BH+ 2004.9.408 Ha a felek a szerződés lényeges feltételeit alku eredményeként állapították meg, a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a jogvita tárgyát képező kérdésekben a gazdálkodó szervezet egyoldalúan meghatározott, tisztességtelen kikötéseket alkalmazva a szerződésből eredő jogosultságokat és kötelezettségeket indokolatlanul az ő hátrányára állapította meg, illetve hogy általános szerződési feltételeket alkalmazott [Ptk. 209. § (1) bek., 209/A. § (1) bek., 209/B. §, 209/C. §, 483. § (1) bek., 685. § d) pont, Pp. 164. § (1) bek.].

A peres felek 1999. augusztus 28-án megbízási szerződést kötöttek mellyel az alperes megbízta a felperest a perbeli ingatlana eladásával. A megbízási díjat a 12 000 000 forint eladási ár 4%-a + áfa összegben határozták meg. Megállapodásuk szerint a megbízás a visszavonásáig, de minimálisan 180 napig volt érvényes. A felek a megbízási időn belül saját értékesítés esetére is kikötötték az alperes megbízási díjfizetési kötelezettségét.

Az alperes 2000 nyarán az ingatlant elcserélte, közvetítői díjat nem fizetett a felperesnek. A bíróság a felperesnek a 600 000 forint közvetítői díj és járulékai megfizetésére irányuló keresetét alaposnak találta és jogerős ítéletével kötelezte az alperest a tőke és annak 2000. július 8. napjától a kifizetésig járó évi 20% kamata megfizetésére. A bíróság a megbízás időtartamára vonatkozó megállapodást úgy értelmezte, hogy a szerződés fennmaradt, amíg a fél a megbízást vissza nem vonta. Legalább 180 napig azonban a fél nem élhetett a visszavonás jogával. Mivel az alperes a szerződés hatálya alatt cserélte el az ingatlant, a bíróság a közvetítői díj iránti követelést alaposnak ítélte meg.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel az elsőfokú ítélet indokolását kiegészítette. Megállapította, hogy a szerződés szövegében a visszavonásig fennálló hatályra vonatkozó rendelkezés értelmezésre nem szorult. A felek szabad megállapodásának megfelelően a felmondási jog korlátozására vonatkozó szerződési kikötés nem semmis.

Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint a felperes nem előre meghatározott kikötést alkalmazott, a szerződési feltételeket a felek közösen alakították ki. A felperes számára nem jelentett egyoldalú előnyt sem a felmondás 180 napos korlátozása, sem a kizárólagossági kikötés. Ez utóbbira hivatkozást alaptalannak találta azért is, mert a felperes az ingatlant a zárt ingatlanbörze további 104 tagja részére ajánlotta fel. Az alperes a Ptk. 685. § d) pontja értelmében fogyasztónak minősül, de általános szerződési feltétel és tisztességtelen kikötés hiányában e jogszabályi rendelkezés alkalmazásának a per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében. Előadta, hogy álláspontja szerint a megbízási szerződés felmondásra vonatkozó rendelkezése a Ptk. 483. § (4) bekezdésébe ütközik, ezért semmis. A felperes általános szerződési feltételt használt. Annak tisztességtelen kikötése volt, hogy a szerződés megszűnése után abban az esetben is megilleti a felperest a díj, ha a megbízás teljesítése érdekében semmit nem tett. Iratellenesnek állította a másodfokú bíróság megállapítását, amely szerint a felek a szerződési feltételeket közösen alakították ki. Sérelmezte az indoklási kötelezettség elmulasztását is mind az elsőfokú mind a másodfokú ítélet esetében. Álláspontja szerint az eljárt bíróság tévesen alkalmazta a Ptk. 483. § (4) bekezdését, 209. § (1) bekezdését és a 209/B. §-ának az (1) bekezdését is.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a felek között folyamatos megbízási jogviszony állt fenn, ezért a Ptk. 483. § (4) bekezdése szerint a felmondási jog korlátozható lett volna. Ilyen korlátozást azonban a perbeli szerződés nem tartalmazott. Hangsúlyozta, hogy a szerződés nem tartalmazott tisztességtelen, egyoldalúan meghatározott kikötést, a szerződés lényeges elemeit a felek közösen alakították ki. A szerződés nem tartalmazott olyan kikötést, amely szerint a megbízottat a szerződés megszűnése után is díj illette meg még abban az esetben is, ha a teljesítés érdekében nem tett semmit. A maga részéről a teljesítést az alperes által nem vitatottan bizonyította.