32001D0048[1]

A Tanács határozata (2000. december 22.) a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról

A Tanács határozata

(2000. december 22.)

a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról

(2001/48/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [4],

mivel:

(1) Az információs és a tudás alapú társadalom irányába történő fejlődésnek az Európai Unióban valamennyi polgára életét befolyásolnia kellene, többek között azzal, hogy a tudáshoz való hozzájutáshoz új eszközöket, valamint a tudás megszerzéséhez új módokat kínál.

(2) A lisszaboni Európai Tanács kiemelte annak a szükségességét, hogy a fejlődő információs társadalomban áthidalják a digitális választóvonalat, és hogy erősítsék a társadalmi kohéziót.

(3) Ebben a fejlődésben a digitális tartalom meghatározó szerepet játszik. A tartalomágazatban jelenleg 4 millió európait foglalkoztatnak. A tartalom-előállítás az elmúlt években a munkahelyteremtés gyors növekedését eredményezte, és ez a folyamat folytatódik. A legtöbb ilyen munkahely fejlődő kisvállalatoknál jön létre. Ez radikálisan meg fogja változtatni a tudáshoz való hozzáférés, valamint a tudás megszerzésének feltételeit, így a gazdasági növekedés, vállalkozás és foglalkoztatás nélkülözhetetlen eszközévé válik, és fokozza az európai polgárok szakmai, szociális és kulturális fejlődését, illetve kreativitását és innovatív kapacitását, jelenleg, illetve a jövőben egyaránt.

(4) A digitális tartalom fejlesztésében rejlő gazdasági és szociális lehetőség kiterjed a kultúrára, az oktatásra, a képzésre és a szabadidős ágazatokra.

(5) A tartalomiparágak szerkezete és gazdasági környezete gyorsan változik.

(6) A szellemi tulajdon védelme és a művek megjelölése szükséges előfeltételei a digitális tartalom globális hálózatokon történő megnövelt terjesztésének és hasznosításának.

(7) Az európai tartalomiparágak és -piacok teljes kifejlődésének számos akadálya van.

(8) A globális hálózatoknak az információs társadalomban játszott szerepéről szóló, az 1997. július 6-8-i konferencián kiadott bonni miniszteri nyilatkozat különös figyelmet szentel az internetes kereskedelmi fejlesztéseknek, így teremtve meg az internetes tartalomról, az irányítási kérdésekről és az elektronikus kereskedelemről folytatott folyamatos tárgyalások alapját.

(9) 1999. december 8-án a Bizottság elfogadta az e-Europe kezdeményezést, amelyet ezt követően a tagállamok üdvözöltek az 1999. december 10-i és 11-i, Helsinkiben tartott Európai Tanács ülésen.

(10) Az európai kulturális iparokról és a foglalkoztatásról szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben [5] a Tanács hangsúlyozta, hogy a hírközlési technológia és az információs társadalom terén bekövetkezett fejlődés jelentős mértékben megnövelte a terjesztési csatornák számát, ami fellendítette az új programtartalmak iránti keresletet.

(11) 2000. március 23-án és 24-én az Európai Tanács Lisszabonban kifejezetten elismerte a tartalomiparágak szerepét az európai kulturális sokszínűség kihasználása és összekapcsolása révén megvalósított hozzáadott érték létrehozásában.

(12) Az információtartalomra vonatkozóan felvállalt közösségi fellépéseknek tiszteletben kell tartaniuk az unió többnyelvű és multikulturális sajátosságait, és ösztönözniük kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a digitális információhoz való hozzáférést a jelenlegi tagállamok és a csatlakozni kívánó országok nyelvein.

(13) A 96/339/EK tanácsi határozattal [6] létrehozott INFO2000 program és a 96/664/EK tanácsi határozat [7] által létrehozott többnyelvű információs társadalmi kezdeményezés (MLIS) időközi értékelései a tevékenységek erőteljes nyomon követését igénylik a digitális tartalom, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség területén.

(14) Intézkedéseket kell hozni, amelyek ösztönzik a kis- és középvállalkozásoknak az információs társadalmi fejlődésben történő részvételét.

(15) Különös figyelmet kell fordítani az információs szolgáltatások nyújtása és használata, valamint az új hírközlési technikák és az ezzel kapcsolatos tartalom fejlődése eltérő ütemének a jelenlegi tagállamokban és a csatlakozni kívánó országokban, tekintettel a Közösség belső kohéziójára és a kétszintű információs társadalommal kapcsolatos kockázatokra. A különböző nyelvű tartalmak jelenléte elősegíti a polgárok egyenlőségét az információs társadalomhoz való hozzáférés területén, és csökkenti a megkülönböztetést.

