BH 2003.5.189 Nem minősül üzleti titok jogosulatlan felhasználásának két cég tevékenységére, vagy bármilyen más jellemzőjére vonatkozó olyan összehasonlító adatok közlése, melyek alapjául szolgáló tények a cégbírósági nyilvántartás adataiból megismerhetőek [Ptk. 81. §].

A jogerős ítélet a felperes keresetét - amelyben annak megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte, hogy az alperes a K. F. cégnek 1999. április 12-én elküldött faxában azzal a kijelentésével, hogy a jelenlegi vállalata a munkavédelmi ágazathoz tartozik, azonban az előzőnél (a felperesnél) tízszer nagyobb, üzleti titkát megsértette - elutasította, és a felperest kötelezte a le nem rótt 9000 forint kereseti illeték megtérítésére, illetve az alperes javára 9000 forint másodfokú perköltség megfizetésére.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes 1998. októberétől 1999. március 31-ig a felperes alkalmazásában állt. Feladata a külkereskedelem bonyolítása volt. Az alperes ezt követően a S. Kft-nél helyezkedett el, amely cég ugyanolyan tevékenységet folytat, mint a felperes. Az új munkáltatójánál az alperes bemutatkozó levelet küldött a felperessel is üzleti kapcsolatban álló K. F. cégnek, amelyben egyebek mellett közölte, hogy "jelenlegi vállalatom a munkavédelmi ágazathoz tartozik, azonban az előzőnél tízszer nagyobb, és most is gyorsan fejlődik, mi úgy gondoljuk, hogy fokozottan vevőbarát árazást és hibátlan szolgáltatást tudunk nyújtani".

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben megállapította: az alperes azzal az állításával, hogy az új cége tízszer nagyobb, mint a felperes, üzleti titoksértést nem követett el, mert e közlés csak olyan általános jellegű meghatározás volt, amelyből nem állapítható meg, hogy az alperes a felperes milyen adatait hasonlította össze az S. Kft. adataival. Nem állapítható meg tehát, hogy e közlés során titokban tartott, vagyis a nyilvánosság által nem ismert adatok kerültek az alperes által felhasználásra. Arra is hivatkozott a jogerős ítélet, hogy a Cégbíróság nyilvántartásában szereplő adatok közlése vagy összehasonlítása egyébként sem minősülhet a Ptk. 81. §-ában meghatározott üzleti titoksértésnek, mert azt fogalmilag csak a titokban tartott információk közlésével lehet megvalósítani.

A jogerős ítélet álláspontja szerint tehát a felperes nem bizonyította, hogy az alperes üzleti titkot hozott jogosulatlanul nyilvánosságra, vagy a felperes üzleti titkával egyéb módon visszaélt volna. Ezért a keresetet a másodfokú bíróság teljes egészében elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és tartalmilag az elsőfokú bíróság jogsértést megállapító és az alperest elégtétel adására kötelező ítéletének a helybenhagyását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 81. §-ába ütközően tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a cégek méretének összehasonlításával titoksértést nem valósított meg - arra is tekintettel, hogy a cégnyilvántartás adatai alapján a cégek méreteire vonatkozóan nyilvános adatok nem állnak rendelkezésre. Álláspontja szerint a kifogásolt "tízszer nagyobb" kifejezés kizárólag a gazdálkodó szervezetek forgalmára utaló kitétel. Ez a felperes gazdasági tevékenységének olyan adata, amelynek nyilvánosságra kerülése sérti az érdekeit. A Pp. 206. §-ába ütköző módon tévesen értékelte a másodfokú bíróság az alperes által használt kitételt, azaz jogszabálysértően jutott arra a következtetésre, hogy a kifejezés annyira általános, hogy semmilyen érdeket nem sért.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.