A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20430/2009/6. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 478. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária
Kapcsolódó határozatok:
Budai Központi Kerületi Bíróság P.23594/2005/16., Fővárosi Törvényszék Pf.638063/2007/4., *Kúria Pfv.20430/2009/6.* (BH 2009.11.323)
***********
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Francsics Imre ügyvéd ........ által képviselt ...... felperesnek a dr. Lőrincz Zsolt ügyvéd ......... által képviselt...... alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 18.P.23.594/2005. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság 2008. október 14-én 47.Pf.638.063/2007/4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 20. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a 2009. május 21. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 72.000,- (Hetvenkettőezer) forint felperes által lerótt felülvizsgálati eljárási illetéknek és 30.000,- (Harmincezer) forint + ÁFA együttes másodfokú és felülvizsgálati jogi képviseleti díjnak megfelelő perköltséget.
Kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 72.000,- (Hetvenkettőezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.
Az alperes a másodfokú és a felülvizsgálati perköltségét maga viseli.
I n d o k o l á s :
A peres felek 2005. május 9-én ingatlanközvetítésre irányuló megbízási szerződést kötöttek az alperes kizárólagos tulajdonát képező ......... szám alatti ingatlan eladására. Az ingatlan irányáraként 24.500.000,- forintot, minimálárként 23.950.000,- forintot határoztak meg. A szerződés 2. pontja szerint a megbízási díj az ingatlan kialkudott vételára 4 %-ának ÁFÁ-val növelt összege, de minimum 200.000,- forint + ÁFA. A 7. pont szerint a megbízó közvetítői díjat köteles fizetni, ha az iroda olyan vevőt közvetített, aki írásos nyilatkozatban megerősíti, hogy az ingatlant irányáron vagy kialkudott vételáron megvenné, de a megbízó ennek ellenére nem adja el az ingatlant.
A felperes közvetítésének eredményeképpen 2005. május 23-án ..X.. az ingatlant megtekintette, majd élettársa..Y.. ugyanezen a napon 24.000.000,- forint vételár ajánlattal írásban vételi szándéknyilatkozatot tett. Erről a felperes tájékoztatta az alperest, aki a szándéknyilatkozatban szereplő összeget elfogadta és a közvetített személyekkel az adásvételi szerződés feltételeiben szóban megállapodott. A megállapodást ..Z.. ügyvéd szerződéstervezetben rögzítette, amit az alperes nem fogadott el és a további tárgyalásoktól elzárkózott.
Az alperes a megbízási szerződést 2005. június 1-én írásban felmondta.
A felperes keresetében 1.200.000,- forint megbízási díj és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a szerződés 7. pontja a Ptk. 205. § (5) bekezdése alapján nem vált a szerződés részévé. Másodlagosan a szerződést a Ptk. 209. § b) pontja alapján megtámadta, illetve a felperes szerződésszegésére, ajánlati kötöttsége megszűnésére hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a keresettel egyezően marasztalta az alperest. Az ítélet indokai szerint a felperes által alkalmazott szerződésminta nem minősíthető olyan általános szerződési feltételnek, amelynek megszövegezésében az alperes nem működhetett közre, illetőleg a Ptk. 209/B. § (5) bekezdése a szerződés 7. pontjára nem alkalmazható. A szerződés 7. pontját a felperes teljesítette. A megkötendő ingatlan adásvételi szerződés az alperesnek felróható okból nem jött létre. Kifejtette, hogy a szerződés támadott kikötése a Ptk. 209/B. §-a alapján nem tisztességtelen, az alperes a szerződés feltételeinek kialakításában részt vehetett. Utalt arra, hogy az alperes nem tett eleget a Ptk. 277. § (4) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségének. Az alperes felróható magatartást tanúsított, amire a Ptk. 4. § (4) bekezdése alapján nem hivatkozhatott.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Indokai szerint a szerződés 7. pontja általános szerződési feltételnek minősült a Ptk. 205/A. § (1) bekezdése alapján, ami a 205/B. § (1) és (2) bekezdése, 209/D. §-a szerint nem vált a szerződés részévé. A felperes ugyanis nem bizonyította, hogy a 7. pont kidolgozásában az alperes ténylegesen, személyesen közreműködhetett. Nem fogadta el ezzel kapcsolatban a felperesi tanúk által tett tanúvallomást.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!