(16) A Bizottság 1990 januárjában zöld könyvet bocsátott ki a közszférából származó információkról az információs társadalomban, európai vitát indítva ezzel a témában.

(17) A közszférából származó információhoz való hozzáférésnek tekintettel kell lennie e hatóságok egyedi kötelezettségeire és a személyes adatok titkosságának a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [8] meghatározott védelmére.

(18) A közszférából származó információk felhasználásának tiszteletben kell tartania a digitalizált anyagok tulajdonjogával kapcsolatosan a tagállamok által megállapított rendelkezéseket.

(19) A közszférából származó információkhoz való hozzáférés akadályainak megszüntetését ösztönözni kell, többek között a bevált gyakorlat kicserélésének ösztönzésével.

(20) Mivel a javasolt lépések célkitűzéseit a tagállamok nem képesek megfelelő mértékben megvalósítani a kérdéses feladatok határon átnyúló jellege miatt, és mivel a lépések európai hatóköre és hatásai miatt ezeket közösségi szinten könnyebben el lehet érni, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ebben a cikkben előírt arányosság elvével összhangban ez a határozat nem terjed túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

(21) Minden tartalompolitikai fellépésnek a többi, folyamatban lévő közösségi kezdeményezést ki kell egészítenie, valamint az ötödik kutatási és fejlesztési keretprogram szerinti cselekvésekkel, a kulturális keretprogrammal, a médiaprogramokkal, a közösségi oktatási cselekvésekkel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos cselekvésekkel, a strukturális alapokkal, az e-Europe cselekvési tervvel és a kockázati tőke cselekvési tervvel egymást erősítő együttműködésben kell azokat kivitelezni.

(22) A Bizottság megfelelő koordinációs mechanizmusok segítségével biztosítja, hogy ezek az idetartozó közösségi kezdeményezésekkel és programokkal egymást kiegészítsék és azokkal egymást erősítve együttműködjenek.

(23) Ennek a programnak az előmenetelét folyamatosan és rendszeresen nyomon kell követni abból a célból, hogy azt, amennyiben szükséges, kiigazítsák a digitálistartalom-piac fejlődésének megfelelően. A programok előrehaladásának független értékelését megfelelő időben el kell végezni ahhoz, hogy a későbbi tartalompolitikai cselekvések célkitűzéseinek meghatározásához szükséges háttér-információt megteremtsék. Ezt az időközi értékelő jelentést időben kell benyújtani ahhoz, hogy a program második szakaszában lehetőség nyíljon kiigazító cselekvésekre. E program végén végleges értékelést kell készíteni az elért eredményekről, és jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek a tartalompolitika jövőjéről, valamint ennek a programnak az e határozatban meghatározott célkitűzések teljesítésében elért sikeréről/hatásáról.

(24) E program végrehajtásának céljából szükség lehet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megvalósított nemzetközi együttműködési tevékenységekre.

(25) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án megkötött intézményközi megállapodás [9] 34. pontja szerinti pénzügyi referenciaösszeget ez a határozat a program teljes tartamára tartalmazza, anélkül, hogy ezáltal befolyásolná a Szerződésben megállapított költségvetési hatóság hatáskörét.

(26) Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [10] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Elfogadják az "Európai digitális tartalom a globális hálózatok részére" elnevezésű többéves programot (a továbbiakban: e-Tartalom).

A program célkitűzései az alábbiak:

a) az internet mindenki által történő használata és az internethez való hozzáférés ösztönzésének segítése az európai digitális tartalom globális hálózatokon keresztüli elérhetőségének növelésével, abból a célból, hogy támogassák az Európai Unió polgárainak szakmai, szociális és kulturális fejlődését és a jelölt országok állampolgárainak az információs társadalomba történő gazdasági és szociális beilleszkedését;

b) az európai digitális tartalomban rejlő lehetőségekhez történő hozzáférés és azok hasznosításának erősítése, különösen a közszférában meglévő információ hatékonyabb felhasználásának támogatása;

c) a kulturális sokszínűség és többnyelvűség támogatása a digitális tartalomban a globális hálózatokon különösen az Európai Unió nyelvein, valamint az európai tartalom-előállító cégek és különösen a kis- és középvállalkozások exportlehetőségeinek növelése a kulturális és nyelvi testreszabás révén;

d) a piac széttördeltségének csökkentését, valamint az európai digitális tartalom reklámozását, forgalmazását és felhasználását szolgáló előnyös körülmények létrehozása a globális hálózatokon, a gazdasági tevékenység ösztönzése és a foglalkoztatási lehetőségek javítása érdekében.

