3289/2014. (XI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.754/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó 2014. október 28. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblához az Alkotmánybírósághoz címezve, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.754/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a végzés megsemmisítését.

[2] Hivatkozott az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvére, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás elvére.

[3] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2014. október 22-én kelt Pk.l.20.75/2014/2. számú végzésével Orosz Mihály Zoltán Érpatak községben megválasztott polgármester által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül - az ügyvédi képviselet hiánya miatt - elutasította.

[4] Ezt követően azonban a Debreceni Ítélőtábla 2014. október 25. napján a Pk.II.20.754/2014/2. számú végzésével a korábban elutasított kérelmet mégis érdemben vizsgálta, amellyel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 84/2014. (X. 18.) számú határozatát megváltoztatta, és a jelen alkotmányjogi panaszt benyújtó kérelmező kifogását elutasította. Ennek az lett a következménye, hogy Érpatak községben mégsem kell a helyi önkormányzati képviselői és polgármesteri választást megismételni.

[5] Az ítélőtábla az ügyvédi ellenjegyzéssel előterjesztett megismételt felülvizsgálati kérelmet - a végzés indokolása szerint - azért bírálta el, mert a TVB határozata rendelkező részében téves tájékoztatást adott a jogorvoslás lehetőségéről. A választási szerv ugyanis - jogszabályi hivatkozás nélkül - azt közölte, hogy döntése ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezéssel lehet élni. A polgármester fellebbezését az NVB - a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján - felülvizsgálati kérelemnek minősítette, és áttette a Debreceni Ítélőtáblához.

[6] Az ítélőtábla végzése indokolásában kifejtette, "ha a jogalkalmazó választási szerv a hozott határozatában téves tájékoztatást nyújt a határozata ellen igénybe vehető jogorvoslatról, annak benyújtásáról, az elbírálásra hatáskörrel bíró szervről, az abból fakadó késedelem nem értékelhető a kérelmező hátrányára, az által a jogorvoslathoz fűződő törvényen alapuló joga nem sérülhet".

[7] 2. Az indítványozó szerint az eljárt bírói szerv figyelmen kívül hagyta a Ve. 10. § (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint "az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők". Ennek alapján úgy véli, hogy nem lehet a határidőn túl ügyvédi képviselettel benyújtott kérelmet érdemben elbírálni. Az ilyen eljárás - véleménye szerint - sérti a törvény előtti egyenlőség elvét, mivel más esetekben töretlen volt a Debreceni Ítélőtábla gyakorlata abban, hogy a Ve.-ben előírt határidőn túl előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket elutasította függetlenül attól, hogy a jogi képviseleti kötelezettségnek a kérelmezők eleget tettek-e vagy sem. A tisztességes eljárás elvével összefüggésben arra utal a panaszos, hogy a támadott végzés szerinte egyoldalú és jogszabálysértő.

[8] Az indítványozó nyilatkozott továbbá, hogy az ügyben érintett, mert polgármester-jelöltként indult Érpatakon a 2014. október 12-én megtartott helyi önkormányzati képviselői és polgármesteri választáson.

[9] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.

[10] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.

[11] 4.1. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszos nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve Abtv. rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványa elbírálására, továbbá azt sem, amely indítványozói jogosultságát megalapozza.

[12] 4.2. Az indítvány formai hiányosságán túlmenően az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmilag sem megfelelő, ugyanis az indítványozó nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeit.

[13] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése előírja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[14] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és

b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[15] A jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a választás eredményének megállapítása ellen a fellebbezést a FIDESZ nyírbátori választókerületi elnöke nyújtotta be. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló törvényi feltétel nem arra vonatkozik, hogy a jogorvoslati lehetőség kimerítése megtörtént, hanem arra, hogy a jogorvoslattal (jelen esetben az elsőfokon eljárt választási szerv határozata elleni fellebbezéssel) a panaszosnak kell élnie. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére bocsátott iratok alapján megállapította, hogy a panaszos nem fellebbezett (az egyébként számára kedvezőtlen döntés ellen), így a jogorvoslati lehetőségét nem merítette ki.

[16] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva - az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) és h) pontjai alapján visszautasította.

Budapest, 2014. november 4.

Dr. Lévay Miklós s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1800/2014.