A Szegedi Ítélőtábla Pf.20619/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 83. §, 84. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.619/2009/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla ... pártfogó ügyvéd... által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti lakos I.r. és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos (levelezési címe: ... ) II.r. felperesnek - dr. Simonffy Ildikó ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r., II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r., III.rendű alperes neve (címe) alatti lakos III.r., és IV.rendű alperes neve (címe) alatti lakos IV.r. alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. november 4. napján kelt 2.P.20.681/2008/19. számú ítélete ellen a felperesek 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II., III. és IV.r. alperesnek külön-külön 10.000 - 10.000.- (tízezer-tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a II.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II., III. és IV.r. alperesnek külön-külön 10.000 - 10.000.- (tízezer-tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Köteles az I. és a II.r. felperes külön-külön megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 24.000.- 24.000.- (huszonnégyezer-huszonnégyezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.

Megállapítja, hogy a felpereseket képviselő ... pártfogó ügyvéd díja a felpereseket terheli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A I.r. felperes és az I.r. alperes kertszomszédok, a II-IV.r. alperesek az I.r. alperes hozzátartozói. Az I.r. felperes és az alperesek viszonya évek óta megromlott.

Az I.r. felperes 2006. június 22. napján az ingatlanának udvarán hulladékot égetett. Mivel a tüzelést az I.r. alperes erre irányuló kérésére sem hagyta abba, a II.r. alperes mobiltelefonjával fénykép- és egyúttal hangfelvételt is készített az I.r. felperesről, amint éppen égeti a szemetet.

Az I.r. alperes 2006. június 28. napján érkeztetett beadványában feljelentéssel élt az I.r. felperes ellen a 2006. június 22-i égetés miatt, hivatkozva arra, hogy az I.r. felperessel szemben hasonló magatartás miatt korábbiakban már folytattak szabálysértési eljárást. Feljelentéséhez két, a már említettek szerint készült fényképfelvételt csatolt. A feljelentés alapján Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője a 2380-5/2005. számú határozatával az I.r. felperest környezetvédelmi szabálysértés miatt 10.000.- Ft pénzbírsággal sújtotta. A felperes kifogása folytán eljárt Szegedi Városi Bíróság 26.Szk.117/2007/2. számú végzésével az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Ezt követően az I.r. felperes tárgyalás tartását kérte, amelynek folytán a Szegedi Városi Bíróság 2.Szt.1243/2007/9. számú végzésével a Szegedi Városi Bíróság fenti számú végzését ugyancsak hatályában fenntartotta.

A fenti eseménnyel kapcsolatos szóváltással összefüggésben Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője a 2398-5/2006. számú - a Szegedi Városi Bíróság 26.Szk.118/2007/2. számú végzésével jogerőre emelkedett - határozatával az I.r. felperest 15.000.- Ft pénzbírsággal sújtotta az I.r. alperes sérelmére elkövetett becsületsértés szabálysértése miatt.

Az I.r. felperes keresetében annak megállapítását kérte, miszerint az alperesek azzal, hogy hozzájárulása nélkül róla fénykép- és hangfelvételt készítettek és azt a hatósági eljárásban felhasználták, személyiségi jogait megsértették. Ezen túl kérte az alperesek további jogsértéstől való eltiltását és kártérítés címén 481.000.- Ft egyetemleges megfizetésére kötelezését. Ezen összegből összesen 450.000.- Ft-ot nem vagyoni kártérítés jogcímén igényelt, míg az ezt meghaladó összeget a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság megfizetésével, illetve az ezzel kapcsolatos költségeivel összefüggésben felmerült vagyoni kárként kívánta érvényesíteni.

A II.r. felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, továbbá kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 150.000.- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy az I.r. alperes által kezdeményezett szabálysértési eljárások során őt több alkalommal tanúként hallgatták meg, amely a lakókörnyezetében élő emberek negatív megítélését vonta maga után.

- 3 -

Pf.II.20.619/2009/3. szám

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Nem tagadták, hogy a II.r. alperes fénykép-, illetve hangfelvételt készített az I.r. felperesről, védekezésük szerint azonban ennek kizárólag az volt a célja, hogy az I. r. felperes környezetszennyező magatartását bizonyítani tudják a feljelentésük alapján indult szabálysértési eljárásban. Előadták, hogy a II.r. alperes telefonja a fényképfelvétellel együtt hangot is rögzít, a hangfelvétel felhasználása azonban nem történt meg. A III. és a IV. r. alperesek állították, hogy az I. r. felperes által sérelmezett magatartást nem valósították meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket személyenként 21.000.- Ft le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a II.r. alperes az I.r. alperes tudtával, illetőleg utasítására készített az I.r. felperesről fénykép- és hangfelvételt anélkül, hogy ahhoz a hozzájárulását beszerezték volna. A fényképfelvétel azonban a szabálysértési eljárás során ügydöntő bizonyítékként szolgált, mivel az I.r. felperes tagadta a terhére rótt magatartás elkövetését. Azt a szabálysértési eljárás során eljárt Szegedi Városi Bíróság is a közigazgatási szerv határozatát alátámasztó bizonyítékként értékelte, amikor helybenhagyta a szabálysértési határozatot. Ily módon a fényképfelvétel felhasználására az igazság kiderítése végett, vagyis közérdekből került sor, ez pedig a visszaélésszerű joggyakorlást kizárja. Mindezek alapján alaptalannak ítélte az I.r. felperes személységi jogsértéssel összefüggésben előterjesztett valamennyi igényét. Rámutatott arra, hogy az a körülmény, miszerint a hatóság az I.r. felperes terhére, az I.r. alperes feljelentése alapján szabálysértés elkövetését állapította meg és ennek jogkövetkezményeként pénzbírsággal sújtotta, a személyiségi jogsértés megállapításának és kártérítési igény érvényesítésének alapjául nem szolgálhat. A II.r. felperes keresete kapcsán kifejtette, hogy a tanúkénti megjelenés a hatóságok előtt állampolgári kötelezettség, a tanúkénti meghallgatás a tényállás felderítését szolgálja, következésképp a II.r. felperes tanúkénti megidézése és kihallgatása nem minősül jogellenes magatartásnak, így az személyiségi jogsértést sem valósít meg. Rámutatott arra, hogy a III. és a IV.r. alperesek vonatkozásában sem bizonyítottak a felperesek személyiségi jogsértést megvalósító magatartást. Önmagában az a tény, hogy az I.r. felperes a III. és IV.r. alperessel is haragos viszonyban van, a személyiségvédelmet nem alapozza meg.