2. cikk

Az 1. cikkben említett célkitűzések elérése érdekében a Bizottság irányítása mellett az alábbi cselekvéseket kell vállalni az I. mellékletben meghatározott cselekvési irányvonalakkal és a III. mellékletben meghatározott program végrehajtásának eszközeivel összhangban:

a) a közszférából származó információhoz való hozzáférés javítása és használatának kiterjesztése;

b) a tartalom-előállítás tökéletesítése többnyelvű és többkultúrájú környezetben;

c) a digitálistartalom-piac dinamizmusának növelése.

3. cikk

(1) A program az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének időpontjától számított négyéves időszakot fed le.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakra a program végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 100 millió euró.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

A II. mellékletben található a kiadások előzetes bontása.

4. cikk

(1) A Bizottság felel a program végrehajtásáért, valamint annak a többi közösségi programmal történő összehangolásáért. A Bizottság kétévente munkaprogramot dolgoz ki e határozat alapján.

(2) A program végrehajtása során a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben biztosítja az általános összhangot és az egyéb vonatkozó közösségi politikákkal, programokkal és cselekvésekkel való egymást kiegészítő jelleget, amelyek hatással vannak az európai digitális tartalom fejlődésére és használatára, valamint a nyelvi sokszínűség támogatására az információs társadalomban.

(3) Az alábbiak alkalmazásában a Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban jár el:

a) munkaprogram elfogadása;

b) a pályázati felhívások követelményeinek és tartalmának meghatározása az 1. cikkben körvonalazott célkitűzésekkel összhangban;

c) közösségi támogatásra vonatkozó pályázati felhívások alapján ajánlott projektek értékelése, amennyiben a közösségi hozzájárulás becsült összege eléri vagy meghaladja a 700000 eurót;

d) a III. mellékletben előírt szabályoktól való bármilyen eltérés;

e) a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országokból származó jogi személyek és nemzetközi szervezetek bármely projektben való részvételének elfogadása.

(4) Ahol a (3) bekezdés c) pontjában említett projektek összege 700000 eurónál kevesebb, a Bizottság csupán tájékoztatja az 5. cikk (1) bekezdésével létrehozott bizottságot a projektről és az értékelés kimeneteléről. Ez az értékhatár e határozat kihirdetésének időpontjától számított második év végén a tapasztalatok fényében felülvizsgálható.

A Bizottság a bizottságot legalább félévente tájékoztatja a program egésze végrehajtásának előrehaladásról.

5. cikk

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2) Amennyiben erre a pontra hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozatban meghatározott időszak három hónap.

6. cikk

(1) A közösségi támogatás hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság, az e határozat szerinti tevékenységek tekintetében biztosítja a hatékony előzetes felmérést, nyomon követést, illetve utólagos értékelést.

(2) A projektek végrehajtása során és azok befejezését követően a Bizottság értékeli azok végrehajtásának módját és hatását abból a célból, hogy megállapítsa, az eredeti célkitűzéseket elérték-e.

(3) A kiválasztott kedvezményezettek éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

(4) Ennek a határozatnak a közzétételét követő két év után és a program végén a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, a 2. cikkben említett cselekvési irányvonalak végrehajtása során elért eredményekről. A Bizottság ezen eredmények alapján javaslatokat nyújthat be a program irányának módosítására.

7. cikk

(1) A programban való részvétel nyitva áll az azokban az EFTA-államokban honos jogi személyek előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, az EGT-megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

(2) A program nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt, az alábbiak alapján:

a) a Közép- és Kelet-Európából származók az Európa-megállapodásokban, a kiegészítő jegyzőkönyvekben és a megfelelő Társulási Tanácsok határozataiban meghatározott feltételekkel összhangban;

b) Ciprus, Málta és Törökország a megkötendő kétoldalú megállapodásokkal összhangban.

(3) Az 5. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a részvétel nyitva áll - a programból származó közösségi pénzügyi támogatás nélkül - a harmadik országokban honos jogi személyek és nemzetközi szervezetek részére, amennyiben ez a részvétel hatékonyan hozzájárul a program végrehajtásához, figyelembe véve a kölcsönös haszon elvét.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2000. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. Pierret

[1] HL C 337. E, 2000.11.28., 31. o.

[2] 2000. december 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] 2000. november 29-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] 2000. december 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL C 8., 2000.1.12., 10. o.

[6] HL L 129., 1996.5.30., 24. o.

[7] HL L 306., 1996.11.28., 40. o.

