BH 1997.4.179 I. A megállapodást nem teszi előszerződéssé önmagában az a körülmény, hogy az ingatlan adásvételére létrejött szerződés alapján a tulajdonjog - az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása hiányában - nem volt bejegyezhető [Ptk. 215. § (1) és (3) bek., 237. § (1) bek.].

II. Az utóbb hozott jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelemben a korábbi jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát nem lehet kérni [Pp. 272. § (1) bek.].

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 150 000 forintot és ennek 1993. április 20. napjától járó évi 20%-os kamatát. A jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás lényege szerint a felek 1993. március 2-án előszerződésnek nevezett okiratot írtak alá, amely szerint a perbeli ingatlant az alperes 1 150 000 forint vételárért értékesítette a felpereseknek, akik 150 000 forint foglalót átadtak. Az adásvételi szerződés megkötésekor a perbeli ingatlanra az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. javára 247 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A felek ennek ellenére a szerződéshez a hozzájárulást nem kérték, s az engedély ma már be sem szerezhető, mert az alperes később az ingatlant másnak értékesítette. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ez a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával az adott esetben azt jelentette, hogy az alperes az átvett 150 000 forintot kamatával együtt köteles visszafizetni.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Ebben azt fejtette ki, hogy a harmadik személy beleegyezésének hiányához fűződő jogkövetkezményeket a jogerős ítélet alap nélkül alkalmazta, mert a perbeli szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmatlan volt, s a felek az ennek megfelelő később kötendő adásvételi szerződésükhöz még beszerezhették volna az OTP beleegyezését, vagy a terhek kifizetésével olyan szerződést kötnek, amelyhez erre már nincs is szükség.

A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.