32001R0950[1]

A Tanács 950/2001/EK rendelete (2001. május 14.) a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 950/2001/EK rendelete

(2001. május 14.)

a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Bevezetés

(1) 2000. február 18-án a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (kezdeményezési értesítés) kihirdette [2] a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban "KNK") és Oroszországból származó bizonyos alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését.

(2) Az eljárást egy, a European Association of Metals (Eurometaux) által 2000 januárjában az Alcan Europe, az Elval, a Eurofoil, a Lawson Mardon Star Ltd, a Pechiney Rhenalu és a VAW Aluminium Business Unit Foil nevében benyújtott panasz alapján kezdeményezték, amely vállalatok együttesen a bizonyos alumíniumfólia közösségi termelésének nagyobb részét, 71 %-át állítják elő. A panasz tartalmazta a fent említett termékek dömpingjének és az ebből származó jelentős kárnak a bizonyítékát, amelyet elegendőnek tekintettek a dömpingellenes eljárás kezdeményezéséhez.

2. A vizsgálat

(3) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az ismert érintett exportáló termelőket, importőröket és felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, a panaszosokat és a többi közösségi termelőt az eljárás kezdeményezéséről. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek a kezdeményezési értesítésben kitűzött határidőn belül.

(4) Néhány fél írásban ismertette álláspontját. Minden olyan fél számára, aki a fenti határidőn belül kérvényezte, és igazolni tudta, hogy sajátos okok indokolják meghallgatását, lehetőséget biztosítottak a meghallgatásra.

(5) A kérdőíveket elküldték valamennyi ismert érintett félnek, továbbá minden, a kezdeményezési értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkező vállalatnak. Annak érdekében, hogy a kínai és orosz exportáló termelők számára lehetővé tegyék - amennyiben kívánják - a piacgazdasági elbánás (PGE) vagy egyedi elbánás igénylését, a Bizottság az ismert érintett kínai és orosz vállalatoknak elküldte a piacgazdasági elbánás és az egyedi elbánás igénylésének formanyomtatványát. Az igénylés formanyomtatványára egy kínai és egy orosz vállalat küldött választ.

(6) Válaszok érkeztek a hat panaszos közösségi termelőtől, két független közösségi importőrtől, hat felhasználótól, egy kínai exportáló termelőtől, egy orosz exportáló termelőtől és az analóg ország egy termelőjétől. Ezenkívül még egy közösségi termelő és három nyersanyagszállító adott tájékoztatást.

(7) A Bizottság megkeresett és ellenőrzött valamennyi, a dömping, a károkozás és a közösségi érdek meghatározásához szükségesnek ítélt adatot; ennek keretében ellenőrző látogatást tett a következő vállalatoknál:

a) KNK-beli exportáló termelő

- Bohai Aluminium Industries Ltd., Qinhuangdao

b) Oroszországi exportáló termelő

- Joint Stock Company United Company "Siberian Aluminium", Moszkva (beleértve a kapcsolódó vállalatokat: a Panama Cityben bejegyzett Metcare Management SA, a Belize-ben bejegyzett Eximal Ltd., valamint a kapcsolódó értékesítő vállalatot: a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Sibirsky Aluminium Foil Corp. (korábban Hover Commercial Corp.)

c) Független közösségi importőr

- Coutinho Caro + Co International Trading GmbH, Hamburg, Németország

d) Analóg termelő

- Alcan, Cleveland, Ohio, Amerikai Egyesült Államok

e) Panaszos közösségi termelők

- Alcan Europe, Rogerstone, Egyesült Királyság

- Elval, Inofita Viotia, Görögország

- Eurofoil, Dudelange, Luxemburg

- Lawson Mardon Star Ltd, Bridgnorth, Egyesült Királyság

- Pechiney Rhenalu, Franciaország

- VAW Aluminium Business Unit Foil, Bonn (D), a VAW Grevenbroich, Grevenbroich, Németország, a VAW SLIM SpA, Cisterna di Latina, Olaszország és a VAW INASA SA, Irurzun, Spanyolország nevében

f) Közösségi felhasználók

- Fora Folienfabrik GmbH, Radolfzell, Németország

- ITS Foil and Film Rewinding bv, Apeldoorn, Hollandia

(8) A dömping és a károkozás vizsgálata az 1999. január 1. és 1999. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a "vizsgált időszak" vagy VI). A károkozás értékelése szempontjából számottevő tendenciák tekintetében az 1996. január 1-től a VI végéig ("a mérlegelt időszak") tartó időszak adatait elemezték.

3. Átmeneti intézkedések

(9) Mivel a dömpinget több szempontból, illetve a tárgyalt behozatal közösségi iparra kifejtett hatását tovább szükséges vizsgálni, nem vezettek be átmeneti dömpingellenes intézkedést, további információkat kértek, és folytatták a vizsgálatot. Egy orosz exportáló termelő független importőrénél Hamburgban helyszíni ellenőrzést végeztek, és ugyanazon általános termékkategória tekintetében egy kiegészítő kérdőívet küldtek az említett orosz exportáló termelőnek.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(10) Az érintett termék az ex76071110 KN-kód alá sorolt, legalább 0,009 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú alumíniumfólia, alátét nélkül, legfeljebb hengerelve, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekbe kiszerelve. Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként (HAF) ismert.

(11) A HAF-t alumíniumöntecs vagy fóliahulladék kívánt vastagságra hengerlésével állítják elő. A hengerlés után a fóliát egy termikus eljárással lágyítják, hogy hajlékony legyen. A hengerlést és lágyítást követően a HAF-t 650 mm-nél nem szélesebb hengerekre tekercselik. A hengerméret a használat szempontjából meghatározó, mivel e termék felhasználói ("tekercselők" vagy "áttekercselők") a HAF-t a kiskereskedelmi értékesítésre szánt kis végső tekercsekre teszik. A kisebb tekercsekbe áttekert HAF-t többcélú rövid távú csomagolásra használják (többnyire háztartásban, vendéglátóiparban, élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben).

(12) A vizsgálat kimutatta, hogy a HAF és a konverter alumíniumfólia (KAF) egyértelműen megkülönböztethető egymástól, az alapvető fizikai tulajdonságok és a termék eredeti rendeltetésének különbségei alapján.

(13) Az alapvető fizikai tulajdonságokat tekintve meg kell jegyezni, hogy a HAF-t általában 0,009-0,018 közötti, míg a KAF-t rendesen 0,009 alatti (szabvány szerint 0,0065) és 0,018 fölötti (szabvány szerint 0,020-0,040 mm) vastagságban állítják elő, mivel a termék vastagsága a felhasználását meghatározó tulajdonság, az alakíthatóság szempontjából. Ezenkívül a HAF 650 mm-t nem meghaladó, míg a KAF 700-1200 mm szélességű hengereken kerül forgalomba. Az érdekelt felek által szolgáltatott adatok bemutatták, hogy a hengerek szélessége a lágyítás után nem változtatható. Mindkét esetben meg kell jegyezni, hogy a hengerek szélessége ugyancsak a termék felhasználását meghatározó tulajdonság: a HAF-t a hengerrel azonos szélességű kisebb végső tekercsekbe tekercselik át, ezzel szemben a KAF-t később átalakítják (pl. nyomás, laminálás, hajtás) és a kívánt méretre vágják, amely esetben a henger nagyobb mérete a termék hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé.

(14) A fent említett vastagság- és szélességkülönbségek nagy mértékben meghatározzák a termék alapvető rendeltetését. A HAF valójában rövid távú, többcélú csomagoláshoz használt, többnyire háztartásban, vendéglátóiparban, valamint élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben. A KAF-t többnyire alakítják (konvertálják), majd a kívánt méretre és alakra vágják a folyadékok (tej, UHT, gyümölcslevek) hosszú távú tartósításához és hosszú távú csomagoláshoz (élelmiszer, kozmetikumok, csokoládé, gyógyszer stb.) való felhasználásra.

(15) Következésképp a HAF és a KAF e vizsgálat alkalmazásában két különböző terméknek tekintendő.

(16) Azt is kimutatták továbbá, hogy lényegében minden HAF azonos fizikai, technikai és kémiai alaptulajdonságokkal rendelkezik, és ugyanarra a célra használatos. A HAF ezért egyetlen terméknek tekintendő.

2. Hasonló termék

(17) A vizsgálat kimutatta, hogy a KNK-ban és Oroszországban előállított és a Közösségbe exportált, valamint a közösségi ipar által a Közösségben előállított és eladott HAF azonos alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, azaz egy alumíniumból készült fólia 0,009-0,018 mm közötti vastagsággal, legfeljebb 650 mm szélességű tekercsekben. Ezenkívül a végfelhasználása is megegyező, azaz többcélú, rövid távú csomagolásra használják.

(18) Ugyanezt találták az Amerikai Egyesült Államokban (USA) előállított és eladott HAF tekintetében, amely ország az analóg ország szerepét töltötte be. Meg kell jegyezni, hogy Oroszországban a HAF-nak nem volt belföldi értékesítése.

(19) A fentiek figyelembevételével azt a következtetést vonták le, hogy az említett HAF-k a 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban "az alaprendelet") 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonlóak.

C. DÖMPING

1. Elözetes megjegyzések

(20) Megállapították, hogy a VI során minden érintett országból egyetlen termelő exportált a Közösségbe. Ők felelnek tulajdonképpen minden, az érdekelt országokból a Közösségbe irányuló exportért.