[8] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[9] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[10] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

CSELEKVÉSI IRÁNYVONALAK

A cselekvési irányvonalak a digitálistartalom-iparok fejlődésére szolgáló európai megközelítés végrehajtásának eszközei. Hozzá fognak járulni az e-Tartalom program stratégiai célkitűzéseihez, amelyeket az alábbiak szerint állapítottak meg:

- az internet mindenki által történő használata és az internethez való hozzáférés ösztönzésének segítése az európai digitális tartalom globális hálózatokon keresztüli elérhetőségének növelésével, abból a célból, hogy támogassák az Európai Unió polgárainak szakmai, szociális és kulturális fejlődését és a csatlakozni kívánó országok állampolgárainak az információs társadalomba történő gazdasági és szociális beilleszkedését,

- az európai digitális tartalomban rejlő lehetőségekhez történő hozzáférés és azok hasznosításának erősítése, és különösen a közszférában meglévő információ hatékonyabb felhasználásának támogatása,

- a kulturális sokszínűség és többnyelvűség támogatása a digitális tartalomban a globális hálózatokon különösen az Európai Unió nyelvein, valamint az európai tartalom-előállító cégek és különösen a kis- és középvállalkozások exportlehetőségeinek növelése a kulturális és nyelvi testreszabás révén,

- a piac széttördeltségének csökkentését, valamint az európai digitális tartalom reklámozását, forgalmazását és felhasználását szolgáló előnyös körülmények létrehozása a globális hálózatokon, a gazdasági tevékenység ösztönzése és a foglalkoztatási lehetőségek javítása érdekében.

Az új program három cselekvési irányvonala szorosan összefonódik. Ezért a nyelvi szempontok alapvető fontosságúak a közszférából származó információ határokon átívelő kihasználásához, az internetes kezdő vállalkozások számára a tőkéhez való hozzájutás megkönnyítése alapvető a nyelvi iparágak számára, a közszférából származó információ olyan lehetőség, amelyet az internetes cégeknek a közszférában működő szervekkel együttműködésben kell kihasználniuk, a köz- és a magánszektor közötti szoros együttműködésben kidolgozandó stratégiai szempontok segíteni fogják a létrejövő prioritások azonosítását stb.

Az e-Tartalom program célja a fent kifejtett célokat teljesítő, és egyes közös jellemzőkkel rendelkező projektek támogatása. A projektek:

- szolgáljanak eszközül azon korlátok leküzdésére, amelyek európai szinten megakadályozzák az általuk megcélzott területek egységes piacának létrehozását és működését,

- legyenek magas kockázatúak - magas megtérülésűek,

- ágazatokat átfogó és transznacionális jellegűek, illetve

- legyenek méretezhetőek és többszöröző hatásúak, és

- felhasználó-központúak.

Követelmény, hogy a projekt létező technológiát (csúcstechnológiát) alkalmazzon.

1. A KÖZSZFÉRÁBÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA ÉS HASZNÁLATÁNAK KITERJESZTÉSE

Az információs társadalomban a közszférából származó információról szóló, 1999 januárjában kibocsátott Zöld könyv európai szinten vitát váltott ki a közszférából származó információkhoz való hozzáférés és azok felhasználása kérdésében. Ez a vita hozzájárult a közjogi és magánszemélyek között ezen a területen a figyelem felkeltéséhez, és fontos alapja lehet az oktatási, kulturális, szociális és szakmai téren magas hozzáadott értékkel bíró tartalom feltételei és kihasználása javításának Európában, valamint az új multimédiás árucikkek és szolgáltatások fejlesztésének, miközben megőrzi az ahhoz való széles körű hozzáférést. Ugyanakkor az állami és a magánszektor kölcsönös előny elvén alapuló együttműködésének kísérleteit, amelyek az INFO2000 program szerint kezdődtek, fel kell gyorsítani és ki kell terjeszteni. Mindezen felül az Európai Unió tagjelölt országainak részvétele e cselekvési irányvonalak kezdeményezéseiben segíti a jövőbeni integrációt. Az információ jobb kezelése (például az ingatlan-nyilvántartás, a kulturális örökség vagy a közszférából származó információ többnyelvű hozzáférése területén) ezekben az országokban alapvető fontossággal bír az átlátható jogi keret megteremtésében, valamint a csatlakozás után a belső piac működésében.

1.1. Kísérletek meghatározott projektekben

A közszféra temérdek információt gyűjt és állít elő, amelyek legnagyobb része érdeklődésre tart számot az egyének és a vállalkozások körében, és amely nyersanyag lehet a tartalomiparok által előállított, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz. Azonban ennek a potenciálnak használható termékekké és szolgáltatásokká való átalakításának számos akadálya van. Ezek az akadályok bizonytalanságokhoz vezetnek, amelyek így mind az állami, mind a magánszektorból származó beruházás hiányát eredményezik, illetve a szolgáltatás szintjének csökkenését a felhasználók számára. Azok a projektek, amelyeket a bevált gyakorlat példájaként lehet felhasználni, és amelyek lehetővé teszik az állami és a magánszektor együttműködésében rejlő gyakorlati problémák azonosítását, segítik ennek a helyzetnek az orvoslását. Ezek a projektek, miközben biztosítják a globális hálózatokon az információk soknyelvű, széles körű hozzáférhetőségét, az állami és a magánszektor együttműködését fogják támogatni, katalizátorként segítve elő a további fejlődést e területen.

