Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

5/1999. Büntető jogegységi határozat

az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa az 1999. április 19. és június 28. napján megtartott nem nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsának kezdeményezése alapján meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bek.] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.

2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.

INDOKOLÁS

I.

1. A Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsa az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt okból jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát kezdeményezte a több ember megölését célzó előkészületi cselekmény helyes jogi minősítése tárgyában. Ezzel egyidejűleg a Bszi. 29. §-ának (2) bekezdése alapján a jogegységi határozat meghozataláig a Bf. III.249/1999/2. szám alatt folyamatban levő ügyben a másodfokon folyó büntetőeljárást felfüggesztette.

Az ügyben a Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság a 4. B.114/1997/23. számú, 1997. november 27-én kihirdetett ítéletével S. V. vádlottat emberölés előkészületének bűntette és magánlaksértés vétsége miatt 3 évi börtönre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyidejűleg a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13. B.XIII.21.771/1993. számú ügyében a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátást megszüntette.

Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentésért fellebbezett.

Az első fokú ítélet az emberölés előkészületének bűntettét a következő tényállás alapján állapította meg:

A vádlott elhatározta, hogy R. I. MOL-részvényeinek a megszerzése érdekében bérgyilkost fogad R. I.-nek, a feleségének és a kiskorú gyermekének a megölésére. Ezért kapcsolatba lépett Z. I.-val, és közölte vele, hogy R. I.-t és családját meg kellene ölni. Z. I. látszólag hajlandónak mutatkozott a megbízást elvállalni, és P. A.-hoz fordult, aki a terhelttel folytatott további megbeszélések során külföldi bérgyilkosnak adta ki magát. 1996. október 31-én P. A. - megegyezés szerint - a vádlott által az ezért felajánlott hatmillió forint ellenében vállalkozott a három személy megölésére.

Z. I. és P. A. azonban csak látszólag vállalkoztak a megbízás teljesítésére, arról a nyomozó hatóságnak beszámoltak, így az ölés végrehajtására nem került sor.

2. A jogegységi eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezés hivatkozik arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Bf. IV. számú ítélkező tanácsa, hasonló tényállás alapján, a Bf.IV.1254/1998. számú határozatában a következő álláspontra helyezkedett:

A Bf. IV. számú tanács nem értett egyet a legfőbb ügyész képviselőjének - az emberölés előkészületének sui generis bűncselekmény jellegére hivatkozó és abból levezetett - azzal az álláspontjával, amely szerint az emberölés előkészülete bűntettének a rendbelisége a sértettek számához igazodik, és a több sértettel szemben kifejtett előkészületi magatartás, különös törvényi rendelkezés hiányában, nem foglalható egységbe.

A Bf.IV.1254/1998/3. számú határozatban kifejtettek szerint:

"A bűncselekmény megvalósulási folyamatának szakaszokra bontása a felelősség előrehozásánál, szakaszokhoz igazított súlyozásánál, azok elhatárolásánál bír jelentőséggel, azoknál a bűncselekményeknél, ahol büntetőjogi szempontból értékelt stádiumok különíthetők el.

A szándékos bűncselekmény kifejlődésének három értékelhető szakasza a törvényi tényálláshoz való viszonyukban különbözik egymástól. Ehhez képest az előkészület az első stádium, amellyel az elkövetőnek a bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása tetten érhető. Az előkészületet a törvény általános jelleggel nem rendeli büntetni, hanem csak akkor, ha a Btk. Különös Része erre kifejezetten utal". "...A büntetendő előkészületet, mint amilyen az emberölés előkészületének a bűntette is, az jellemzi, hogy a jogi tárgyat veszélyeztető volta kizárólag a befejezett bűncselekményhez való viszonyából fakad.

A törvényi tényállások a törvény Különös Részében meghatározott befejezett tettesi cselekményt határozzák meg. Minthogy a kísérlet a bűncselekmény szándékos végrehajtásának megkezdése, az előkészület kívül esik a tényállás keretein, ezáltal a konkrét bűncselekmény tárgyi oldalának egyetlen elemét sem valósíthatja meg, merítheti ki az előkészületi magatartás. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a törvényi tényálláshoz az előkészületi cselekmény még nem tartozik hozzá, vagyis az előkészülettel nem a bűncselekmény tényállásában, fogalmi meghatározásában szereplő tényállási elemek valamelyikét valósítja meg az elkövető. Így cselekményét nem a tényállásszerűség, hanem csupán a diszpozíció, illetve annak elemei jellemzik.