2. Piacgazdasági elbánás (PGE)

(21) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint a KNK-ban és Oroszországban a rendes értéket vagy az árak, vagy számított érték alapján határozzák meg azoknál a termelőknél, akik bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az említett rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított követelményeknek, azaz piacgazdasági feltételek szerint működnek. A kínai és orosz egyedüli exportáló termelők kérték a piacgazdasági elbánást, amihez ki kellett tölteniük egy igénylő formanyomtatványt az összes lényeges adat részletezésével. E vizsgálatok eredményeit továbbították a tanácsadó bizottságnak, és a konzultációt követően úgy döntöttek, hogy csak az orosz exportáló termelőnek biztosítanak piacgazdasági elbánást.

a) A KNK

(22) A beküldött adatokból kiderül, hogy az egyetlen kínai exportáló termelő többségi állami tulajdonban van, és az igazgatótanács elnökét egy állami tulajdonú szerv nevezi ki. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy ebben az esetben a jelentős állami befolyás hiánya nem biztosított, így az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának első francia bekezdésében előírt követelmények nem teljesülnek. Ezért ez a vállalat nem részesülhet a piacgazdasági elbánásban.

(23) Az érintett vállalat tiltakozott a döntés ellen, amely szerint nem részesülhet piacgazdasági elbánásban, főként azzal az indokkal, hogy a vegyesvállalaton belül a tevékenységek irányításáért kizárólag az amerikai partner felel, ezért az állami befolyástól való függetlenség biztosított. Tekintetbe véve azonban különösen azt a tényt, hogy az igazgatótanács elnökét egy állami tulajdonú szerv nevezi ki, ezt az érvet nem ítélték elégségesnek a fenti megállapításokkal szemben.

b) Oroszország

(24) A vizsgálat kimutatta, hogy a költségekre és ráfordításokra vonatkozó döntéseket a piac jelzéseire reagálva, meghatározó állami befolyás nélkül hozzák meg, és a nagyobb befektetések költségei a piaci értékeket tükrözik. A vállalat egyetlen átlátható könyvelési nyilvántartással rendelkezik, amelyet a nemzetközi könyvelési szabványokkal összhangban független könyvvizsgálatnak vetettek alá. A termelési költségeket és a vállalat pénzügyi helyzetét nem érintették az előző nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások, és a stabilitását szavatolják a vállalatra vonatkozó csőd- és tulajdonjogi törvények. Végül az árfolyamok átváltása a piaci árfolyamon történt. A fentiek alapján arra következtettek, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának követelményei teljesültek, és ezért ennek a vállalatnak piacgazdasági elbánást kell biztosítani.

3. Egyéni elbánás

(25) Az egyetlen kínai exportáló termelő egyéni elbánásért is folyamodott, azaz egy egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérte a vállalat saját exportárai alapján.

(26) Az érintett vállalat nem tudta igazolni, hogy kellően független a kínai hatóságoktól, és hogy az előírt követelményeknek megfelel. Különösen mivel a vállalat többségi állami tulajdonban van, nem tudta garantálni az állami befolyás hiányát az exportárakra, mennyiségekre és értékesítési feltételekre. Ebből következően az a döntés született, hogy ennek a vállalatnak nem biztosítanak egyéni elbánást.

(27) Mindenesetre, mivel a vizsgálatok felfedték, hogy a VI során a KNK-ból a Közösségbe irányuló exportértékesítések egészéért az együttműködő kínai vállalat felel, az egyéni elbánás kérésének nem volt valódi jelentősége a vizsgálat szempontjából, mivel az országos vámot az erre az egyetlen exportáló termelőre vonatkozó adatok alapján határozták meg.

4. Analóg ország

(28) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban, a rendes értéknek a PGE követelményeit nem teljesítő kínai vállalat esetére történő megállapítása érdekében egy analóg piacgazdasággal rendelkező országot kellett kiválasztani a rendes érték meghatározására. Az Oroszországból származó behozatal tekintetében végzett vizsgálathoz is választani kellett egy analóg országot. Erre azért volt szükség, hogy abban az esetben is rendelkezésre álljanak az adatok, ha az orosz exportáló termelő nem szolgáltatná a vonatkozó adatokat.

(29) Erre a célra a panaszosok Törökországot ajánlották. A kezdeményezési értesítésben a Bizottság is Törökországot jelölte meg analóg országként, és kérte az érdekelt felek véleményét.

(30) A kezdeményezési értesítésben meghatározott határidőn belül a kínai és orosz exportáló termelők több okból tiltakoztak e döntés ellen. A kínai vállalat szerint Törökország nem alkalmas analóg országnak a rendelkezésre álló nyersanyagok, energiaforrások, a felhasznált technológia, a termelés volumene, a belföldi értékesítés reprezentatív jellege és a versenyképesség szempontjából. Azzal érvelt, hogy az érintett termék tekintetében csak Oroszország felelt volna meg ezeknek a kritériumoknak a KNK-val összehasonlítva. Alternatív megoldásként a kínai exportáló termelő Venezuelát sokkal megfelelőbbnek tartotta kiválasztani analóg országnak Törökországnál az energiaárak, termelési felszereltség és a teljesítmény terén. Az orosz vállalat maga is beismerte, hogy Törökország és Oroszország között jelentős különbségek vannak a termelési folyamatot, a versenyképesség szintjét és az energiaköltségeket illetően.

(31) Ami Törökországot illeti, azt állapították meg, hogy az együttműködő termelőnek egyáltalán nem volt értékesítése független belföldi vásárlók felé. Annak érdekében, hogy alkalmasabb analóg országot találjon, a Bizottság kapcsolatba lépett egyes ismert termelőkkel több lehetséges analóg országból.

(32) A kínai exportáló termelő kérését Oroszország analóg országként való használatára több okból nem fogadták el. Az érintett terméknek ott nem volt belföldi értékesítése, és Oroszországban mindössze egy működő termelő van. Ráadásul, amint az alábbiakból kiderül, a rendelkezésre álló információkat, valamint az analóg országra vonatkozó adatokat Oroszország esetére is fel kellett használni.

(33) Felvették a kapcsolatot venezuelai és indiai termelőkkel, de egyik ország termelői sem működtek együtt.

(34) Két USA-beli termelővel is kapcsolatba léptek. Az egyik visszautasította, a másik elfogadta az együttműködést. Megállapítást nyert, hogy a vállalat által megszabott árak igazodnak a rendes kereskedelmi forgalomhoz, és ésszerű mértékben tükrözik az árak piaci szintjét az USA-ban. Figyelembe véve továbbá, hogy az amerikai belföldi piac a világon a legnagyobb, egy viszonylag alacsony behozatali vámnak köszönhetően nyitott a behozatalra, valamint számos konkurens helyi termelővel rendelkezik, ezért úgy találták, hogy az USA mint analóg ország kiválasztása ésszerű döntés.

5. KNK

a) Rendes érték

(35) A rendes értéket az USA-beli analóg termelő belföldi árai alapján határozták meg, amelyeket reprezentatívnak tekintettek. Arra az eredményre jutottak, hogy az értékesítéseik mennyisége meghaladta a KNK-ból a Közösségbe exportált mennyiséget.

(36) Azt is megállapították továbbá, hogy a hasonló termék amerikai értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban történt, az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően. Ezért a rendes értéket a független vásárlók által az összes belföldi értékesítésért ténylegesen fizetett árak súlyozott átlaga alapján számították ki.

b) Exportár

(37) A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett termék összes exportértékesítése az egyetlen kínai exportáló termelő részéről a Közösségben független vásárlók felé történt. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően számolták ki, azaz az e független ügyfelek által ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján.

c) Összehasonlítás

(38) A tisztességes összehasonlítás érdekében kiigazítás formájában megfelelő engedményeket tettek az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szerinti különbségekért, amelyek bizonyítottan befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. Ezen az alapon kiigazítás történt a szállítás, biztosítás, csomagolás és hitel tekintetében.

d) Dömpingkülönbözet

(39) Az alaprendelet 2. cikke (10) és (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlaga és az ex works szinten, a kereskedelem azonos szintjén realizált exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás alapján állapították meg.

(40) A dömpingkülönbözet a CIF közösségi határ paritásos ár százalékában kifejezve a Kínai Népköztársaság esetében:

26,8 %.

6. Oroszország

a) Rendes érték

(41) Az alaprendelet 2. cikke (3) és (4) bekezdésének értelmében, a hasonló termék belföldi értékesítésének hiányában a rendes értéket egy számított érték alapján kell meghatározni. A rendes értéket az érintett exportáló termelő a szóban forgó exportált termék előállítása során felmerült költségei alapján számították, hozzáadva egy ésszerű összeget az értékesítési, általános és adminisztrációs költségekre (SGA-költségek) és a nyereségre, az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének megfelelően.

(42) A szóban forgó orosz exportáló termelő, vagy bármely más oroszországi termelő belföldi értékesítéseinek hiányában a Bizottság az érintett vállalat által a belföldi piacon értékesített azonos általános termékkategória előállítása és értékesítése alapján szándékozott megállapítani a költséget és nyereséget, azaz a sima fólia, és konkrétan a KAF alapján, ahogyan az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontja előírja.

(43) A vállalatot először egy helyszíni vizsgálat során, majd egy kiegészítő kérdőívben kérték fel, hogy szolgáltasson erről adatokat. A vállalat azonban visszautasította ezeknek az adatoknak a szolgáltatását, az információ összeállításához szükséges munka állítólagos nagyságára hivatkozva. A vizsgálatok ezenkívül számos (alább részletezett) szabálytalanságot tártak fel, beleértve az energiaköltségek - az egyik legfontosabb költségtényező - árszintjének megállapításában és az eszköz értékelésben jelentkező nehézségeket. A szembetűnő hiányosságok és az azonos általános termékkategóriára vonatkozó információszolgáltatás visszautasításának figyelembevételével, a rendes értéket az alaprendelet 18. cikke alapján határozták meg, az alábbiak szerint.