Az INFO2000 program alapján előzetes tevékenységek kezdődtek, amelyek korlátozott számú teszt- és demonstrációs projektet támogattak. Az ezen a területen rejlő hatalmas lehetőségeket illetően folytatódni fognak az európai érdekeltséggel bíró, közszférából származó információ felhasználását célzó, az állami és a magánszektor együttműködésével kapcsolatos kísérletek. E cselekvési irányvonalon belül a nyelvtechnológiai alkalmazások felhasználását a tagállamok és az Európai Unió intézményeinek közigazgatása elő fogja mozdítani.

A projektek megcélozzák a közszférából származó információk egységes piacának fejlődését hátráltató fő akadályokat, mint például a közös szabványok iránti lehetséges igény (például az összegyűjtési módszerekben) vagy a különböző tagállamokban a közszférából származó információhoz való hozzáférés és felhasználás átlátható árazásának a szükségessége. Ezt közérdekű területeken kell elérni, mint például a kulturális örökség, egészségügy vagy oktatási alkalmazások, de a fokozottabban kereskedelmi jellegű érdekeltségek területén is, mint például a földrajzi információk, üzlet, környezet vagy idegenforgalom területén.

A különféle és fejlődő technológiák (például mobil alkalmazások) alkalmazását bátorítani fogják.

Ezen a cselekvési irányvonalon belül továbbá lehetőség van a tagjelölt országokban a tartalomiparok és a közszféra szervei közötti kapcsolatot létrehozó projektekre, növelve ezzel a közszférából származó megbízható információk elérhetőségét a vállalkozások és a polgárok számára.

1.2. Az európai digitális adatgyűjtemények létrehozása

Az 1.1. pontban meghatározott tesztprojektek általában korlátozott földrajzi területre vonatkoznak Európán belül. Ösztönözni kell a közszféra által összegyűjtött és tárolt információ jelenlétét a globális hálózatokon, nagyszámú európai ország között megosztott, egységes adatkészletek formájában. A teljes adatkészletek hiánya európai szinten egyike a valós akadályoknak a tartalompotenciál kihasználásának útjában. Ezért a kísérleti projektek mellett pénzügyi támogatás útján ösztönözni kell az európai adatgyűjtemények létrehozását, hogy páneurópai metaadatokat dolgozzanak ki a közszférából származó információ számára, valamint az Európai Unió tagállamainak jelentős számára vonatkozó információkat összegyűjtő projekteken keresztül. Ezt a munkát az adatvédelemre vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban kell végezni.

Ilyen példa a nemzeti térképészeti ügynökségek raktáraiban található anyagok formátumát összekapcsoló és összehangoló projekt.

A közjogi és magánszemélyek érdeklődése és elkötelezettsége döntő az adatok típusának és a lefedendő területeknek a kiválasztásánál, éppúgy, mint az ilyen projektek hozzájárulása a közérdekű célkitűzések megvalósításához többek között kulturális, oktatási és szociális területeken.

2. A TARTALOM-ELŐÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSE A TÖBBNYELVŰ ÉS MULTIKULTURÁLIS KÖRNYEZETBEN

A többnyelvű és multikulturális információszolgáltatás és az ahhoz való hozzájutás megfelelő támogatása kulcsfontosságú az online termékek és szolgáltatások európai tömegpiacának fejlődéséhez és az egyéb régiókban az európai tartalom szélesebb körű fejlesztéséhez. Ennek az eljárásnak a technológiai szempontjait jól szabályozza az ötödik keretprogram. Az RTD tevékenységek azonban nem szolgálják a technológiai előnyöknek fejlett üzleti képességekké és piacra történő betöréssé (ideértve az új exportlehetőségeket) való átalakulásának alapvető kérdését.

A program ösztönzi és támogatja az európai tartalom- és nyelviparágak együttműködésének támogatását célzó tevékenységeket, így segítve mindkét ágazat versenyben elfoglalt pozíciójának javítását. Ezek a tevékenységek a növekvő digitális és globális környezet igényeihez igazított, a jogelőd MLIS program szerint végzett tevékenységek természetes folytatását képezik. Különös figyelmet kell szentelni a kis- és középvállalkozásoknak és a kezdő vállalkozásoknak, a felhasználói szempontoknak és a kevésbé elterjedt európai uniós nyelveknek, valamint a csatlakozó országok nyelveinek.

