A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27290/2017/28. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Bernáthné dr. Kádár Judit

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Helmeczy László (jogi képv. címe.) ügyvéd által képviselt dr. felperes neve (felperes címe felperesnek, dr. Béres Diána jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I.r., dr. Bátonyi Ügyvédi Iroda (jogi képv. címe. Ügyintéző: .............ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe II.r. alperes ellen, kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi felperest fizessen meg az államnak külön felhívásra 30.000.-(Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi felperest fizessen meg 15 (Tizenöt) napon belül I.r. alperesnek 100.000.-(Egyszázezer) forint, II.r. alperesnek 63.500.-(Hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a becsatolt közigazgatási iratokból, valamint a per egyéb adataiból az alábbi tényállást állapította meg:

II.r. alperes a Magyar Állam javára történő tulajdonszerzéssel település 1 déli tehermentesítő út megépítése a 0000. főút és a 0001. összekötő út között közlekedési infrastruktúra fejlesztése, közérdekű cél érdekében kisajátítási eljárást kezdeményezett felperes kizárólagos tulajdonában álló település 1 0000/0 hrsz.-ú, 7082 m2 területű "kivett beépítetlen terület" művelési ágú ingatlan 789 m2 nagyságú részére vonatkozóan.

A kisajátítási eljárást megelőzően az ingatlan adásvétel útján történő megszerzését a kisajátítást kérő megkísérelte, a vételi ajánlatot azonban a tulajdonos nem fogadta el. A kérelmet előterjesztő a kisajátítás jogalapjaként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, mint közérdekű célt jelölte meg a kisajátításhoz rendelkező 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § e) pontjára, illetőleg 4. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással közlekedési infrastruktúra fejlesztése, országos közút építése, fejlesztése érdekében.

II.r. alperes kérelmére a Kstv. 37/D. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint település 2i szakértő1 igazságügyi szakértő kirendelésével előzetes szakvélemény beszerzésére került sor, mely a kisajátítási eljárásban is felhasználásra került. A szakértő megállapította, hogy a kisajátítással érintett ingatlan aszfalt útról megközelíthető a település 1 déli részén, az Ipari utca nyugati végén helyezkedik el az út északi oldalán, a baromfifeldolgozó üzemmel szemben. Szakértő piaci adatokon alapuló összehasonlító módszerrel, kisvárdai összehasonlító adatok figyelembevételével a kisajátítandó ingatlan fajlagos forgalmi értékét végső formában fenntartott szakértői véleményében 506.-Ft/m2 alapulvételével 399.234.-forintban állapította meg, míg a visszamaradó terület értékvesztesége címén 25 %-os értékcsökkenéssel számolva 796.065.-forint, mindösszesen 1.195.299.-forint kártalanítást határozott meg. A kisajátítással kapcsolatos egyéb költség elszámolására javaslatot nem tett.

I.r. alperes 2017. március 9. napján kelt 00000000000000 számú határozatával II.r. alperes kérelmének helyt adva a település 1 0000/0 hrsz.-on nyilvántartott 7082 m2 területű ingatlant 789 m2 nagyságú részét közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű cél megvalósítása érdekében a Magyar Állam javára kisajátította. A kisajátított ingatlanért II.r. alperest a közigazgatási eljárásban beszerzett szakértői vélemény alapján 1.195.299.-forint teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás megfizetésére kötelezte felperes javára.

Felperes törvényes határidőn belül keresettel támadta I.r. alperes határozatát elsődlegesen kérve a kisajátítási határozat hatályon kívül helyezését, és annak megállapítását, hogy nem áll fenn a kisajátítás elrendeléséhez szükséges közérdekű cél, és nem áll fenn a kisajátítás jogalapja.

I-II.r. alperesek a kisajátítás jogalapja tekintetében előterjesztett felperesi kereseti kérelem elutasítását kérték.

A bíróság 2017. július 7. napján kelt K.27.290/2017/7. sorszámú közbenső ítéletével felperes keresetét a kisajátítás jogalapja vonatkozásában elutasította. A közbenső ítélettel szemben peres felek felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő.

Felperes keresetlevelében másodlagosan I.r. alperes határozatának a megváltoztatását kérte a kártalanítás összegének 4.734.000.-forint összegre felemelését, melyre tekintettel kérte II.r. alperes további 3.538.701.-forint kártalanítás megfizetésére kötelezését, valamint a határozat közlését követő naptól számított törvényes mértékű kamat megfizetését. Hivatkozása szerint a határozatban megállapított kártalanítási összeg nem felel meg a jogszabályban meghatározott kritériumoknak, miszerint a tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehetséges. A közigazgatási határozat alapjául szolgáló szakértői véleményben figyelembevett összehasonlító adatok alapján számított kártalanítási összegből a teljes, feltétlen kártalanítás nem biztosítható, csak matematikai számításokon alapuló értékmeghatározást jelent, mely nem alkalmas a tulajdonjog elvonásából származó hátrányok teljes és feltétlen kompenzálására. Kérte szakértő kirendelését.

I.r. alperes a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte.

II.r. alperes a felperes által előterjesztett kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte az általános szabályok szerint. Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő a törvényben foglaltaknak és a szakmai követelményeknek megfelelően eljárva állapította meg az ingatlan értékét. Az összehasonlító adatbázis felépítése a szakértői adatszolgáltatás rendjének megfelelően történt, ezért I.r. alperes helyesen járt el, amikor a határozatában a szakértői véleményben meghatározott forgalmi értéket vette alapul.