(44) A számított rendes értékét a vállalat saját adatai lehető legnagyobb mértékű figyelembevételével határozták meg. Az alábbi okokból azonban a vállalat adatain a következő kiigazításokat kellett elvégezni:

(45) Az energiaköltségek tekintetében azt találták, hogy a vállalatnak a többségi állami tulajdonú áramszolgáltató vállalat szokatlanul alacsony árat számított fel, és nem lehetett megállapítani, hogy ez az ár reálisan tükrözi-e a villanyáram előállításával kapcsolatos költségeket. Egy nyíltszámlás fizetési rendszer használata következtében a vállalat nem tudta igazolni, hogy a villanyáramszámlák teljes mértékben ki voltak fizetve. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az energiaköltség nem volt megbízható, ezért úgy döntöttek, hogy a világ alumíniumtermelői által használt átlagos energiatarifát használják, ahogyan az az ipari sajtóban megjelent.

(46) Az értékcsökkenés tekintetében azt tapasztalták, hogy az eszközök nagyobb részére az előző jogi személy csődjét követően 1998-ban rendezett árverésen nagyon alacsony áron tettek szert. Annak érdekében, hogy a vállalat könyvelését összhangba hozzák az általánosan elfogadott könyvelési gyakorlattal ("GAAP"), a vállalat könyvvizsgálója a tulajdon, a telep és a gépállomány független felértékelését kérte. Ez a felértékelés egy korrigált értéket eredményezett, amely összhangban van a vállalat jelenlegi helyzetével. A vállalat értékének csökkenését ennek megfelelően kiigazították, hogy összhangba hozzák a GAAP-pal.

(47) Az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozóan úgy döntöttek, hogy más orosz exportáló termelő vagy a vizsgálat körébe tartozó termelő, valamint az azonos általános termékkategória előállítására és a belföldi piacon történő értékesítésére vonatkozó megbízható adatok hiányában, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának megfelelően határozzák meg. Így az SGA-költségek és nyereség az analóg amerikai termelő által a reprezentatív belföldi piacon, rendes kereskedelmi forgalomban történt értékesítéseken alapult. A haszonkulcs az olvasztókemence és a fóliamalom működésére vonatkozó adatokon alapult, annak érdekében, hogy az érintett termék előállítása és értékesítése során képződött teljes nyereséget tükrözze.

b) Exportár

(48) Az érintett terméknek az orosz vállalat általi összes értékesítése a közösségi piacon egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztült történt, amely továbbértékesítette a HAF-t egy független importőrnek a Közösségben. Az exportárat következésképpen egy független közösségbeli vásárló által a brit Virgin-szigeteki vállalatnak fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

c) Összehasonlítás

(49) A tisztességes összehasonlítás érdekében, kiigazítás formájában megfelelő engedményeket tettek az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szerinti különbségekért, amelyek bizonyítottan befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. Ebből a szempontból kiigazítás történt a szállítás, biztosítás, kapcsolódó költségek, hitel, értékesítés utáni költségek és jutalékok tekintetében.

d) Dömpingkülönbözet

(50) Az alaprendelet 2. cikke (10) és (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlaga és az ex works szinten, a kereskedelem azonos szintjén realizált export ár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás alapján állapították meg.

(51) Mivel az érintett terméknek Oroszországban egyetlen termelője ismert, a Bizottság helyénvalónak tekintette a maradék dömpingkülönbözetnek az érintett országbeli együttműködő exportáló termelő számára rögzített egyéni dömpingkülönbözet szintjén való meghatározását.

(52) A dömpingkülönbözet a CIF, Közösségi határ paritásos ár százalékában kifejezve:

- Joint Stock Company United Company "Siberian Aluminium" 14,9 %

- Az összes többi vállalat 14,9 %

D. A KÖZÖSSÉGI IPAR

1. A Közösségi termelés meghatározása

(53) Annak megállapítására, hogy szenvedett-e kárt a közösségi ipar és, ebben az összefüggésben, a fogyasztás és a közösségi ipar helyzetére vonatkozó különböző gazdasági mutatók meghatározásáért, meg kellett vizsgálni, hogy a károkozást és a fogyasztást az egész közösségi termeléssel összevetve kell-e értékelni, vagy az elemzésnek inkább a Közösség nyitott piacra szánt termelésére kell koncentrálnia.

(54) A közösségi termelés egy részét nem piaci értékesítésre kínálják, hanem a vállalatok saját feldolgozólétesítményeiben kerül átalakításra. Ezért ezt a termelést úgy tekintik, hogy az egy zárt piacon történik. Ezért azt vizsgálták meg, hogy egyértelműen elválik-e egymástól a szabad és a zárt piac. Azt állapították meg, hogy az integrált újratekercselő feldolgozóknak vállalaton belül átadott HAF nem állt versenyben sem a KNK-ból és Oroszországból behozott, sem a közösségi termelők által a szabad piacon értékesített HAF-fal. A fent említettek alapján arra következtettek, hogy a dömpingelt behozatal által a közösségi ipar helyzetére gyakorolt hatás vizsgálatának a szabad piacra kell összpontosítania. Meg kell jegyezni, hogy a panaszos közösségi termelők egyikét sem találták aktívnak a zárt piacon.

(55) A Közösség szabad piacán a HAF-t a következő vállalatok állítják elő:

- a hat közösségi termelő, akik nevében a panaszt benyújtották, és akik együttműködtek a vizsgálatban,

- két másik termelő, akik nem tettek panaszt; egyikük általános információkkal szolgált a panasz alátámasztására, és semelyikük sem ellenezte az eljárást (ILA Group (I) és Laminazione Sottile (I)).

(56) Mindezek a termelők alkotják ilyenformán a közösségi termelés egészét az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében.

2. A közösségi ipar meghatározása

(57) Megvizsgálták, hogy az együttműködő panaszos közösségi termelők az érintett termék közösségi termelésének többségét képviselik-e. Mivel a panaszos közösségi termelők feleltek a HAF nem zárt piaci közösségi termelésének 82 %-áért a VI során, arra következtettek, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdése értelmében ők jelentik a közösségi ipart. A továbbiakban őket tekintik a "közösségi ipar" - nak. Meg kell jegyezni, hogy a panaszos közösségi termelők a teljes közösségi termelésnek, azaz a zárt piacra szánt HAF-t is magában foglaló termelésnek is a többségét képviselik.

E. KÁR

1. Közösségi fogyasztás

(58) A közösségi fogyasztást a következő adatok alapján határozták meg: a közösségi ipar által szolgáltatott adatok a közösségi piaci értékesítés volumenéről, a másik együttműködő termelőtől származó adatok, a másik közösségi termelő közösségi piaci értékesítéséről a panaszban megadott becslés; az együttműködő exportáló termelők által szolgáltatott adatok a Közösségbe irányuló exportjuk mennyiségére vonatkozóan, Eurostat-információ, valamint a HAF közösségi importőrei és felhasználói által szolgáltatott információk.

(59) A fogyasztás az 1996-os 71300 tonnáról 1997-ben 80742 tonnára és 1998-ban 88032 tonnára növekedett. A fogyasztás ezután 86117 tonnára csökkent a VI alatt. A mérlegelt időszak alatt a fogyasztás 21 %-kal növekedett.

2. Az érintett országokból a Közösségbe irányuló behozatal

a) Az érintett behozatal hatásainak kumulatív értékelése

(60) Megvizsgálták, hogy az érintett behozatal következményeit kumulatív módon kell-e értékelni, figyelembe véve az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(61) Úgy találták, hogy a dömpingkülönbözet mindkét ország esetében magasabb volt az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott de minimis értéknél, és a behozatal mennyisége egyik ország esetében sem volt elhanyagolható. Ezen túlmenően a kumulatív értékelés helyénvalónak bizonyult az érintett behozatal közötti verseny feltételeinek, valamint az érintett behozatal és a hasonló közösségi termék közötti verseny feltételeinek fényében. A vizsgálat valójában azt mutatta, hogy a két érintett országból behozott HAF egymással és a Közösségben gyártott és értékesített HAF-al minden tekintetben megegyezőnek bizonyult. Az érintett országokból származó behozatal mennyisége jelentős volt, és mindkét ország esetében nőtt 1996 és a VI között. Ugyanazon időszak során megfelelő piaci részesedésük is növekedett. Ezenkívül mind az orosz, mind a kínai behozatal árai a közösségi ipar árai alatt maradtak a mérlegelt időszakban, miközben azonos vagy hasonló értékesítési csatornákon és hasonló kereskedelmi feltételekkel kerültek forgalomba.

(62) A fenti okokból azt a következtetést vonták le, hogy az érintett behozatal következményeit kumulatív módon kell értékelni.

b) A dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése

(63) A HAF-behozatal mennyisége az érintett országokból az 1996-os 622 tonnáról folyamatosan nőtt, 1997-ben 9149 tonnára, 1998-ban 16922 tonnára és a VI-ban 16387 tonnára.

(64) Az érintett országokból származó behozatal részesedése a Közösség piacán az 1996-os 0,9 %-ról 1997-ben 11,9 %-ra, 1998-ban 19,2 %-ra növekedett, majd a VI-ban 19,0 %-ra csökkent.

c) A dömpingelt behozatal árai

i. Az árak alakulása

(65) 1996 és 1997 között az érintett országokból behozott HAF átlagos egységára, fogyasztóhoz szállított szinten, 1,83 EUR/kg-ról 2,02 EUR/kg-ra, azaz 10 %-kal nőtt. 1997 és 1998 között az árak tovább emelkedtek 31 %-kal, 2,57 EUR/kg-ra. 1998 és a VI között az árak 17 %-kal csökkentek, 2,14 EUR/kg-ra. Meg kell jegyezni, hogy az érintett behozatal árai az egész időszak során a közösségi ipar árai alatt maradtak.

ii. Áralákínálás

(66) Az áralákínálás elemzése céljából a közösségi ipar által értékesített HAF árait összehasonlították a közösségi piacon a VI-ban értékesített kínai és orosz behozatal áraival.