A demonstrációs és infrastrukturális projekteket ki fogják egészíteni a célzott kísérő cselekvések, amelyek célja a bevált gyakorlat dokumentációja, a cserék támogatása és a tudatosság növelése, valamint az ipari, szakmai és nemzeti cselekvések kölcsönhatásának elérése.

2.1. Új partnerségek ösztönzése és a többnyelvű és multikulturális stratégiák elfogadása

Az irányvonal ezen ágának átfogó célja, hogy előmozdítsa az európai tartalmi és nyelvi vállalkozások versenyképességét és jobb piaci lehetőségeket nyújtson azoknak, különösen az innovatív kis- és középvállalkozások és a kezdő vállalkozások számára, ezáltal fejlesztve Európa többnyelvű és multikulturális jelenlétét a globális hálózatokon. E tevékenységek résztvevői a következők lehetnek:

- kereskedelmi tartalomszereplők (létrehozók, tervezők, csomagolók és forgalmazók), amelyek szándékában áll kínálatukat javítani (például webportálok, mobil szolgáltatások) és új piacokra betörni,

- vállalati tartalomszereplők, amelyek az elektronikus kereskedelem színterén meg akarnak jelenni vagy jelenlétüket meg akarják erősíteni (például webreklám és kiskereskedelem).

Ezektől a tevékenységektől azt várják el, hogy például az alábbiakat érje el:

- a közszférából származó információ többnyelvű felhasználását célzó projektek, az 1. számú cselekvési irányvonalat folytatva,

- a kulturális alkotás, oktatás, reklámozás és technológia területein a tudást összekötő projektek.

A magán- és közszféra tartalomszolgáltatóit és -forgalmazóit ösztönzik, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a nyelvek szélesebb skáláján tegyék hozzáférhetővé a tervezési, szerzői és kiadói láncon keresztül. Az informatikai forgalmazókat és a távközlési piaci szereplőket bátorítani fogják arra, hogy olyan platformokat és szállítási csatornákat biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a többnyelvű információk elérését és a célközösségek kulturális követelményeinek megfelelő tartalom szolgáltatását. A nyelvi szolgáltatások nyújtóit arra ösztönzik, hogy kínálatukat úgy igazítsák ki, hogy az a tartalomiparok növekvő vásárlói bázisának megfeleljen.

Meg kell jegyezni, hogy a nyelvi kérdések különösen fontosak, ha figyelembe vesszük a program földrajzi lefedettségének növekedését a közép- és kelet-európai országokra.

2.2. A nyelvi infrastruktúra erősítése

A megfelelő nyelvi infrastruktúra rendelkezésre állása előfeltétele a többnyelvű tartalom időbeni és költséghatékony létrehozásának, testreszabásának és kihasználásának. Ez szerkezeti alapja a fenntartható nemzetköziesítési és honosítási erőfeszítésnek, különösen a kevésbé széles körben beszélt nyelvek esetén, ahol a piaci erők gyakran nem nyújtanak kellő ösztönzést. Európa nyelvi infrastruktúrájának erősítése olyan nyílt keret létrehozását vonja maga után, amely együtt alkalmazható többnyelvű forrásokat foglal magában, például többnyelvű szószedeteket és ontológiákat, fordítói memóriát és terminológiai adatbázisokat és olyan kapcsolt eszközöket, mint például a számítógéppel segített fordítás. Ezeket a forrásokat össze kell gyűjteni ahhoz, hogy széles körben hozzáférhető készleteket alkossanak, amelyeket aztán a tartalomszolgáltatók és -forgalmazók, valamint a nyelvi szolgáltatást nyújtók felhasználhatnak.

Az irányvonal ezen ága magában foglalja az alábbiak irányába tett, széles körben megalapozott erőfeszítéseket:

- nyelvi központok: regionális, nemzeti és tárgy/tudomány specifikus adatközpontok hálózata, felhasználóbarát keresési segítséggel, online tanácsadói és ügynöki szolgáltatásokkal, felhasználói tanácsadással és nyelvi eszközök tesztelésével, a magánszemélyek és a közszférába tartozó személyek számára a meglévő és az újonnan keletkező források megosztását és újrafelhasználását lehetővé tevő keretmegállapodások és műszaki szabványok,

- kísérletezés informatikai eszközökkel: internet alapú szoftvereszközök integrálása és gyakorlati tesztelése a tartalomhonosítás irányítása és munkafolyamatai területein; együttműködő előállítás, felosztott nyelvi készletek használata és fenntartása; valamint digitális tartalom nyelvek közötti keresése és gyűjtése,

- új források: új adatkészletek létrehozása és határokon átnyúló forgalmazása azon nyelvek és tárgyterületek részére, amelyek esetében megfelelő forrás nem létezik és a piaci erők nem tettek elégséges kezdeményezéseket a kérdés megoldására.

