BH 2003.3.98 I. Az emberölés bűntettének kísérlete helyett az életveszélyt okozó testi sértés - mint maradékcselekmény - megállapítása indokolt, ha a vádlott az általa konyhakéssel életveszélyesen megsebzett sértett életét azzal menti meg, hogy - bár más személy közreműködését felhasználva, de - intézkedik a mentők értesítése iránt, és így a sértett halálához vezető okfolyamatot az idejében érkező orvosi beavatkozás hárítja el [Btk. 17. § [3) és (4) bek., 16. §, 166. § (1) bek., 170. § (1] bek. 1. ford.].

II. A hatályos szabályozás szerint csak az alkoholista elkövetők kényszergyógyítása rendelhető el, ezért téves az olyan ítéleti rendelkezés, amely a kényszergyógyítás "kombinált jellegű" - alkohol- és drogfüggőség miatti - alkalmazásáról szól [Btk. 75. §].

Az elsőfokú bíróság a 2000. december 14. napján kelt ítéletével a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását.

A vádlott pénzfelvevő-kifizető a Magyar Posta alkalmazásában, havi nettó jövedelme 41 827 forint. Élettársi kapcsolatban él, iskolai végzettsége érettségi, állt már bíróság előtt: legutóbb a kerületi bíróság 1988. május 3. napján jogerőre emelkedett ítéletével folytatólagosan elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5400 forint pénzbüntetésre ítélte.

A vádlott 2000. január 22. napján 15 óra után a lakásában több napos italozást követően összeszólalkozott az élettársával. A vádlott ekkor enyhe fokot meghaladó alkoholos befolyásoltság állapotában volt. A szóváltás következtében a vádlott egy 17 cm pengehosszúságú konyhakéssel a bal oldalon, a hátsó hónaljvonalban, a lapocka magasságában az élettársát megszúrta legalább közepes erőbehatással.

A sértett ezt követően lefeküdt, míg a vádlott a tévét nézte, majd kb. fél óra elteltével észrevette, hogy a sértett vérzik, ezért felébresztette a náluk levő személyt, és a szomszédba küldte segítségért, illetőleg telefonálni. A sértettet ért szúrás a mellkasfélbe hatolva áthaladt a bal tüdőn, és sértette a szív bal kamráját is. A sértettet a kórházba vérzéses sokkos, életveszélyes állapotban szállították be, ahol életét az időben alkalmazott szakszerű beavatkozás mentette meg.

A sértett sérülésének gyógytartama három hónapra tehető.

A vádlott és a sértett a cselekmény elkövetése óta is élettársi kapcsolatban élnek.

A vádlott a cselekmény elkövetésekor, és jelenleg sem szenved tudatzavarban, elmebetegségben, értelmi fogyatékosságban. Diszharmonikus személyiségszerkezetű, psychopatiás életvezetésű, szociopátiás jegyekkel jellemezhető, a drogok, és az alkohol fogyasztása folytán némi mentális hanyatlás tapasztalható, azonban a személyiségzavara kompenzált.

A cselekmény napján - amelyet a két napon át tartó folyamatos italozás és nem alvás, majd ezt követően családi vita, veszekedés előzött meg, ezek együttes hatására - a vádlottnál epilepsziás rosszullét következett be, mely után állapota rendeződött, de a konfliktus folytatódott, így következett be a vádlott által elkövetett bűncselekmény.

Az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye alapján megállapítható, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésével, és e felismerésnek megfelelő cselekvésben enyhe fokban korlátozva volt.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a cselekmény téves minősítése miatt, és súlyosításért; a vádlott és a védője enyhítésért, és a börtönbüntetés felfüggesztésért fellebbezett.