(67) A kínai és az orosz behozatal áraiként az együttműködő exportáló termelők által a kérdőívre adott válaszokban megjelölt árakat vették figyelembe, megfelelő esetben a vámokkal és a behozatal utáni költségekkel kiigazítva, az első független vásárló szintjén, szállított alapon. A közösségi ipar árai a kérdőívekre válaszul megadottak, a közösségbeli értékesítéseikről az első független ügyfél szintjén, szállított alapon.

(68) Az orosz exportáló termelő azzal érvelt, hogy az orosz árakat ki kellene igazítani, hogy figyelembe vegyék a Közösségbe exportált orosz HAF gyengébb minőségét. Azt állították, hogy az orosz HAF egy gyengébb minőségű ötvözetből készül (8011-es ötvözet), míg a Közösségben előállított HAF jobb minőségű ötvözetből készül (8006-os ötvözet). A vizsgálatok kimutatták, hogy egy kivétellel minden közösségi termelő 8011-es ötvözetet használ a HAF előállítására. A felhasználóktól kapott információ alapján azonban úgy találták, hogy az ötvözet típusa nem befolyásolja a felhasználókat a HAF választásában. Ezen túlmenően nem nyertek bizonyosságot arról, hogy olyan minőségbeli különbség létezne a különböző ötvözetek felhasználásával előállított HAF-k között, amely indokolná az árkülönbséget. A fentiek alapján kiigazítást nem biztosítottak.

(69) Ezek alapján az egyes országonként a közösségi ipar árainak százalékában kifejezett ár-alákínálási különbözet a KNK esetében 1 %, Oroszország esetében 6 %. A fent említett ár-alákínálási különbözeteket azonban a közösségi ipar által a VI során tapasztalt jelentős árcsökkenés fényében kell vizsgálni, amelyet a közösségi ipar által elszenvedett veszteségek bizonyítanak.

3. A közösségi ipar helyzete

a) Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás

(70) 1996 és 1997 között a termelés 59000 tonna körül maradt, a fogyasztás 13 %-os növekedése ellenére. 1997 és 1998 között a termelés 9 %-kal csökkent, körülbelül 54000 tonnára, míg a fogyasztás újabb 9 %-kal nőtt. 1998-tól a VI-ig a termelés állandó szinten maradt.

(71) 1996 és a VI között a közösségi ipar termelési kapacitása viszonylag stabil maradt, 70500 tonna körül, az 1997. év kivételével, amikor a termelési kapacitás 72000 tonnára emelkedett. A termelési kapacitást a HAF előállítására szánt felszerelés figyelembevételével számították ki. Bár műszakilag ugyanaz a termelési felszereltség mind a HAF, mind a KAF előállítására alkalmas lenne, az egyik termékről a másikra való átállás során felmerülő költségek miatt a gyakorlatban a közösségi termelők a felszereléseiket vagy az egyik, vagy a másik termék előállítására használják.

(72) A kapacitás kihasználása 1997-től csökkent, a termelés visszaesése következtében. Megjegyzendő, hogy - tekintve a HAF előállításának fix költségeit - a kapacitáskihasználás mértékének csökkenése jelentősen kihat az előállítási költségekre.

b) Leltárak

(73) A leltárak elemzésekor meg kell jegyezni, hogy a HAF-t rendelésre gyártják. A leltár így tulajdonképpen vásárlónak szánt, szállításra váró mennyiség. Ebben az összefüggésben ezért a raktáron lévő mennyiség értékelése érdektelen a közösségi ipar gazdasági helyzetére vonatkozó vizsgálat szempontjából.

c) Az értékesítés mennyisége, piaci részesedés és növekedés

(74) 1996 és 1997 között a fogyasztás 13 %-os növekedése ellenére az értékesítés 49386 tonnáról 48700 tonnára csökkent. 1997 és 1998 között az eladások 7 %-kal csökkentek, 45402 tonnára, a fogyasztás újabb 9 %-os növekedésével szemben. 1998 és a VI között az értékesítés enyhén csökkent, 45241 tonnára, míg a fogyasztás 2 %-kal csökkent.

(75) A közösségi ipar piaci részesedése az 1996-os 69,3 %-ról 1997-re 60,3 %-ra csökkent, majd tovább csökkent 51,6 %-ra 1998-ban, ezután a VI-ban mérsékelten növekedett, 52,5 %-ra.

d) Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(76) 1996-tól 1997-ig az árak 8 %-kal növekedtek, 2,25 EUR/kg-ról 2,44 EUR/kg-ra, míg a közösségi ipar egységenkénti összköltsége 7 %-kal nőtt. 1997 és 1998 között az árak további 8 %-kal növekedtek 2,64 EUR/kg-ra, míg az egységenkénti összköltség csak 4 %-kal emelkedett. 1998 és a VI között az árak 14 %-kal csökkentek 2,28 EUR/kg-ra, mialatt az egységenkénti összköltség csak 5 %-kal csökkent.

(77) A termelés összköltségének növekedése különösen 1996 és 1997 között nagyrészt a nyersanyagköltségek növekedéséből ered, amelyek a teljes előállítási költség 55 %-át teszik ki. Mivel az értékesítési árak növekedése meghaladta a teljes előállítási költség növekedését, a közösségi ipar csökkentette veszteségeit.

(78) 1997 és 1998 között azonban, a nyersanyagköltségek csökkenése (-2 %) ellenére az előállítás összköltsége 4 %-kal nőtt, a rögzített egységenkénti előállítási költségek a termelés csökkenéséből (-9 %) eredő növekedése következtében. A közösségi ipar értékesítési árai azonban 8 %-kal nőttek, így a közösségi ipar javította nyereségességét.

(79) 1998 és a VI között a közösségi ipar teljes előállítási költsége 5 %-kal csökkent, főként a nyersanyagköltségek csökkenése (-9 %) következtében. Ugyanabban az időszakban a közösségi ipar egy jelentős árcsökkenést szenvedett, mivel árai az összköltségeket messze meghaladó mértékben csökkentek.

(80) Megjegyzendő, hogy a nyersanyagköltségek megfelelnek a nyersalumínium a London Metal Exchange-en (LME) jegyzett árának.

e) Nyereségesség, készpénzforgalom, befektetések megtérülése és tőkeemelési képesség

(81) 1996 és 1997 között a közösségi ipar nyereségessége a közösségi piaci nettó értékesítésből származó bevételt tekintve enyhén javult, -2,2 %-ról -1,3 %-ra, a forgalomban kifejezve. Az enyhe javulás a közösségi ipar értékesítési árainak az egységenkénti összköltség növekedését meghaladó mértékű növekedéséből eredt. 1997 és 1998 között a közösségi ipar további 3 %-kal javította nyereségességét, az árainak az összköltségeket meghaladó növelésével. 1998 és VI között a közösségi ipar -7,3 %-os veszteséget szenvedett el, egy súlyos árcsökkenés következtében.

(82) A készpénzforgalom és a befektetések megtérülése tekintetében ezeket a mutatókat minden érintett vállalat csak a vállalat egészére tudta megadni. Mivel az érintett termék gyártása a vállalatok tevékenységének csak egy részterületét jelenti, ezek a mutatók nem szolgáltak meghatározó útmutatással a HAF-ágazatban uralkodó helyzetről.

(83) A közösségi termelők egyike sem jelezte, hogy bármilyen nehézséget tapasztalt volna a tőkeemelési képességében. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a legtöbb közösségi termelő nemzetközi vállalatcsoportokhoz tartozik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a legnagyobb közösségi HAF-termelő bejelentette közösségbeli gyártóüzemének tervezett bezárását, amit többek között pénzügyi helyzetének romlásával indokolt.

f) Befektetések

(84) A mérlegelt időszakban történt befektetések az 1996-1997-es körülbelül 3 millió EUR-ról körülbelül 17 millió EUR-ra növekedtek 1998-ban, majd körülbelül 10 millió EUR-ra a VI-ban. A befektetések 1996-ban a közösségi ipar forgalmának 2,5 %-át, 1998-ban 14,5 %-át és a VI-ban 9,9 %-át tették ki. Ez mutatja a közösségi ipar folyamatos erőfeszítését a berendezések korszerűsítésére és versenyképessége növelésére. A befektetések többnyire a termelés optimalizálása érdekében a gépek lecserélésére irányultak. Mivel a befektetések értékcsökkenését ebben az ágazatban hosszú idő alatt (több mint 20 év) írják le, az 1998-ban és a VI-ban történt befektetések szintje nem tekinthető felelősnek a nyereségesség csökkenéséért ugyanabban az időszakban.

g) Foglalkoztatottság, termelékenység és munkabérek

(85) Az alkalmazottak száma 1996 és 1997 között 435 fő volt, 1998-ban azonban 338-ra esett vissza, és a VI-ban ezen a szinten maradt. Meg kell jegyezni, hogy mivel az alkalmazottak a HAF és az egyéb fóliatermékek előállításában egyaránt dolgoznak, a foglalkoztatottak számát a termelés mennyisége alapján osztották vissza.

(86) A közösségi ipar termelékenysége az alkalmazottanként előállított tonnában mérve 3 %-kal növekedett a mérlegelt időszakban. A nyereségesség adatai jobbára tükrözik a foglalkoztatottsági szint meghatározásához tett elosztásokat.

(87) A munkabéreket illetően az 1996 és a VI közötti időszakban a bérek teljes összege 7 %-kal nőtt.

h) A dömpingkülönbözet nagysága

(88) A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi iparra tett hatását illetően - az érintett országokból érkező behozatal mennyiségét és árát tekintve - ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

4. Következtetés a károkozásról

(89) 1996 és a VI között az érintett országokból származó HAF-behozatal mennyisége 2600 %-kal nőtt, körülbelül 600 tonnáról 16000 tonna fölé. Ez az érintett behozatal piaci részesedésének 18 százalékpontos, általános növekedésével járt, egy olyan időszakban, amikor a fogyasztás 21 %-kal emelkedett. Az érintett behozatal árai mindvégig a közösségi ipar árai alatt maradtak a mérlegelt időszak során.