Az emberölés előkészületének bűntettét a törvény az emberölésre vonatkozó törvényhely keretén belül helyezi el, külön megnevezéssel nem illeti. A Btk. 166. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ezen büntetendő előkészületi cselekmény tartalmában a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre épül, semmilyen korlátozást nem tartalmaz.

A legfőbb ügyész képviselőjének érvelésével ellentétben, az emberölés előkészületének bűntette nem értékelhető sui generis, önálló befejezett bűncselekményként, s erre tekintettel a sértettek száma sem létesít valóságos alaki halmazatot."

II.

A Legfelsőbb Bíróság Bf. III. számú ítélkező tanácsa azért függesztett fel az I/1. ügyben a büntetőeljárást, mert a Bf. IV. számú tanács jogkérdésben kifejtett - idézett - álláspontjától el kíván térni.

A Bf. III. számú tanács álláspontjának lényege a következő:

A Btk. 17. §-ának és 18. §-ának az egybevetéséből következik: az előkészület és a kísérlet lehetséges és egymásra következő megelőző stádiuma valamely szándékos befejezett bűncselekménynek. Az előkészület ugyan nem feltétlenül szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba lépéséhez, viszont - elvben - olyan bűncselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs (pl.: egymozzanatos immateriális bűncselekmény). Az előkészület büntethetőségéhez azonban - szemben a kísérlettel - az szükséges, hogy a büntetőtörvény Különös Része büntetni rendelje. Az előkészület esetében arról van szó, hogy bizonyos jogtárgyak tekintetében - a védelemhez fűződő társadalmi érdek rendkívüli fontosságát felismerve - a jogalkotó a tényállásszerű kísérletet megelőző, de a jogtárgy veszélyeztetését már magában hordozó magatartást is a büntetőjogi üldözés alá vonja.

Az előkészület és a kísérlet között a lényegbe vágó különbséget az jelenti, hogy míg valamely bűncselekmény kísérlete a különös részbeli törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartás kifejtésének a megkezdésével valósul meg, addig az előkészületet kimerítő elkövetési magatartás kívül esik a törvény különös részében meghatározott törvényi tényálláson, mert az előkészület megállapítását lehetővé tevő elkövetési magatartások körét a Btk. Általános Része [18. § (1) bek.] határozza meg. (Nem valamely Különös Részben meghatározott bűncselekmény előkészületéről, hanem sui generis bűncselekményről van szó akkor, ha a Különös Részben megállapított törvényi tényállás elkövetési magatartásként valamely, egyébként az előkészület körébe illeszkedő magatartást határoz meg. Ebben a tekintetben a Bf. IV. számú tanács álláspontjával egyet kell érteni, ám ebből az álláspontból nem következik, hogy az előkészület mindig egységként lenne értékelendő.)

A büntetendő előkészület - az előzőekben kifejtett, az elkövetési magatartásban megnyilvánuló különbözőség dacára - mindig valamely a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek az előkészülete; az előkészület nem általában létezik. Ez a megállapítás abból vonható le, hogy az egyébként büntetőjogilag rendszerint közömbös előkészületi magatartás kifejtése csak akkor tekinthető előkészületnek, ha az valamely bűncselekmény elkövetése céljából valósul meg [Btk. 18. § (1) bek.].

Valamely bűncselekmény előkészületét ugyanannak a bűncselekménynek kísérletével, illetőleg befejezett alakzatával (az elkövetési magatartás eltérő volta ellenére) az elkövető szándéka, mégpedig az egyenes szándéka köti össze: előkészülete csak szándékos bűncselekménynek lehet, a Különös Részben tételezett bűncselekmény elkövetése céljából kell az előkészület elkövetési magatartását kifejteni, az előkészület megvalósulása a cselekménynek kísérleti szakba fejlődése esetén egyenes szándékkal való elkövetést involvál.