Az utolsó pont szerint létrehozott projektek és egyéb cselekvések elsősorban a kevésbé széles körben beszélt európai nyelvekre és a csatlakozó országok nyelveire összpontosítanak. Az Európai Unió nagy kereskedelmi partnereinek nyelvei vonatkozásában indított konkrét cselekvéseket lehet vállalni, amennyiben az a közösség érdekei és kiviteli potenciálja alapján igazolt. Ezenkívül az együttműködő ipari képzés vonatkozásában megfelelő támogatást nyújtanak abból a célból, hogy orvosolják a különleges szakértelem jelenlegi és jövőbeni hiányát.

3. A DIGITÁLISTARTALOM-PIAC DINAMIZMUSÁNAK NÖVELÉSE

A digitálistartalom-piac széttördeltsége és a piaci résztvevők számára az ebből fakadó bizonytalanságok általában tehetetlenséghez és a beruházások alacsony szintjéhez vezetnek. Ennek kedvezőtlen hatása van a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra. Támogatni szükséges ezért a közös jövőkép kialakítását, a befektetési tőke rendelkezésre álló formáihoz való hozzáférést, és a multimédiás előállításra vonatkozó online kereskedelmi jogok egységes európai megközelítését ahhoz, hogy felgyorsítsák az új kezdeményezéseket és befektetéseket, valamint hogy javítsák a digitálistartalom-piacok szereplőinek átfogó környezetét.

3.1. A digitálistartalom-iparágak és a tőkepiacok közötti szakadék áthidalása

A tartalomiparágak különleges nehézségeket tapasztalnak az új digitálistartalom-alkalmazások kifejlesztéséhez és innovatív kapacitásuk növeléséhez szükséges beruházási tőkéhez való hozzáférés tekintetében. Kiigazító cselekvésre van szükség a beruházási tőkéhez való hozzáférés javításához, annak érdekében, hogy az európai digitálistartalom-iparágak elérjék teljes potenciáljukat, és hogy üzleti lehetőségeik javuljanak az európai kulturális örökség, üzleti modellek, innovatív alkalmazások, mobil multimédia stb. felértékelésében. Ezek a tevékenységek kiegészítenek más közösségi programokat és nemzeti kezdeményezéseket, a szubszidiaritás elvével összhangban.

Az információ és a legjobb gyakorlat cseréjének ösztönzése érdekében ezek a cselekvések olyan tapasztalatok terjesztésének a támogatására összpontosítanak, amelyek jelen vannak a vállalkozási egyetemeken és képzési központokban, valamint az új gazdaság olyan területein, mint a vezetői és igazgatási képességek, egyúttal fejlesztve a távoktatási létesítményeket is. A cselekvések kísérleti jellegűek, új utakat keresnek az ötletek és a tőke ötvözésére.

3.2. A jogok forgalmazása a digitálistartalom-piac résztvevői között

A jogok forgalmazása az új digitális szolgáltatások és termékek jogtulajdonosai, előállítói és az értéklánc egyéb részének szereplői között alapvető fontosságú a tartalomiparágak fejlődéséhez. A multimédiás jogok engedményezésének hatékonysága és eredményessége erős és közvetlen hatással van a tartalomiparágak működésére. A felosztott, szakosodott engedményezési szolgáltatások európai szintű integrációját és együttműködését az INFO2000 keretében megvalósíthatósági tanulmányok, prototípusok, szabványok és egy tesztrendszer fejlesztése révén ösztönözték. Az egységes európai jogi engedményezési elvek kialakításához további támogatásra van szükség.

A jövőbeni cselekvések a multimédiás jogi engedményezésre irányuló kísérletek kiterjesztésére, az európai multimédiás jogi engedményezési központok támogatására és a tagjelölt országok, a kevésbé fejlett ágazatok és a sajátos közszférai alkalmazások támogatására szolgáló meghatározott intézkedésekre összpontosítanak.

3.3. A közös jövőkép kidolgozása és elfogadása

Egy, a magán és az állami szereplők által egyaránt osztott, a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó jövőkép elfogadása csökkenti a bizonytalanságokat és felgyorsítja a konkrét kezdeményezéseket és beruházásokat. A piaci résztvevők és a közjogi felek közötti folyamatos kölcsönhatás növekvő fontossággal bír majd, mint a jövőképteremtő folyamat fejlődését támogató kulcsmechanizmus. A tartalom- és nyelvi piacok összefonódása fejlődésének rendszeres és következetes megfigyelése, a piaci résztvevőkkel szoros kapcsolatban, létrehozza a jövőképteremtő folyamat aktualizálásához szükséges információs alapot.