(90) 1996 és a VI között a közösségi ipar helyzete romlott a termelékenység (-8 %) és az értékesített mennyiség (-8 %) tekintetében, a közösségi fogyasztás 21 %-os növekedése ellenére. Ennek következtében a közösségi ipar piaci részesedése jelentősen csökkent, 69 %-ról 52 %-ra, azaz 17 százalékponttal.

(91) A közösségi ipar különösen 1996 és 1997 között növelte nyereségességét, mivel az értékesítési árait az egységenkénti összköltség növekedését meghaladó mértékben emelte. Ugyanabban az időszakban a közösségi ipar mind az értékesítési mennyiség, mind a piaci részesedés terén veszteségeket szenvedett. 1997 és 1998 között a közösségi ipar tovább javított nyereségességén az árak az egységenkénti összköltség növekedését meghaladó emelésével. Ez egy nagyobb nyereségességet eredményezett, de az értékesítés és a piaci részesedés további csökkenése árán. 1998 és a VI között a közösségi ipar az egységenkénti összköltség csökkenésénél nagyobb mértékben csökkentette értékesítési árait. Ez az árvisszatartás, amely a VI-ban elérte a -7 %-ot, súlyos veszteségeket okozott a közösségi iparnak.

(92) A VI után a legnagyobb közösségi termelők egyike bejelentette a közösségbeli HAF-termelő üzemének tervezett leállítását, mivel az ágazatban elszenvedett veszteségekkel azt nem tudta tovább fenntartani.

(93) A fentieket tekintetbe véve, amint a súlyos veszteségekhez vezető termelés- és értékesítéscsökkenés, a piacirészesedés-vesztés és az árak visszatartása bizonyítja, arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi ipar a VI során jelentős kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének értelmében.

F. OKSÁGI VISZONY

(94) Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett országokból származó dömpingelt HAF-behozatal olyan mértékű kárt okozott-e a közösségi iparnak, hogy azt már jelentősnek lehet tekinteni. A dömpingelt behozatalon kívüli más ismert tényezőket, amelyek ugyanabban az időszakban kárt okozhattak a közösségi iparnak, szintén megvizsgálták, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az ezen egyéb tényezők által okozott lehetséges károkat nem tulajdonítják a dömpingelt behozatalnak.

1. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatásai

(95) Az érintett országokból származó behozatal mennyiségének jelentős növekedése és piacirészesedés-zerzésük a mérlegelt időszakban, a közösségi ipar árainál alacsonyabb árakon, egybeesett a közösségi ipar helyzetének romlásával, a termelékenység, értékesítés, piaci részesedés és árcsökkenés terén, ami számottevő veszteségekhez vezetett a VI-ban.

(96) Különösen a behozatal mennyisége nőtt jelentősen, az 1996-os körülbelül 600 tonnáról körülbelül 16000 tonnára a VI-ban. A legnagyobb növekedés az 1997 és 1998 közötti időszakban történt, egy időben a közösségi ipar termelésének és értékesítésének csökkenésével. A behozatal által a közösségi piacon megszerzett részesedés megfelelt a közösségi ipar által elvesztett piaci részesedésnek, amely iparág értékesítései 8 %-kal csökkentek az időszak során.

(97) 1996 és 1998 között a közösségi ipar növelte értékesítési árait, hogy igazodjon a költségek növekedéséhez, ami a termelt mennyiség, az értékesítés és a piaci részesedés csökkenésével, de a nyereségesség bizonyos javulásával járt. A nyereségesség ilyen javulása 1998-ban érzékelhetőbb volt, abban az évben, amikor az érintett behozatal és a közösségi ipar árai közötti átlagos különbség a legalacsonyabb szinten volt.

(98) 1998 és a VI között azonban a közösségi iparnak csökkentenie kellett az árait, hogy igazodjon az érintett behozatal áraihoz értékesítési mennyiségének megőrzése érdekében, ami a nyereségesség romlásához vezetett. Meg kell jegyezni, hogy a HAF piaca érett és árérzékeny, és hogy az érintett országok behozatali árai lényegesen csökkentek 1998 és a VI között, és a közösségi ipar árai alá kínáltak a VI-ban.

(99) Ezért úgy találták, hogy az érintett alacsony árú behozatal által gyakorolt nyomás, amely mennyiségét és piaci részesedését tekintve jelentősen növekedett, a közösségi ipar árainak csökkenését okozta, ami annak pénzügyi helyzete romlásához vezetett.

(100) A fentiekre való tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett országokból származó dömpingelt HAF-behozatal jelentős hatással volt a közösségi ipar által a VI során elszenvedett kárra, az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

2. Egyéb tényezők hatásai

(101) Az alaprendelet 3. cikke (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett országok általi dömpingelt behozataltól eltérő tényezők hozzájárulhattak-e olyan mértékben a közösségi ipar által elszenvedett jelentős károkhoz, hogy a kárt ne az érintett országokból származó dömpingelt behozatalnak kelljen tulajdonítani. Ebben az összefüggésben a következő tényezőket vizsgálták: egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége és ára, a nyersanyagárak alakulása, valamint hogy a közösségi ipar okozhatta-e saját maga az elszenvedett kárt a KAF-termelésre való átállás által.

a) Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(102) Az egyéb harmadik országokból származó HAF-behozatal mennyisége 11000 tonna körül volt a mérlegelt időszak során, 1998 kivételével, amikor az ilyen országokból származó behozatal összesen 14000 tonnát tett ki. Ezért ez a behozatal nem nyert a fogyasztás növekedésével a mérlegelt időszakban, közösségi piaci részesedéséből viszont 3 százalékpontot veszített.

(103) A vizsgált időszak során az érintett országokon kívül még három másik országból - Horvátország, Törökország és Venezuela - származó behozatal részesedett a közösségi piacból 2 %-ot meghaladó mértékben.

i. Horvátország

(104) A Horvátországból származó HAF-behozatal mennyisége az Eurostat behozatali statisztikái által szolgáltatott adatok alapján az 1996-os 1758 tonnáról 1997-ben 737 tonnára, 1998-ban 1478 tonnára és a VI-ban 1778 tonnára változott. Közösségi piaci részesedésük a mérlegelt időszak alatt 0,4 százalékponttal csökkent. Ezen behozatal ára, a vásárlóhoz leszállítva szinten, az időszak során mindvégig meghaladta a KNK-ból és Oroszországból származó behozatal, és a közösségi ipar árait, nem kizárt ugyanakkor, hogy az adatok a HAF-n kívül más termékekre is vonatkoznak (pl. a KAF).

(105) A közösségi piaci részesedésének és árai szintjének csökkenését tekintve arra következtettek, hogy a Horvátországból származó behozatal nem járult hozzá a közösségi ipar által elszenvedett jelentős kárhoz.

ii. Törökország

(106) A Törökországból származó behozatal mennyisége az 1996-os 4935 tonnáról 1998-ban 7777 tonnára nőtt, majd visszaesett 2446 tonnára a VI-ban. Közösségi piaci részesedése az 1996-os 6,9 %-ról 1998-ban 8,8 %-ra nőtt, majd 2,8 %-ra esett vissza a VI-ban. A VI során a Törökországból származó behozatal több mint 80 %-áért felelős együttműködő felhasználók által szolgáltatott adatok azt mutatták, hogy 1997 és a VI között a török behozatal ára jóval az érintett országok árai felett voltak, összhangban a közösségi ipar áraival.

(107) A VI alatt a török behozatal mennyiségének és piaci részesedésének csökkenését, valamint az árak szintjét figyelembe véve, arra következtettek, hogy a Törökországból származó behozatal nem változtat a dömpingelt behozatal és a közösségi ipar által elszenvedett kár közötti oksági összefüggésen.

iii. Venezuela

(108) A Venezuelából származó behozatal az 1996-os 2210 tonnáról 1997-ben 1533 tonnára csökkent, 1998-ban 2779 tonnára, a VI-ban 3843 tonnára nőtt. Közösségi piaci részesedése ugyanebben az időszakban 3,1 %-ról 4,5 %-ra nőtt. Ezen behozatal ára az Eurostat adatai alapján magasabb volt az érintett országok, illetve a közösségi ipar árainál, 1998 kivételével. Meg kell jegyezni, hogy az Eurostat által szolgáltatott adatok összhangban voltak a VI során a Venezuelából a Közösségbe irányuló behozatal körülbelül 15 %-át teljesítő független együttműködő importőr által megadottakkal.

(109) Figyelembe véve a Venezuelából származó behozatali árát, a venezuelai HAF-behozatal nem változtatja meg a dömpingelt behozatal és a közösségi ipar által elszenvedett kár közötti oksági összefüggést.

b) A nyersanyagok árainak alakulása

(110) Azt is mérlegelték, hogy a közösségi ipar által elszenvedett kár tulajdonítható-e a nyersalumínium árváltozásainak, amely alapanyag a közösségi ipar előállítási összköltségének körülbelül 55 %-át teszi ki.

(111) 1996 és 1998 között a közösségi ipar árai követni tudták a nyersanyagárak alakulását. 1998 és a VI között azonban a közösségi ipar árai az előállítási összköltségnél - a nyersanyagok árának csökkenését is beleértve - nagyobb mértékben csökkentek, ami 7,3 % veszteséghez vezetett. Következésképpen úgy találták, hogy a nyersanyagárak alakulása nem járult hozzá a közösségi ipar által elszenvedett súlyos kárhoz a VI-ban.

c) A KAF-gyártás választásából eredő kár, amelyet az iparág magának okozott

(112) Felmerült, hogy a HAF-termelési és értékesítési mennyiség csökkenését a közösségi ipar maga okozta azáltal, hogy a KAF termelését választotta, amely az állítások szerint nyereségesebb a HAF-nál. Azt állították, hogy mivel a berendezések mind a HAF, mind a KAF termelésére alkalmasak, a közösségi ipar előnyben részesítette a nagyobb hozzáadott értékkel bíró KAF gyártását.

