BH 1978.8.316 A hamis vád nem célzatos bűncselekmény, megvalósulásának feltétele azonban, hogy az elkövető tudata átfogja annak a lehetőségét, hogy az objektíve valótlan tényállítása alapján más ellen büntető eljárás indulhat, s ebbe belenyugodva cselekszik [Btk. 172. § (1) bek., a) pont].

A járásbíróság a vádlott bűnösségét hamis vád bűntettében állapította meg és ezért vele szemben büntetést szabott ki. A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott és volt házastársa között a járásbíróság előtt gyermektartásdíj megállapítása miatt per volt folyamatban. Az ügyben tartott tárgyaláson a vádlott a feleségére becsületsértő kijelentést tett, melyet a tárgyaló bíró a jegyzőkönyvbe foglalt és a vádlottat rendreutasította.

A vádlott ellen a volt felesége becsületsértés vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő, mivel a járásbíróság előtt becsületét súlyosan sértő kijelentésekkel illette.

A magánvádas ügyben megtartott tárgyaláson a vádlott a kihallgatása során védekezésül azt adta elő, hogy nagyon ideges volt, nem tudott magán uralkodni, ennek ellenére kijelentette, hogy a vád alapját képező kijelentés nem hangzott el a részéről, legalábbis nem emlékszik ilyesmire.