A fentieken kívül a biztonsági vezető intézkedik a minősített adat biztonságának megsértése kapcsán felmerülő kár felméréséről és enyhítéséről, valamint - ha ez lehetséges - a jogszerű állapot helyreállításáról.

VII. Fejezet

A MINŐSÍTETT ADAT VÉSZHELYZETBEN TÖRTÉNŐ VÉDELME

19. Eljárás vészhelyzet esetén

19.1. Vészhelyzet alatt az Alaptörvényben szereplő

a) rendkívüli állapotot (Alaptörvény 49. cikk),

b) szükségállapotot (Alaptörvény 50. cikk),

c) megelőző védelmi helyzetet (Alaptörvény 51. cikk),

d) váratlan támadást (Alaptörvény 52. cikk) és

e) veszélyhelyzetet (Alaptörvény 53. cikk)

kell érteni.

19.2. A biztonsági területen bekövetkezett vészhelyzet esetén a kár elhárítására feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek, valamint a biztonsági vezető értesítése mellett, az emberi élet veszélyeztetése nélkül egyidejűleg meg kell kezdeni a kár felszámolását. A kár elhárítása, felszámolása során is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek a minősített adatokhoz. Ha a kárelhárítás során - bizonyítható módon - a minősített adat felhasználására illetéktelen személy minősített adat birtokába jutott, a biztonsági vezető köteles aláíratni az illetővel egy titoktartási nyilatkozatot.

19.3. Amennyiben emberi élet veszélyeztetése nélkül megoldható, meg kell kezdeni a biztonsági területen tárolt veszélyeztetett minősített adathordozók (iratok) mentését és biztonságos helyre szállítását. Az iratok megfelelő őrzéséről a Legfőbb Ügyészségen a biztonsági vezető, az egyéb ügyészi szerveknél az ügyészség vezetője köteles gondoskodni.

19.4. Ha a vészhelyzet a biztonsági területnek csak egy részét veszélyezteti, akkor az evakuálás helyszíne a Nyilvántartó.

19.5. Amennyiben a vészhelyzet az ügyészség épületének egészét veszélyezteti, az evakuálás helyszíne:

a) NATO minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén a NATO-NYEU Központi Nyilvántartó,

b) EU minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén az EU Központi Nyilvántartó,

c) nemzeti minősített adatokat tartalmazó adathordozók esetén a Legfőbb Ügyészség.

19.6. A szállítás módját minden esetben a biztonsági megbízott, illetve az ügyészség vezetője határozza meg oly módon, hogy olyan személy is jelen legyen, aki megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.

20. Eljárás a kár elhárítását követően

20.1. A kár elhárítása után a biztonsági vezető, illetve az ügyészség vezetője által kijelölt 2 tagú bizottságnak fel kell mérni azt, hogy:

a) milyen sérülések történtek a fizikai biztonsági rendszerben;

b) a fizikai biztonsági rendszer sérülése mennyiben veszélyezteti a minősített adatok biztonságát;

c) eltűntek-e vagy megsemmisültek-e minősített adathordozók.

20.2. A felmérést követően

a) a biztonsági vezető, illetve az ügyészség vezetője intézkedik a sérült vagy megsemmisült minősített adatot tartalmazó adathordozók és tárgyi eszközök jegyzékének elkészítésére,

b) írásban kötelesek tájékoztatni a legfőbb ügyészt és

c) gondoskodnak a fizikai biztonság helyreállításáról, valamint a nem sérült minősített adathordozók megfelelő védelméről.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet

9. melléklet