A Fővárosi Törvényszék P.24596/2008/27. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 78. §, 123. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 215. §, 216. §, 248. §, 301. §, 305. §, 306. §, 310. §, 328. §, 329. §, 332. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. §, 2000. évi CXXXVIII. törvény 9. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna

Fővárosi Bíróság

....P..../2008/27

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

dr. Czugler Péter Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Czugler Péter) által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

felperesnek

Böde Tamás Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Böde Tamás) által képviselt

alperes neve (alperes címe.)

alperes ellen

szavatossági igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 375.000,- (háromszázhetvenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet az Fővárosi Bíróságnál kell 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a peres felek nyilatkozatai, 1 tanú tanúvallomása és egyéb csatolt okiratok alapján állapította meg.

A felperes mint vevő és a 1 cég neve Kft. (1 cég címe) mint eladó között 2006. július 18-án adásvételi szerződés jött létre, mely szerint a felperes 9.050.400,- forintos vételáron megvásárolt egy új, Renault Espace Grand Privilége 2,2 dCi 140LE gépjárművet. A felek közötti szerződéskötést az indokolta, hogy a felperes 2004. július 15-én vásárolt azonos típusú gépjárműve meghibásodásaira tekintettel javíthatatlan volt, ezért a fenti gépjárművet a 1 cég neve Kft. - az adásvételi szerződés megkötésével - garancia-autóként bocsátotta a felperes birtokába.

A szerződés alapján a felperes tulajdonába került gépjármű fékrendszere visszatérően meghibásodott, ezért azon a 1 cég neve Kft., majd az alperes mint a Renault márkaszervize több alkalommal javításokat végzett.

A név Autószalon és Szerviz nevében a 1 cég neve Kft., illetve 2008 februárjától az alperes állította ki a számlákat.

A szervizelések eredménytelensége miatt a felperes 2008. április 25-én a név Autószalon és Szervizhez címzett nyilatkozatával elállt a fenti szerződéstől, kérte a gépkocsi vételárának visszatérítését, a gépjárművet név Autószalon és Szerviz telephelyén hagyta.

Az alperes a 2008. május 13-án és 2008. június 16-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy az általa jelzett hibák nem tartoznak a jótállás vagy kellékszavatosság körébe, ezért azok az elállás alapjául nem szolgálhatnak. Tájékoztatta a felperest arról is, hogy nem áll módjában elállni az alperes elődjével kötött szerződéstől, erre figyelemmel az elődje és a felperes között létrejött adásvételi szerződést érvényesnek tekinti. Felszólította továbbá a felperest a szerződés tárgyát képező gépjárműnek a társaság telephelyéről történő elszállítására.

Az alperesi társaság 2007. október 15-én alakult, és 2007. december 17-én a Cg. szám szám alatt jegyezték be a cégnyilvántartásba.

Az alperes mint vevő és 1 cég neve Kft. mint eladó között 2008. január 8. napján Vagyonátruházási Megállapodás jött létre, mely szerint az alperes megvásárolta a 1 cég neve Kft. személygépkocsi-forgalmazási és javítási üzletágát. Az értékesített üzletág magában foglalta a három budapesti - köztük a név Autószalon és Szervizt - és budakalászi telephelyén lévő, a tevékenység végzéséhez szükséges vagyontárgyakat és raktárkészletet, valamint az üzletággal összefüggésben álló ügyfeleit, az ügyfelekről szerzett elektronikus nyilvántartást és statisztikát. A megállapodás 2. számú melléklete tartalmazta az átadásra kerülő szerződéseket. Az 5.3.1. pontban meghatározták, hogy az engedményezett szerződésekben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében az alperes mint jogutód az eladó helyébe lép, a jogutódlásról az engedményezett szerződések szerződő feleit az átruházás időpontjától számított legkésőbb 15 napon belül értesítik. Olyan szerződések képezték az engedményezés tárgyát, amelyekben a cég neve Kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy az értékesített gépjárműveket fix áron visszavásárolja. Más szerződések vonatkozásában nem történt engedményezés a felek között.

Az alperes a Vagyonátruházási Megállapodás tárgyára figyelemmel 2008. január 31-én kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz az összefonódás engedélyezése tárgyában. Előadta, hogy a megállapodás alapján az összefonódásra a Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján a vállalkozásrész átvételével került sor. Az összefonódás következtében a 1 cég neve Kft. tulajdonosa a cég neve Kft. irányítását elveszítette.

A Gazdasági Versenyhivatal .../2008.VJ. számú határozatával engedélyezte, hogy az alperes megvásárolja a Kft. személygépkocsi-forgalmazási és javítási üzletágát.

Ilyen előzmények után a felperes többször módosított, végleges keresetében kérte annak megállapítását, hogy érvényesen állt el az alperessel 2006. július 18-án megkötött szerződéstől. Erre figyelemmel kérte kötelezni az alperest 9.050.400,- forint tőke és ezen összeg 2006. július 18. napjától számított a Ptk. 301.§ (1) bekezdésében meghatározott összegű késedelmi kamata megfizetésére. Kérte, hogy a bíróság a gépkocsi tulajdonos váltása miatt keresse meg az alperes székhelye szerinti illetékes jegyzőt. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest kártérítés címén 527.000,- forint és ezen összeg 2008. július 17. napjától esedékes a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére. Perköltségigényt is előterjesztett.

Keresetét vagylagosan az alperes jótállási kötelezettségeire és a kellékszavatosság szabályaira alapította. Az elállás jogalapjaként a Ptk. 306. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg, hivatkozott a felperesi érdekmúlásra is. A jegyző megkeresésére irányuló keresetét a 35/2000. (XI.30) BM rendelet 76. § (1) e) pontjára és a Ket. 29. §-ára, kártérítési keresetét a Ptk. 310. §-ára alapította.

A jogutódlás jogszabályi alapjával kapcsolatban hivatkozott a Ptk. 328. §, 329. § és 332. §-aira, alaki kérdésekben pedig a Ptk. 215. § és 216. §-ára.

Előadta, hogy az alperes a 2008. május 13-án és 2008. június 16-án kelt levelében arról tájékoztatta, hogy ő lett 1 cég neve Kft. jogutódja. Ezen leveleiben az alperes az elállási nyilatkozatára érdemben válaszolt, ami azt bizonyítja, hogy a perbeli jogviszony tekintetében magát tekintette a 1 cég neve Kft. jogutódjának.