(113) A közösségi ipar HAF-termelése 8 %-kal csökkent 1996 és a VI között. Ugyanebben az időszakban a KAF-termelés 18 %-kal nőtt. 1996 és a VI között a HAF részaránya a fóliagyártás egészében 25 %-ról 21 %-ra csökkent.

(114) Először is, bár technikailag lehetséges ugyanazzal a berendezéssel mind a HAF, mind a KAF típusú fólia előállítása, a gyakorlatban a termelők a berendezéseket vagy az egyik, vagy a másik termék előállítására használják, a hatékonyság növelése és a berendezés átállítási költségeinek minimalizálása érdekében. Másodszor, a KAF-termelés nem növekedett ugyanolyan mértékben, ahogyan a HAF-termelés csökkent, hanem a KAF-fogyasztás növekedését követte. Harmadszor, a közösségi ipar 1998-ban és a VI-ban végrehajtott jelentős beruházásai a közösségi ipar elkötelezettségét mutatják a HAF további termelésére. Végül, a közösségi ipar elegendő tartalék kapacitással rendelkezett ahhoz, hogy növelje a HAF-termelését, de e kapacitás kihasználásában a dömpingelt behozatal jelentős növekedése megakadályozta.

(115) A fentieket figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi ipar által elszenvedett kárt nem saját maga okozta a KAF-termelésre való átállással.

d) Következtetések az oksági viszonyról

(116) Az érintett országokból származó behozatal mennyiségének és piaci részesedésének jelentős növekedése, az áraik nagymértékű csökkenése, valamint az áralákínálás és az árcsökkenés foka a VI-ban igen negatívan érintette a közösségi ipar értékesítési árait és mennyiségét, amelyek ennek megfelelően hátrányosan befolyásoltak számos gazdasági mutatót, különösen a nyereségességet. Ezenkívül nem találtak más olyan tényezőt, amely hozzájárulhatott volna a közösségi ipar által elszenvedett kárhoz.

(117) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi ipart ért súlyos kárt a KNK-ból és Oroszországból származó HAF-behozatal okozta, az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(118) Annak meghatározására, hogy a Közösség érdekében szükség van-e beavatkozásra, vizsgálatot végeztek a dömpingellenes intézkedések bevezetésének/nem bevezetésének valószínű hatásairól az érintett piaci szereplőkre. E célből adatokat kértek minden érdekelt féltől, beleértve az érintett közösségi termelőket, nyersanyag-beszállítókat, importőröket, forgalmazókat és felhasználókat.

1. A közösségi ipar

a) A közösségi ipar jellege és felépítése

(119) A közösségi ipart hat alumíniumfólia-termelő vállalat alkotja, amelyek össztermelésének körülbelül 21 %-át a HAF gyártása jelentette a VI-ban. A különböző típusú fóliák előállítása kölcsönhatásban áll azáltal, hogy a teljes fóliaágazat fix költségei és általános költségei több típus gyártása között oszlik el. A hatból négy vállalat a gyártás előző szintjén integrálódott, azaz az alumíniumfólia-alapanyaggal ugyanahhoz a csoporthoz tartozó vállalatok látják el őket.

(120) A HAF-gyártás tőkeerős és nagymértékben automatizált. Úgy találták, hogy a közösségi ipar külön berendezéseket fordított a HAF gyártására, a hatékonyság növelése és a gépek átállításával járó költségek minimalizálása érdekében. A közösségi iparban közvetlenül a HAF-termelésben foglalkoztatott munkaerő körülbelül 388 alkalmazottat tett ki a VI-ban. E vállalatok teljes foglalkoztatottainak száma 4400 fő körül van.

b) A közösségi ipar életképessége

(121) A közösségi ipar életképes és versenyképes. Ez nyilvánvaló, egyrészt a közösségi piacon betöltött szerepéből, ahol résztvevőként és a felhasználóipar partnereként szilárd alapokon áll; másrészt a befektetések nagyságából és a gépek cseréjéből; harmadrészt a nemrég lezajlott, a termelés racionalizálásával és a gépek modernizálásával járó szerkezetátalakításból és a hatékonyság növeléséből, és végül az exportteljesítményükből, tekintve, hogy a HAF-kivitelük a mérlegelt időszakban a közösségi ipar teljes értékesítéseinek 13-15 %-át tette ki.

(122) Következésképpen, a közösségi ipar szerkezetileg életképes iparnak bizonyult, amely az érintett termék gyártási tevékenységeit a termelékenység és a hatékonyság megőrzése érdekében strukturálta át.

c) Az intézkedések bevezetésének vagy nem bevezetésének lehetséges hatásai

(123) Amennyiben nem vezetnek be dömpingellenes intézkedéseket, a közösségi iparnak továbbra is szembe kell néznie a dömpingelt behozatali ár nyomásával és az ennek nyomán fellépő árcsökkenéssel, ami nyereségességének csökkenéséhez vezetett. Abban az esetben, ha ez a helyzet továbbra is fennállna, a közösségi termelők arra kényszerülnének, hogy a HAF gyártására szánt egyes gyártósorokat vagy akár teljes üzemeket állítsanak le.

(124) A fent említettek szerint, a HAF-gyártás a fix és általános költségeknek a teljes alumíniumfólia-termelésben való megoszlása szempontjából is fontos, azaz a HAF-gyártósorok leállítása akár a vállalatok teljes alumíniumfólia-termelésének leállításához vezethet. Ezt támasztja alá az egyik közösségi termelő 2000. decemberi bejelentése az egyesült királyságbeli termelőegysége tervezett bezárásáról.

(125) Másrészt, a dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén két hatásra lehet számítani. Először is, a közösségi ipar növelhetné értékesítéseinek mennyiségét, ami jobb kapacitáskihasználáshoz és a piaci részesedés növeléséhez vezetne. Másodszor, az árak is mérsékelten emelkednének, bár valószínűleg nem a dömpingellenes vám mértékével, mivel a közösségi termelők, az érintett országokból származó behozatal és a harmadik országokból származó behozatal között a versenyhelyzet továbbra is fennállna.

(126) Ezért arra számítanak, hogy az egységenkénti költségek a kihasználási arány növekedésének következtében beálló csökkenése egy mérsékelt áremelkedéssel párosulva lehetővé teszi a közösségi ipar számára, hogy visszanyerje nyereségességét és piaci részesedését.

2. A közösségi ipar nyersanyag-beszállítói

(127) A fent említettek szerint, a hat közösségi termelőből négy a gyártás előző szintjével integrálódott, azaz a nyersanyaggal (alumíniumfólia-alapanyag) ugyanahhoz a csoporthoz tartozó vállalatok látják el őket.

(128) Három nyersanyag-beszállító szolgált információval a dömpingellenes intézkedések bevezetésének/nem bevezetésének hatásairól:

- Alcan Rolled Products UK, Newport, Egyesült Királyság,

- Lawson Mardon Star Ltd, Bridgnorth, Egyesült Királyság,

- Pechiney Rhenalu Neuf Brisach, Biesheim, Franciaország.

(129) Az e vállalatok által szolgáltatott információk alapján arra következtettek, hogy a közösségi HAF-termelők felé történő fóliaalapanyag-értékesítéseik az összes közösségi értékesítéseik körülbelül 20 %-át teszik ki. A közösségi HAF-termelők felé történő fóliaalapanyag-sszértékesítésük 1997 és a VI között 2 %-kal csökkent, míg a nyereség 5 %-kal csökkent. A fólia-alapanyag gyártásában foglalkoztatottak száma a VI idején körülbelül 380 fő volt.

(130) A nyersanyag-beszállítók jelezték, hogy a közösségi termelők HAF-gyártásának beszüntetése esetén valószínűleg nem tudnának alternatív vásárlókat találni. A nyersanyag-beszállítók egyike azt is jelezte, hogy a közösségi ipar leállítása az ő újrahasznosító gépsorát is veszélyeztetheti, mivel az a HAF-gyártás során képződő hulladékra épül.

(131) Ismerve a beszállítók teljes tevékenységében a közösségi HAF-termelőknek szánt fólia-alapanyag által betöltött szerepet, valószínű, hogy az utóbbiak értékesítéseinek csökkenése vagy leállása nem elhanyagolható mértékben érintené a beszállítók gazdasági tevékenységét. Másrészt, a közösségi HAF-termelők helyzetének javulása valószínűleg a közösségi szállítók számára is előnyös a fólia-alapanyag értékesítésének növelése szempontjából, ami teljes foglakoztatásukra kihat.

3. Független importőrök/forgalmazók a Közösségben

(132) Ebben az összefüggésben a három független importőr/forgalmazó közül kettő válaszolt a kérdőívre. Az intézkedések bevezetésének/nem bevezetésének valószínű hatásai értékeléséhez csak egyikük szolgált fontos adatokkal. Ez a vállalat azonban nem hozott be HAF-t az érintett országokból, csak egy másik harmadik országból. Emellett a HAF-behozatal teljes tevékenységének egy elhanyagolható hányadát jelentette, teljes forgalmának kevesebb mint 3 %-át. A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések nem érintik a közösségi importőrök/forgalmazók helyzetét.

4. A HAF felhasználói a Közösségben

a) A felhasználóipar jellege és szerkezete

(133) A közösségi felhasználók ("áttekercselők" vagy "tekercselők") a hengerekre feltekert HAF-t vásárolják meg, és ezt tekercselik át a háztartásban használt végleges tekercs formába. A HAF áttekercselése egy egyszerű művelet, amely során a hozzáadott érték alacsony. Ebben az ágazatban nem tapasztalhatók a belépés jelentős korlátai.

