A Kúria Knk.38133/2015/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 28/C. § (5) bek., (5) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Az NVB 140/2015. számú határozatának megváltoztatása (az állami tulajdonú termőföldek értékesítésével kapcsolatos népszavazás).

***********

KÚRIA

Knk.IV.38.133/2015/3.szám

A Kúria a dr. Czeglédy Csaba ügyvéd (Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda cím1) által képviselt ... (cím2) kérelmezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív hitelesítése kapcsán meghozott 140/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 140/2015. számú határozatát megváltoztatja, és az

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesíti.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A Kúria elrendeli e végzésének a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A kérelmező 2015. november 4-én aláírásgyűjtő ív hitelesítését kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB), melyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

Az NVB álláspontja szerint a népszavazásra benyújtott kérdés az Alaptörvény 8.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykört érint, valamint annak megfogalmazása nem felel meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9.§ (1) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ezért az NVB a 2015. november 30-án kelt 140/2015. számú határozatával az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 11.§-a alapján megtagadta.

2. Az NVB határozatában kifejtette, hogy a Nemzeti Földalap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 5. pontjában definiált kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalaphoz tartozó ingatlanok körét a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1.§ (1)-(2) bekezdése határozzák meg.

Az Nfatv. 18. §-a a földbirtok-politikai irányelvekre figyelemmel határozza meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását. Hasznosítás alatt a törvényi szabály szerint a földrészlet eladását, haszonbérbe adását, vagyonkezelésbe adását, illetve cseréjét kell érteni. A hasznosítás során a fő szabály a nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás, illetve a nyilvános pályáztatás útján történő bérbeadás. A kérelmező országos népszavazásra javasolt kérdése ennek a hasznosításra vonatkozó szabálynak a módosítására irányul oly módon, hogy egy - az Nsztv. határidőkre vonatkozó rendelkezéseire tekintettel 2016. évben megtartandó - érvényes és eredményes népszavazást követően meg kívánja szüntetni a termőföldek eladását és cseréjét.

Rögzítette a határozat, hogy Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1.sz. mellékletének XLIV., A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások című fejezetében az 1.1.1.1 jogcím alatt szerepel a termőföld értékesítéséből származó bevétel.

Az NVB utalt a Kúria Knk.IV.37.339/2015/3. számú határozatára, amelyben a Kúria megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi, az Alkotmány 28/C.§ (5) bekezdés a) pontján alapuló jogértelmezési gyakorlatát és idézte az Alaptörvény népszavazás alól kivett tárgyköreit rendező 8. cikk (3) bekezdés b) pontja értelmezésével kapcsolatban folytatott alkotmánybírósági gyakorlatot. [58/2007.(X.1.) AB, megerősítve: 40/2012.(XII.6.) AB határozat]."

Az NVB határozatában kifejtette, hogy a kérelmező által benyújtott népszavazási kérdésnek költségvetési vonzata van, mivel a 2016. évre elfogadott és 2016. január 1-jén hatályba lépő költségvetési törvény konkrét bevételi soron tartja nyilván a Nemzeti Földalappal kapcsolatos termőföld értékesítéséből származó bevételeket. A kérdés tehát olyan, a 2016. évre elfogadott költségvetési törvényben megjelölt bevételi jogcímet érint, amely függetlenül annak összegszerűségétől érvényes és eredményes népszavazás esetén a bevételi jogcím megszüntetésének, vagy módosításának kötelezettségét eredményezné.

A kérelmező által benyújtott népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvényben a kérdéssel szemben támasztott törvényi követelménynek - mivel az a központi költségvetésről szóló törvény tartalmát érintené - így a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik.

3. Az NVB álláspontja szerint a kérelmező által benyújtott kérdés nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének, mert az abban szereplő állami tulajdonban álló földek értékesítésének tilalmáról szóló törvény megalkotására vonatkozó mondatrész többféleképpen is értelmezhető.

A benyújtott kérdés szűkebben egyrészt értelmezhető úgy, hogy az Országgyűlésnek egy érvényes és eredményes népszavazást követően az állam tulajdonában álló termőföldek értékesítésének teljes tilalmáról kellene jogszabályt alkotnia, másrészt tágabb vonatkozásban a népszavazási kérdés értelmezhető úgy is, mely szerint a kérdés kizárólag egy szabályozási tárgykört fogalmaz meg, vagyis a kérdés alapján megtartott népszavazás eredményeképpen az Országgyűlés olyan tartalmú törvény megalkotására lenne köteles, amely az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítési tilalmát, valamint a tilalom részletszabályait, esetleg a kivételek meghatározását is tartalmazná.

A kérdés azért sem egyértelmű, mert a kérdésben szereplő tilalom időbeliségét és ennek következtében tárgyi hatályát sem lehet egyértelműen megállapítani, így például, hogy a termőföld értékesítésére vonatkozó tilalom pontosan milyen időpontra vonatkozna. Sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem világos, hogy a tilalom a jogszabály hatályba lépésének időpontját követően állami tulajdonba kerülő termőföldekre terjedne ki, vagy az értékesítési tilalom a népszavazást megelőzően már állami tulajdonban lévő termőföldekre is kiterjedne. A jogalkotói egyértelműség követelményének a kérdés tehát nem felel meg.

Mivel a kérdés számos értelmezési lehetőséget vet fel, ebből következően a választópolgárok sem lennének tisztában azzal, hogy a népszavazási kérdésre adott igen, vagy nem válaszukkal pontosan miről döntenek.