A cselekvések a tárgyhoz tartozó statisztikai adatok meghatározására és gyűjtésére, az európai legjobb gyakorlatok azonosítására és elősegítésére, valamint a harmadik országokkal történő folyamatos egyeztetés fejlesztésére és frissítésére összpontosítanak.

A program végrehajtását segítik az eredmények terjesztését célzó cselekvések (például publikációk, internetes weboldalak, projektbemutató konferenciák), valamint a kialakuló piaci jelenségeket kiemelő stratégiai tanulmányok.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A KIADÁSOK ELŐZETES BONTÁSA

1.A közszférából származó információhoz való hozzáférés javítása és használatának kiterjesztése | 40-45 % |

2.A tartalom-előállítás tökéletesítése a többnyelvű és multikulturális környezetben | 40-45 % |

3.A digitálistartalom-piac dinamizmusának növelése | 10-15 % |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZEI

1. A Bizottság a programot az 1. mellékletben meghatározott műszaki tartalommal összhangban hajtja végre.

2. A programot közvetlen cselekvéseken keresztül hajtják végre, és ahol lehetséges, költségmegosztásos alapon.

3. A költségmegosztásos projektek kiválasztását rendszerint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett ajánlatkérési eljárással történik. Az ajánlatkérés tartalmát a megfelelő szakértőkkel való szoros egyeztetés során határozzák meg a határozat 5. cikkében említett eljárások szerint. A projektek ajánlatkérésen keresztül történő támogatására vonatkozó fő kritérium azoknak a program célkitűzései eléréséhez történő lehetséges hozzájárulása.

4. A közösségi támogatás iránti kérelmek adott esetben olyan pénzügyi tervet tartalmaznak, amely a projekt finanszírozásának valamennyi összetevőjét felsorolja, beleértve a Közösségtől kért pénzügyi támogatást és az egyéb forrásból származó támogatás iránti kérelmet vagy így nyújtott támogatást.

5. A Bizottság szintén végrehajthat egyéb, a javaslattételre való felhívásnál rugalmasabb támogatási rendszereket annak érdekében, hogy partnerségek létrehozását ösztönözze, különösen a kis- és középvállalkozások, a kevésbé kedvezményezett régiókból származó szervezetek bevonásával, vagy a multimédiás tartalompiac különböző szegmensein történő egyéb úttörő tevékenységeken keresztül. Ezek a rendszerek állandó alapon működhetnek.

6. A 3. pontban említett eljárásokkal kapcsolatos részletes intézkedéseket a határozat 4. cikkében említett bizottsággal történő tanácskozást követően hajtják végre az ezen határozat 5. cikkében szereplő szabályokat követve, a költségvetési rendeletekkel összhangban. Ezeket közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

7. A Közösség által tanulmányi és szolgáltatási szerződések keretében teljes mértékben finanszírozott projekteket pályázati felhívásokon keresztül hajtják végre a hatályban lévő pénzügyi rendelkezésekkel összhangban. Az átláthatóságot úgy érik el, hogy közzéteszik a munkaprogramot, és azt az érdekeltszervekhez eljuttatják.

8. A program végrehajtása érdekében a Bizottság olyan előkészítő, kísérő és támogató tevékenységeket is felvállal, amelyek arra szolgálnak, hogy elérjék a program általános célkitűzéseit, illetve valamennyi cselekvési irányvonal egyedi célkitűzését. Ezek a következő tevékenységeket foglalják magukban: a program támogatására szolgáló tanulmányok és tanácsadás; a jövőbeli tevékenységek előkészítését szolgáló előzetes cselekvések; a programban való részvétel megkönnyítését célzó intézkedések, a programból származó eredményekhez való hozzájutás megkönnyítése; az eredmények elterjesztésének, ismertté tételének és felhasználásának érdekében történő közzétételek és tevékenységek: tájékoztató füzetek, elektronikus kiadványok (CD-ROM-ok, DVD, hálózati jelenlét stb.), kiállításokon való részvétel, sajtóval kapcsolatos anyagok elkészítése stb.; a programmal kapcsolatos lehetséges társadalmi-gazdasági következmények elemzése; valamint olyan támogató tevékenységek, mint a digitálistartalom-szabványok használatának elterjesztése és európai szinten a készségek fejlesztésének támogatása.

9. A program alapján pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi projekt esetében követelmény, hogy a kapott támogatás tényét visszaigazolásként fel kell tüntetni a termékeken.

--------------------------------------------------