BH 1964.10.4159 Kártérítés füst, korom és pernyeszennyezés miatt.

A fellebbezési eljárásban már csak azt vitatták, hogy a II. r. alperes által üzemben tartott erőmű kéményein a meglevő szűrőberendezés ki nem elégítő működése folytán eltávozó füst, korom és pernyeszennyeződés által a felperes 1960. évi búza, kukorica és szőlő termésében előállott - nem vitásan -141 168 Ft értékű terméskiesésért a II. r. alperes polgári jogi felelősséggel tartozik-e.

A II. r. alperes maga sem tagadta, hogy az erőműve üzemeltetése közben a kéményeken keresztül kiáramló füst, korom és pernye károsító hatással volt a, felperes gazdaságának egyes területeire és a növényzetnél terméskiesést eredményezett.

Nem tévedett az elsőfokú bíróság, midőn a II. r. alperes polgári jogi felelősségét az adott esetben a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján megállapította. Az adott tényállás mellett vitathatatlan, hogy a II. r. alperes a felperes kárát jogellenesen okozta. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság a hivatkozott törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolásnak arra a részére, amely szerint jogellenesnek kell tekinteni a kártérítési felelősség alkalmazása szempontjából minden olyan pozitív magatartást, amely károsodásra vezet, kivéve, ha a jogszabályba károkozó magatartás jogellenességét kizárja. Nem kétséges, hogy az erőmű fűtőberendezésének a kérdéses módon való, a felperesnél károsodást eredményező üzemeltetése ilyen pozitív magatartás és nincs olyan jogszabály, amely a II. r. alperes e magatartásának a jogellenességét kizárná. A II. r. alperes fellebbezésében idevonatkozóan előadott az a körülmény pedig, hogy az Országos Energiagazdálkodási Hatóság által kiutalt alacsony kalóriaértékű szénnel kénytelen a hatóság által előírt mennyiségű villamosenergiát előállítani, károsító magatartásnak a jogellenességét nem zárja ki.