(134) A tizenöt ismert közösségi felhasználóból hét válaszolt a kérdőívre. További két felhasználó jelezte létezését anélkül, hogy a szükséges adatokat szolgáltatta volna. Őket ezért nem vették figyelembe a dömpingellenes intézkedések felhasználókra gyakorolt hatásának értékelésében.

(135) A kérdőívet megválaszoló felhasználók a következők voltak:

- CeDo Household Products Ltd. Telford, Egyesült Királyság, a Poly-lina és a Paclan nevében is,

- Childwood Ltd. Ashton-in-Makerfield, Egyesült Királyság,

- Comital Cofresco SpA, Volpiano, Olaszország,

- Ecopla France, Saint Vincent de Mercuze, Franciaország,

- Fora Folienfabrik GmbH, Radolfzell, Németország,

- ITS Foil and Film rewinding bv, Apeldoorn, Hollandia,

- Vita Emballage A/S, Rødovre, Dánia.

(136) A vállalatok méreteit tekintve az együttműködő áttekercselők egyike egy nagyvállalat, amely az eldobható háztartási termékek minden típusát gyártja, úgymint alumíniumfóliát, műanyag fóliát, sütőpapírt, fagyasztótasakot és szemeteszsákot. Egy másik együttműködő áttekercselő a gyártás előző szintjén integrálódott egy HAF-termelővel, amely zárt rendszerben ellátja alapanyaggal az áttekercselés feldolgozóműveletéhez. A másik öt felhasználó kis és közepes áttekercselő, akik különböző, háztartásban használt csomagolóanyagokra szakosodtak.

b) Az együttműködő felhasználóktól begyűjtött adatok

(137) Úgy találták, hogy a HAF az együttműködő felhasználók teljes forgalmának átlagosan körülbelül 33 %-át teszi ki. Az alumíniumfólia-ágazat együttműködő felhasználói által bejelentett forgalom 1997 és 1998 között 8 %-kal, majd 1998 és a VI között további 3 %-kal nőtt. A felhasználok összesen körülbelül 2300 főt foglalkoztattak a VI alatt, akik közül körülbelül 470 főt közvetlenül vagy közvetve az alumíniumágazatban alkalmaztak.

(138) Az együttműködő felhasználók a HAF-vásárlásaik mennyiségét 1997 és a VI között 57 %-kal növelték, az 1997-es 23000 tonnáról 35500 tonnára a VI-ban. A VI során az ő vásárlásaik jelentették a közösségi termelők értékesítésének 40 %-át, a KNK-ból származó összes behozatal 64 %-át és az Oroszországból származó összes behozatal 72 %-át.

(139) A HAF-t tartalmazó termékek értékesítéséből származó nyereségesség a Közösségben 0,1 % és 6 % közötti tartományban mozgott, 3 % körüli súlyozott átlag nyereséggel a VI-ban. Az áttekercselők átlagos nyereségessége az 1997-es 3,5 %-ról 1998-ban 3,3 %-ra, majd a VI alatt 2,9 %-ra csökkent. Meg kell jegyezni, hogy ez a súlyozott átlag nyereség néhány felhasználó helyzetét tükrözi egy olyan piacon, ahol a jelentések némi túltelítettségről számoltak be.

(140) A vizsgálat azt mutatta, hogy a HAF a végtermék teljes előállítási költségében 72-85 % közötti értéket jelent, átlagosan pedig az összköltség 80 %-át teszi ki.

c) Az intézkedések bevezetésének/nem bevezetésének hatása

(141) Dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén - mivel a HAF bizonyítottan a tekercselők összes termelési költségének 80 %-át teszi ki - a tervezett dömpingellenes vám valószínűleg a felhasználók költségeinek mérsékelt emelkedéséhez vezet.

(142) Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy ha az érintett exportáló termelők a vám teljes összegével emelik az áraikat, ezek az behozatali árak még mindig alatta maradnak ezen országok 1998-as árainak, amikor a behozatali árak a legmagasabbak voltak.

(143) Ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi ipar HAF-gyártási tevékenységének végleges eltűnése az ellátás korlátozását eredményezheti, ami negatívan hatna a felhasználókra.

d) Az együttműködő felhasználók által felhozott érvek a dömpingellenes intézkedések bevezetésének hatásairól

i. A költségnövekedés vásárlókra való áthárításának lehetetlensége

(144) Néhány felhasználó azzal érvelt, hogy a dömpingellenes eljárás bevezetéséből következő költségnövekedés nem hárítható tovább a vásárlókra, elsősorban a nagykereskedelmi üzletekre, amelyek nagy vásárlóerejüknél fogva maguk diktálják az árakat.

(145) Az együttműködő felhasználók által szolgáltatott információk alapján kiderült, hogy a felhasználók értékesítési árai ingadoznak, nagyjából az alumínium az LME-n jegyzett árát és a HAF árait követve. Ebben a tekintetben az alumínium LME-n jegyzett ára jelentősen ingadozott a mérlegelt időszakban, 11 %-os legnagyobb éves növekedéssel és 9 %-os legnagyobb éves csökkenéssel. Eközben a felhasználói árak egy 1997-es 100-as indexről 1999-ben 107-re és a VI-ban 96-ra változtak. A felhasználók költségeinek ingadozása ilyenformán tükröződik értékesítési áraikban.

(146) Ezért nem lehet kizárni, hogy a dömpingellenes eljárás bevezetéséből következő mértékletes költségnövekedést a felhasználól továbbháríthassák a felvásárlókra.

ii. Az ellátás elégtelensége

(147) Azt állították, hogy a közösségi ipar vonakodik ellátni HAF-fal a felhasználókat, és termelését inkább a magasabb hozzáadott értékű termékekre összpontosítja, mint a KAF. Azt is állították, hogy a közösségi ipar nagy kapacitáskihasználása megakadályozza a termelés növelését a dömpingellenes intézkedések bevezetésének eredményeként. Azzal érveltek, hogy ez - a dömpingellenes intézkedések bevezetésével együtt - a HAF-ellátás elégtelenségéhez fog vezetni a közösségi piacon.

(148) Amint a (114) preambulumbekezdésben már említést nyert, a közösségi ipar elkötelezett a HAF-gyártás mellett. Ezenkívül az együttműködő felhasználók által szolgáltatott információk azt mutatták, hogy a közösségi ipartól vásárolt HAF mennyisége 62 %-kal növekedett 1997 és a VI között. A közösségi ipar ezen túlmenően a HAF-gyártásra szánt berendezések terén elegendő tartalék kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy növelje e termék termelését.

(149) Azonkívül, még ha a dömpingellenes intézkedéseket be is vezetik, az érintett exportáló termelők valószínűleg folytatni fogják a HAF exportját a Közösségbe, jóllehet nem dömpingelt vagy kárt nem okozó árakon. Továbbá több alternatív ellátási forrásra derült fény, amelyekre nem vonatkoznak a dömpingellenes intézkedések, és amelyek közösségi piaci részesedése 13 %-ot tett ki a VI-ban.

(150) A fentiek alapján nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése az ellátás elégtelenségéhez vezetne a közösségi piacon.

iii. A termék helyettesítése

(151) Azzal érveltek, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a végtermék árának emelkedését okozná, ami végül oda vezetne, hogy a fogyasztók más háztartási csomagolótermék felé fordulnak, mint pl. a műanyag fólia és/vagy papírfólia.

(152) A vizsgálat azt mutatta, hogy a HAF iránti kereslet erősen rugalmatlan a áringadozásokra, tekintettel a HAF egyedi csomagolási tulajdonságaira. A HAF tulajdonságait bármilyen hőmérsékleten megőrzi; egy áthatolhatatlan korlátként akadályozza meg, hogy az élelmiszer nedvességet, szagot vagy ízt szívjon magába vagy veszítsen; nagyon higiénikus és nem szolgál táptalajként a mikroorganizmusoknak; könnyen formálható és általános tulajdonságai alapján különösen alkalmas az élelmiszerekkel kapcsolatos felhasználásra.

(153) Ezt az a tény is jól szemlélteti, hogy az alumínium, a HAF-termeléséhez használt nyersanyag ára széles tartományban ingadozott, mindazonáltal a HAF-fogyasztás 21 %-kal nőtt a mérlegelt időszakban.

(154) Következtetésképpen nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése jelentős visszaesést okozna az alumíniumfóliák alkalmazásában más háztartási csomagolótermékek javára.

5. A versenyt és a kereskedelmet torzító hatások

(155) A lehetséges intézkedések közösségi versenyre gyakorolt hatásai tekintetében néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a vámok az érintett exportáló termelőknek a közösségi piacról való eltűnéséhez vezethetnek, ami jelentősen gyengíti a versenyt és megerősíti a gyártás előző szintjén, a közösségi HAF-beszállítókkal integrálódott közösségi áttekercselők domináns pozícióját.

(156) Az érintett exportáló termelők azonban minden valószínűség szerint folytatni fogják a HAF exportját a Közösségbe, de kárt nem okozó árakon, mivel stabil piaci helyzetre tettek szert a Közösségben, és mivel a közösségi ipar nem rendelkezik az ahhoz szükséges kapacitással, hogy a közösségi piac egészét ellássa. Másrészt, ha a dömpingellenes intézkedéseket nem vezetik be, nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a közösségi ipar jelentősen csökkenti vagy beszünteti HAF-gyártási tevékenységét a Közösségben, ami tovább erősítené a HAF-t exportáló termelők pozícióját, és nagymértékben gyengítené a versenyt a közösségi piacon.

(157) Ezen túlmenően a gyártókkal nem integrálódott áttekercselők számára számos alternatív HAF-ellátási forrást találtak az érintett országokon kívül. A VI-ban e harmadik országok behozatalára a teljes fogyasztás 13 %-át tette ki.