Mindebből következik: a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek a büntetni rendelt előkészülete elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz a bűncselekményhez, amelynek a megvalósítását célozza, és - az elkövetési magatartás különbözőségétől eltekintve - magában rejti mindazokat az ismérveket, amelyek a célba vett befejezett bűncselekményt jellemzik.

A büntetőtörvény által büntetni rendelt előkészület is megfelel a bűncselekmény általános fogalmának. Nevezetesen: tényállásszerű (diszpozíciószerű) - a diszpozíciót a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése írja le -, jogellenes (társadalomra veszélyes) és bűnös cselekmény. Nincs indok arra, hogy azok az általános elvek, amelyek minden bűncselekményre vonatkoznak, a büntetendő előkészület esetében ne érvényesüljenek.

Ilyen általános elv az, mely szerint ahol a sértettek számának jelentősége van - a sértettek számának megfelelően - többrendbeli bűncselekmény valósul meg, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt a törvényi (különös részi) megfogalmazás kizárja [pl. a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek (Btk. 171. §) "más vagy mások" lehetnek a sértettjei, tehát adott esetben akár több személy, de az utóbbi esetben is egyrendbeli bűncselekményt kell megállapítani].

A szóban levő esetben ilyen kivételre utaló megfogalmazást a törvény nem tartalmaz, tehát több sértett életét célba vevő előkészület többrendbeli emberölés előkészülete.

Ha tehát az előkészületi magatartás arra irányul, hogy a befejezett bűncselekmény több sértett sérelmére valósuljon meg, előkészületi szakaszban maradása esetén is, a halmazati szabályoknak megfelelően, többrendbeli bűncselekményt kell megállapítani.

Ezek az általános érvek irányadók az emberölés előkészülete és a befejezett emberölés viszonyában is. Több ember megöléséhez igen gyakran az előkészületi magatartásnak a többszörös kifejtése szükséges (pl. több sértett megöléséhez sértettenként külön-külön kell az elkövetésre felhívni, sértettenként kell az elkövetésben megállapodni; több ember megöléséhez több lőszert kell beszerezni stb.). Azokban az esetekben viszont, amelyekben az előkészületi magatartás egyszeri kifejtésével is lehetőség van több ember életének a kioltására (pl. egyetlen kést beszerezve több embert is meg lehet ölni): a több ember életének a kioltását célzó szándék eredményezi azt, hogy az egyszeri, azonos előkészületi magatartás valamennyi sértett sérelmére megvalósuló emberölés előkészületének legyen tekintendő. Míg az utóbbi esetben az előkészületi magatartással a több sértett életének a célzatos veszélyeztetése önmagában, addig az előző esetben a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésébe illeszkedő elkövetési magatartás többszörös megvalósulása is az emberölés előkészületének a célba vett sértettek számához igazodó többrendbeli emberölés előkészületeként való értékelését igényli.

Felvethető, hogy a több ember megölését célzó, egyébként tényállásszerű emberölés előkészülete nem tekinthető-e egyrendbeli bűncselekménynek azon az alapon, hogy maga a befejezett bűncselekmény mint több emberen elkövetett emberölés is egyrendbeli.

A több emberen elkövetett emberölés - a kellő súlyú büntetés kiszabhatósága érdekében - törvényi egység; a megállapítása legalább két, önmagában is emberölésnek értékelendő bűncselekménynek a megvalósulását feltételezi. Az emberölés előkészületét büntetni rendelve viszont a törvény nem teremt törvényi egységet több tényállásszerű előkészületi cselekmény között. Ennek egyenes következménye az, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészület annak ellenére többrendbeli bűncselekmény, hogy a befejezett emberölés (a törvényi egység folytán) egyrendbeli minősített emberölés lenne. Az egyrendbeliként való értékelése elenyésztetné az ilyen cselekmény társadalomra veszélyességében megnyilvánuló azt a többletet, amelyet több ember életének a veszélyeztetettsége jelent.

