A Budakörnyéki Járásbíróság P.20677/2012/76. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 156. §, 163. §, 182. §, 220. §, 231. §, 233. §, 234. §, 290. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §, 92. §]

A Járásbíróság a dr. ügyvéd () által képviselt felperes neve () felperesnek - ügyvéd () által képviselt I.rendű alperes neve () alperes ellen házasság felbontása és egyéb iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság felperes neve felperesnek I.rendű alperes neve alperessel napján kötött és a Anyakönyvi Hivatal házassági anyakönyvébe anyakönyvi szám alatt bejegyzett házasságát felbontja.

A bíróság a peres felek házasságából napján született utónevű gyermeket az alperesi édesapa, a napján született utónevű gyermeket a felperesi édesanya gondozásába helyezi el.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a született utónevű gyermeke tartására 2016. január hó 13. napjától, minden hónapban előre, minden hónap 10. napjáig fizessen meg 30.000,- (harmincezer) forint összegű gyermektartásdíjat.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a napján született utónevű gyermeke tartására 2016. január hó 13. napjától, minden hónapban előre, minden hónap 10. napjáig fizessen meg 30.000,- (harmincezer) forint összegű gyermektartásdíjat.

A gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

A bíróság a felperesi édesanya és a napján született utónevű gyermeke közötti folyamatos kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza.

A felperes jogosult a gyermekével tartani a kapcsolatot minden páros héten pénteken iskola végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap este 18 óráig oly módon, hogy a gyermeket az alperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

A bíróság az alperesi édesapa és a napján született utónevű gyermeke közötti folyamatos kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza.

Az alperes jogosult a gyermekével tartani a kapcsolatot minden páratlan héten pénteken iskola végétől, de legkésőbb 17 órától vasárnap este 18 óráig oly módon, hogy a gyermeket a felperes mindenkori lakóhelyéről elviheti, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni.

Időszakos kapcsolattartásként megilleti a felperest a páros ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) első napja reggel 9 órától délután 18 óráig, míg az alperest megilleti a páros ünnepek (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) második napja reggel 9 órától délután 18 óráig.

Időszakos kapcsolattartásként megilleti a felperest az iskolai őszi, téli, tavaszi szünidők első fele, míg az alperest megilleti ezen szünidők második fele. A nyári szünidei kapcsolattartás 4 hét időtartamban illeti meg mind az alperest, mind a felperest a tőle különélő gyermeke vonatkozásában. A peres felek minden év május 31. napjáig a nyári időszakos kapcsolattartások pontos időpontjában kötelesek egymással megállapodni. Ennek hiányában a nyári szünidei kapcsolattartás az alperest július hó 1. napjától július hó 28. napjáig, a felperest augusztus hó 1. napjától augusztus hó 28. napjáig illeti meg.

Az időszakos kapcsolattartás módja a folyamatos kapcsolattartás módjának megfelelő, azaz a különélő szülő a gyermeket a vele élő szülőtől a kapcsolattartás kezdő időpontjában, annak mindenkori lakóhelyéről elhozhatja, és a kapcsolattartási idő végén köteles őt oda visszavinni. Az időszakos kapcsolattartás a kezdőnap 9 órájától a zárónap 18 órájáig tart.

A peres felek kötelesek a kapcsolattartást egymás számára megfelelő körülmények között biztosítani, a gyermeket a különélő szülőnek átadni és tőle átvenni.

A peres felek a kapcsolattartás esetleges akadályáról egymást a kezdő időpontot megelőzően 48 órával hitelt érdemlő módon értesíteni kötelesek.

Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el, vagy

a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetőleg az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Az elmaradt folyamatos kapcsolattartást a következő héten hétvégén azonos időtartamban és módon között pótolni kell.

Az elmaradt időszakos nyári kapcsolattartás pótlása az adott évben az akadály megszűnését követő naptól kezdődően azonos időtartamban és módon esedékes.

Az egyéb iskolai szünetekben elmaradt kapcsolattartás pótlása azonos módon és időtartamban a felperesnek a szünet második felében, az alperesnek a soron következő egyéb iskolai szünet első felében, a szünet első napjától esedékes.

A bíróság a felek utolsó közös lakóhelyeként szolgáló szám alatti ingatlan osztott használatát rendeli el az ítélethez /I. szám alatt csatolt vázrajz szerint oly módon, hogy a felperes kizárólagos használatába kerül az ingatlan bejáratával szemben lévő szoba, míg az alperes kizárólagos használatába kerül a bejárattól távolabbi, konyha melletti szoba.

A peres felek az ingatlan valamennyi egyéb helyiségét közösen jogosultak használni.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000,- (tizenötezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 42.300,- (negyvenkétezer-háromszáz) forint eljárási illetéket és 108.775,- (száznyolcezer-hétszázhetvenöt) forint szakértői díjat.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 21.300,- (huszonegyezer-háromszáz) forint eljárási illetéket és 136.675,- (százharminchatezer-hatszázhetvenöt) forint szakértői díjat.

Ezt meghaladóan a peres felek költségeiket maguk viselik.

A bíróság a 16-I. sorszám alatti ideiglenes intézkedését hatályon kívül helyezi.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét, alperes viszontkeresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Törvényszéknek címezve a bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.