(158) Végül, ami az integrált közösségi tekercselők potenciális domináns helyzetére vonatkozó érvet illeti, a vizsgálat korlátozott mértékű vásárlói termékhűséget, valamint a behozatal jelentős, technikai jellegű korlátozásának hiányát mutatta. Ezért nem valószínű, hogy az áttekercselők bármelyike számára lehetővé válna, hogy a vásárlóktól és a konkurenciától jelentősen függetlenül viselkedjen.

(159) Tekintve, hogy a közösségi iparnak nincs kapacitása a teljes közösségi piac ellátására, és hogy - a fent említetteknek megfelelően - az érintett országokból származó behozatal minden valószínűség szerint folytatódni fog, a verseny bármilyen dömpingellenes intézkedés bevezetése után továbbra is erős marad. Tehát a dömpingellenes vámok esetleges bevezetése nem korlátozza a felhasználó iparág választási lehetőségeit és nem gyengíti a versenyt.

6. A Közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(160) A fenti okokra tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi érdek alapján ebben az esetben nincs kényszerítő ok a dömpingellenes eljárás nem bevezetésére.

H. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(161) A véglegesen bevezetendő vámok mértékének meghatározása érdekében figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és a közösségi ipar által elszenvedett kár kiküszöböléséhez szükséges vám összegét.

(162) A dömping által okozott kár megszüntetéséhez szükséges vám mértékének megállapítása érdekében először meg kellett állapítani egy elfogadható minimum adózás előtti haszonkulcsot, amelyet a közösségi ipar a dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. Úgy találták, hogy egy 5 %-os haszonkulcs megfelelő minimumnak tekinthető, figyelembe véve a KAF - a dömpingelt behozataltól kárt nem szenvedő hasonló termék - nyereségességét, valamint a közösségi ipar hosszú távú befektetéseinek szükségességét.

(163) Ezután meghatározták a szükséges áremelést, összevetve az behozatali árak az alákínálási számításokhoz megállapított súlyozott átlagait, a közösségi ipar által a közösségi piacon a VI alatt értékesített HAF kárt nem okozó áraival. A kárt nem okozó árakat úgy kapták meg, hogy a közösségi ipar értékesítési áraihoz hozzáadtak egy, a VI alatt elszenvedett tényleges veszteség átlagának megfelelő értéket, valamint a fent említett 5 %-os haszonkulcsot. Az összehasonlítással kapott különbséget a teljes CIF behozatali érték százalékában fejezték ki, és így jött ki a kárkülönbözet.

2. Végleges vámok

(164) A fentiek alapján és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban, úgy találták, hogy végleges dömpingellenes vámot kell bevezetni a dömpingkülönbözet feltárt szintjén, hacsak a kárkülönbözet alacsonyabbnak nem bizonyul, amely esetben az utóbbit kell alkalmazni.

(165) Az érintett termék Oroszországból származó behozatala esetén a maradványvámot az egyetlen együttműködő exportáló termelőre meghatározott vámtétel alapján kell megállapítani.

(166) A fentiek alapján a javasolt végleges vámok a következők:

Ország | Vállalat | Dömpingellenes vámtétel |

KNK | Minden exportáló termelő | 15,0 % |

Oroszország | Joint Stock Company "United Siberian Aluminium" | 14,9 % |

Az összes többi exportáló termelő | 14,9 % |

(167) Az egyedi vállalati dömpingellenes vám ebben a rendeletben meghatározott tételeit a jelenlegi vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért azok tükrözik a vállalatok vizsgálat alatti helyzetét. Ezeket a vámtételeket (szemben az országosan "az összes többi vállalatra" alkalmazott vámokkal) kizárólag az érintett országokból származó és az említett vállalatok, azaz adott jogi személyek által előállított termékek behozatalára alkalmazzák. Semmilyen más, e rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten nem említett vállalat - beleértve az említettekkel kapcsolatban álló jogi személyeket is - által előállított termék nem részesülhet ezekben a vámokban, és azokra "az összes többi vállalat" esetében alkalmazandó vám vonatkozik.

(168) Minden, egyedi vállalati dömpingellenes vám alkalmazására irányuló kérést (pl. a jogi személy névváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egység létrehozását követően) haladéktalanul meg kell küldeni a Bizottságnak [3], mellékelve minden vonatkozó információt, különösen pl. a névváltoztatáshoz vagy a termelési és értékesítési egységek változásaihoz társuló, a vállalat termeléséhez, belföldi, illetve exportértékesítéséhez kapcsolódó változásokra vonatkozó információt. A Bizottság - indokolt esetben - a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megfelelően módosítja a rendeletet az egyedi vámok alkalmazásában részesülő vállalatok listájának frissítésével.

3. Kötelezettségvállalások

(169) Mind a kínai, mind az orosz exportáló termelő kötelezettséget vállalt az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében. A kínai exportáló termelő esetében - mivel a PGE-t számára nem ítélték meg - ezt a kötelezettségvállalást nem lehetett elfogadni, mivel a kínai hatóságok részéről nem tartalmazta a szükséges garanciákat a megfelelő ellenőrizhetőség engedélyezéséről. Ilyen körülmények között egy dömpingellenes vámot kell bevezetni a végleges dömpingkülönbözet szintjén.

(170) Az orosz exportáló termelő beleegyezett abba, hogy az érintett terméket olyan vagy annál magasabb áron adja el, amely megszünteti a dömping káros hatásait. Ezen túlmenően a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy rendszeres és részletes jelentésekben tájékoztatja a Bizottságot, ami lehetővé teszi a hatékony ellenőrzést. Emellett a termék jellege és a vállalat értékesítési szerkezete olyan, hogy a Bizottság véleménye szerint a kötelezettségvállalások megkerülésének veszélye minimális.

(171) A kötelezettségvállalásoknak való megfelelés a Bizottság általi hatékony felügyeletének biztosítása érdekében, a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelem benyújtásakor a vámmentesség feltétele, hogy bemutassák az érintett tagállam vámhatóságának, a legalább a mellékletben felsorolt adatokat tartalmazó kereskedelmi számlát. Erre az információra azért is szükség van, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal megállapíthassák, hogy a szállítmány megegyezik a kereskedelmi okmányokon megadottakkal, és a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozik. Amennyiben nem mutatnak be ilyen számlát, vagy az abban foglaltak nem egyeznek a vámhatóságoknak bemutatott áruval, a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot kell megfizetni.

(172) Meg kell jegyezni, hogy a kötelezettségek megszegése, visszavonása vagy gyanított megszegése esetén dömpingellenes vámot lehet bevezetni az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdésének értelmében.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a legalább 0,009 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú alumíniumfólia, alátét nélkül, legfeljebb hengerelve, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekbe kiszerelve, az ex76071110 KN-kód (7607111010 TARIC kiegészítő kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó alumíniumfóliák behozatalára.

(2) A felsorolt vállalatok által előállított termékekre a költségmentesen a Közösségi határparitásos ár vámfizetés előtti nettó árára vonatkozó végleges dömpingellenes vám a következő:

Ország | Vállalat | Dömpingellenes vámtétel %-ban | Kiegészítő TARIC-kód |

KNK | Minden exportáló termelő | 15,0 % | - |

Oroszország | Joint Stock Company "United Siberian Aluminium", Studencheskaya Street, 33/4, Moszkva, Oroszország | 14,9 % | A255 |

Az összes többi exportáló termelő | 14,9 % | A999 |

(3) A 2. cikk alapján szabad forgalomba bocsátott behozatalra nem alkalmazandó a végleges dömpingellenes vám az 1. cikk (1) bekezdése ellenére.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Az A256 kiegészítő TARIC-kód alá tartozó, szabad forgalomba bocsátásra bejelentett behozatal mentesül az 1. cikk által bevezetett dömpingellenes vám alól, ha azokat a Siberian Aluminium (Sayan Foil, Sayanagorsk) gyártja és szállítja, és közvetlenül a Rual Trade Limited, Suites 7B & 8B, 50 Town Range, Gibraltar számlázza a Sibirsky Aluminium GmbH, Graf-Adolf-Platz 1-2, D-40213, Düsseldorfnak, és feltéve, hogy a behozatalt legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számla kíséri.

(2) A vámok alóli mentesség feltétele, hogy a vámhatóságoknak bejelentett és bemutatott áru és a kereskedelmi számlán szereplő leírás megegyezik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

A. Lindh

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2001.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL C 45., 2000.2.18., 2. o.

[3] European Commission, Directorate-General Trade, Directorate C, Terv 0/13, Rue de la Loi/Wetstraat 200, B-1049 Brussels

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A kötelezettségvállalások alá tartozó értékesítéseket kísérő kereskedelmi számlán feltüntetendő adatok

1. A számla száma

2. A kiegészítő TARIC-kód, amellyel a számlán szereplő áru a Közösség határán vámkezelhető

3. Az áru pontos leírása, ideértve a következőket:

- a termék kódszáma (PRC) (az érintett exportáló termelő által felajánlott kötelezettségvállalásban foglaltak szerint),

- KN-kód,

- mennyiség (kg-ban megadva).

4. Az eladási feltételek leírása, ideértve a következőket:

- kilogrammonkénti ár,

- az alkalmazandó fizetési feltételek,

- az alkalmazandó szállítási feltételek,

- az összes engedmény és visszatérítés.

5. Az importőrként közreműködő vállalat neve, amelynek a gyártó a számlát közvetlenül kiállította.

6. A számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és a következő aláírt nyilatkozat:

"Alulírott... igazolom, hogy az e számlán szereplő árunak az Európai Közösségben közvetlen export útján való értékesítése a (VÁLLALAT) által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2001/381/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő információ teljes és helytálló."

--------------------------------------------------