A fentieken túl további érvek is amellett szólnak, hogy a több ember életének a kioltását célzó előkészületi cselekmény a sértettek számának megfelelő rendbeli emberölés előkészülete:

Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a kísérletbe, illetőleg a befejezett bűncselekménybe ugyanennek a bűncselekménynek az előkészülete beolvad. Ha egyrendbelinek értékelnénk a több ember megölését célzó előkészületet, az előkészület továbbfejlődése folytán egy sértett megölése (annak kísérlete) esetén is megtörténne a beolvadás, nem nyílna lehetőség a további sértett(ek) tekintetében az emberölés előkészületének a halmazatban történő megállapítására, így ez az előkészületi magatartás értékelés nélkül maradna.

*

A nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője azzal az állásponttal értett egyet, amely szerint az emberölés előkészületének bűntettét többrendbelinek kell minősíteni, ha az előkészület több ember megölésére irányul.

III.

A jogegységi tanács a Btk. rendelkezéseit és a bűncselekmény tanának tételeit alapul véve alakította ki álláspontját az I. és a II. pontban ismertetett jogkérdésben, amelyet a Legfelsőbb Bíróság tanácsai eltérően ítéltek meg. Nem szorítkozott azonban az emberölés előkészületének problémakörére, hanem általánosságban elemezte a bűncselekmény előkészületével kapcsolatos bűnhalmazati kérdéseket.

1. A bűncselekmény [Btk. 10. § (1) bek.] törvényi ismérveit a Btk. Általános és Különös Részének rendelkezései együttesen határozzák meg. Egy konkrét cselekmény tényállásszerű, ha a Különös Részben meghatározott egyes rendelkezéseknek megfelel (ezek általában a befejezett tettesi magatartást írják le), továbbá akkor is, ha az Általános Rész rendelkezéseiben a bűncselekmény kísérletére és előkészületére, valamint a részesekre vonatkozó ismérveket (Btk. II. Fejezet II. és III. Cím) valósítja meg.

A jogegységi tanács a semleges "törvényi ismérvek" kifejezést használja, mivel a jogirodalom többféle szakkifejezéssel él, és ezeknek többé-kevésbé eltérő jelentéstartalmat tulajdonít: (törvényi) tényállás - diszpozíció; tényállásszerűség - diszpozíciószerűség stb. A jogegységi tanács azonban pusztán jogtechnikai kérdésnek tekinti, hogy ezeket a törvényi ismérveket a Btk. Általános vagy Különös Része tartalmazza-e: ha megvalósulnak (és a büntetőjogi felelősség más feltételei is megvannak), a cselekmény bűncselekmény.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének lényeges különbségek a büntetőjogi felelősségnek a Btk. Általános Részében, illetve a Különös Részében meghatározott feltételei között. Ilyen különbség az, hogy a Btk. rendelkezései a Különös Részben az egyes bűncselekmények elkövetési magatartását írják le, az Általános Részben pedig a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése semleges (önmagukban büntetőjogilag közömbös) magatartásokat nyilvánít előkészületi cselekményeknek, ha azokat "bűncselekmény elkövetése céljából" fejtik ki.

2. Az eddigiekből következik, hogy a Btk. Általános Részének rendelkezéseit és általában a bűncselekmény tanának (ezen belül az egység-többség tanának) tételeit az előkészületre is alkalmazni kell, de "értelemszerű" eltérésekkel. Így például, mivel az előkészület alanya még részben sem valósítja meg annak a bűncselekménynek az elkövetési magatartását, amelyre az előkészület irányul, a bűncselekmény elkövetésének előkészületi szakaszában nem lehet tettesek és részesek között különböztetni, s egy előkészületi cselekménynek nincs kísérlete.

Ellenben az előkészület szakaszban maradó bűncselekménynek is van passzív alanya (sértettje). Az önmagukban büntetőjogilag közömbös előkészületi cselekmények, amelyeket azonban bűncselekmény elkövetése céljából valósítanak meg, veszélyeztetik a sértett jogait és érdekeit, bár távolabbról, mint a kísérlet szakaszába jutott vagy a befejezett bűncselekmény.

