A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27088/2016/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 37. §, 143. §, 165. §] Bíró: Bana Imre

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.088/2016/7. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Becher és Torma Ügyvédi Iroda által képviselt Kft. felperesnek, - Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperes ellen, adóhatósági határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2060799277. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 3.000.000 (Hárommillió) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, a beszerzett adóigazgatási eljárás iratai, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2014. december 23. napján kérelmet terjesztett elő elsőfokú adóhatóságnál, amelyben a 2011. szeptember 26. napjáig hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 186.§ /2/ bekezdése szerint vissza nem igényelhető pénzügyileg nem rendezett beszerzéseire jutó áfa összegeit kimutatva a késedelmes kiutalás miatti 918.666.000 forint késedelmi kamat, illetve ez utóbbi összeg késedelmes kiutalása miatti kamat megállapítását kérte.

Az Európai Unió Bíróságának C-274/10. számú ítéletére hivatkozással 83.935.778.000 forint általános forgalmi adót nem utalt ki részére az adóhatóság 2008. november 20-a és 2011. augusztus 20-a közötti összesen 34 hónapon keresztül. A felperesi számítás szerint ez havonta átlagosan 2.468.699.000 forintot jelentett.

Kérelmében hivatkozott arra, hogy az Áfa tv. 186.§ /2/ bekezdésének hatályon kívül helyezéséig 83.935.778.000 forint áfa 45 napon belüli visszaigénylésétől esett el és a kimutatás szerint a kérdéses 34 hónapban átlagosan 30 nap késedelemmel jutott hozzá a beszerzéseit terhelő, a fizetendő adó összegét meghaladó negatív előjelű különbözethez.

Kérelmében hivatkozott - a többi között - a Delphi ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére is, amely az előtte folyamatban lévő perben a több mint egy bevallási időszakon keresztül is göngyölítésre kényszerült Delphi Kft. kamatkövetelésének jogalapja tekintetében úgy foglalt állást, hogy a tényleges érvényesülés és egyenértékűség uniós jogi elvei alapján a kamatfizetési kötelezettség kezdő napja a pénzügyileg rendezetlen beszerzésekre jutó áfa kiutalására nyitva álló határidő utolsó napja utáni első nap.

Az elsőfokú adóhatóság 1933065043. számú határozatával a felperes késedelmi kamat követelését elutasította.

Határozata indokolásában rámutatott, hogy a felperes egyáltalán nem terjesztett elő olyan kamat-kiutalási kérelmet, amelyet az adóhatóság késedelmesen teljesített volna és időközben már nincs is olyan követelése, amellyel kapcsolatban a késedelem értelmezhető lenne.

E határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt, amely fellebbezés eredményeként az alperes 1839573114. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.

A fenti határozattal szemben a felperes keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte az alperes felülvizsgálni kért határozatának megváltozatását és a társaság részére megállapított 254.224.000 forint összegű késedelmi kamaton túl, további 254.224.000 forint összegű késedelmi kamat, valamint a késedelmi kamat késedelmes kiutalása miatt tovább kamat kiutalásának elrendelését. Másodlagosan kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését.

Előadta, hogy az Európai Unió Bírósága C-654/2013. számú végzésében (Delphi-végzés) megállapította, hogy azok az adóalanyok, akik ésszerű határidőn túl részesültek általános forgalmi adó visszatérítésben a Közösségi jog alapján kamatra jogosultak.

A felperes kérelmét első, másodfokon az adóhatóság elutasította, majd miután a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, az alperes módosította korábbi határozatát megsemmisítve az elsőfokú adóhatósági határozatot és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Ez utóbbi utasítás értelmében az elsőfokú adóhatóság köteles volt a felperes kérelmében megjelölt kamatigényt megvizsgálni és a jogszerű kamatigény esetén a kamatszámítás alapját és a kamatszámítás alapjául szolgáló időszakot kellett megállapítani.

A megismételt eljárásban 508.599.000 forintban tartotta fenn a felperes a késedelmi kamat iránti igényét.

Az elsőfokú adóhatóság 3914374423. számú határozatával 254.224.000 forint késedelmi kamatot állapított meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124/C-D.§-a alkalmazásával.

Ezen megismételt eljárás során hozott első fokú határozattal szemben a felperes eredménytelenül fellebbezett, az alperes 2060799277. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.

E határozattal szemben a felperes keresettel fordult a bírósághoz, melyben hivatkozott arra, hogy a felperesi álláspont szerint az Art. 37.§ /6/ bekezdésének megfelelően kétszeres jegybanki alapkamattal számított késedelmi kamatra jogszerűen tart igényt a felperes a késedelmesen kiutalt pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összege után.

A jogalap tekintetében helyesen járt el az alperes, amikor a kamat iránti igény jogszerűségét elismerte, a kamatmérték megállapítása azonban jogszabálysértő.

Hivatkozott a Delphi-végzésben rögzített egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvére hangsúlyozva, hogy a kamatfizetési feltételek nem lehetnek a belső jog rendelkezésein alapuló hasonló kérelmek feltételeinél kedvezőtlenebbek és nem tehetik lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé a jog gyakorlását. A tagállami jogalkalmazónak pedig el kell tekintenie a nemzeti jogszabályok Közösségi joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától.

A felperesi álláspont szerint a késedelmi kamat számításánál az egyenértékűség és tényleges érvényesülés elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében kizárólag az Art. 37.§ /6/ bekezdése alkalmazandó. Az alperes által felhívott jogszabályhely alkalmazása nem jöhet szóba, ugyanis az Art. 37.§ /6/ bekezdése kifejezetten a kiutalás késedelmességére vonatkozó speciális szabálynak tekintendő. A felperes kérelmének tárgya nem áfa-visszatérítési, hanem kamat kiutalása iránti igény volt. Hivatkozott a hasonló tényállású ügyben hozott Szombathelyi és Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósági ítéletekre.

A kamatos kamat igényével kapcsolatban előadta, hogy a késedelmi kamatot hivatalból kellett volna az elsőfokú adóhatóságnak megállapítania és kiutalnia az Art. 37.§ /6/ bekezdése alapján. Figyelemmel arra, hogy az adóhatóság e kötelezettségét nem teljesítette, a késedelmi kamat kiutalásával késedelembe esett. Ezen kötelezettség teljesítésére is az Art. 37.§ /6/ bekezdése alkalmazandó, amely jogszabály-értelmezést alátámaszt a Legfelsőbb Bíróság EBH 2006.1461. számú eseti döntése is.