3. Az előkészület csak a törvény külön rendelkezése szerint büntetendő, mégpedig egy-egy különös részi rendelkezésben meghatározott bűncselekmény előkészülete, illetve kivételesen - a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak közül - csak egyes előkészületi cselekmények. Lehetséges továbbá az is, hogy a törvény Különös Részének rendelkezése olyan cselekményeket nyilvánít önálló, ún. sui generis bűncselekménynek, amelyek fogalmilag előkészületi jellegűek [szerepelnek a Btk. 18. §-a (1) bekezdésének felsorolásában; lásd pl. a hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §)]. Az ilyen sui generis bűncselekményekre nem az előkészületre irányadó, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más, a Különös Részben meghatározott befejezett bűncselekményekre.

A jogegységi tanács tehát nem ért egyet azzal a felfogással, amely a bűncselekmény előkészületét általában tekinti sui generis bűncselekményi alakzatnak.

4. Az egység-többség tanának elvei és az azokon alapuló bírói gyakorlat általában akkor is irányadó, ha a bűncselekmény csak a (büntetendő) előkészület szakaszáig jut el, azonban "értelemszerű" eltérésekkel.

a) A Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előkészületi cselekmények egyszeri megvalósítása rendszerint a természetes egység keretében marad akkor is, ha térben és időben elkülönülő részcselekményekből tevődik össze (pl. valaki a bűncselekmény elkövetésére mást felhív, majd a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges eszközöket megszerzi stb.). A részcselekményeket egységbe forrasztja, hogy "ugyanannak a bűncselekménynek az elkövetése céljából" történnek.

b) A folytatólagosság megállapítása akkor sem indokolt, ha az előkészületi részcselekmények között a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében leírtakhoz hasonló kapcsolat ismerhető fel.

c) Kivételesen többrendbeli előkészület megállapítására kerülhet sor, ha az előkészületi cselekmények között eltelt hosszabb időből és más körülményekből megállapíthatóan az előkészület alanya a bűncselekmény elkövetésének céljával felhagyott [bár a büntethetősége a Btk. 18. §-ának (2) bekezdése alapján nem szűnt meg], majd ezt a célt újból kitűzte.

5. Az előkészületi cselekmény - a 4/ c) pont szerinti kivételt nem tekintve - a jogegységi tanács álláspontja szerint ahhoz képest minősül egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi magatartás alanyának célja egy vagy több bűncselekmény véghezvitelére irányul-e.

a) A minősítés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a célul tűzött több bűncselekményt egy vagy több elkövetési magatartással tervezi-e megvalósítani, illetve a célba vett bűncselekmények alaki vagy anyagi halmazatban állnának-e egymással.

b) Ebből következik: ha a sértettek számának jelentősége van abból a szempontból, hogy a célba vett bűncselekmény egy- vagy többrendbelinek minősülne-e, ennek megfelelően minősül egy- vagy többrendbelinek a bűncselekmény előkészülete is. Tehát például az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbeli, ha az előkészület több ember megölésére irányul. Nincs jelentősége viszont annak, hogy a több emberen elkövetett (befejezett, illetve megkísérelt) emberölés - a Btk. 166. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint - egyrendbeli bűncselekmény lenne (törvényi egység).

6. Az általánosan elfogadott halmazati szabályok szerint, ha a bűncselekmény (legalább) kísérleti szakba jut, emellett ugyanannak a bűncselekménynek az előkészületét nem lehet bűnhalmazatban megállapítani (az előkészületi cselekmény önállótlan részcselekménynek tekintendő, az anyagi halmazat látszólagos). Más a helyzet azonban, ha az előkészület több bűncselekmény elkövetésére irányul, s ezek közül nem mindegyik jut el (legalább) a kísérlet szakaszáig (pl. az előkészület célja több ember megölése, de közülük csak egyet ölnek meg). Ilyenkor a befejezett emberölésnek (az emberölés kísérletének) és az emberölés előkészületének halmazata létesül.

A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és döntését a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 1999. június 28.

Dr. Berkes György s. k.,
a tanács elnöke
Dr. Kónya István s. k.,Dr. Belegi József s. k.,
előadó bíróbíró
Dr. Révész Tamásné s. k.,Dr. Vereczkei Géza s. k.,
bíróbíró

Tartalomjegyzék