A Kúria Kfv.35662/2019/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 100. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Nem elegendő az értékesítési láncban távolabb álló adózók magatartásából következtetni a felperes aktív magatartására, ahhoz legalább az elősegítés vagy a támogatás formáját öltő saját közreműködésnek kell fennállnia. Ennek bizonyítása hiányában az adólevonási jog megtagadásához elengedhetetlen a "tudta vagy tudhatta volna" feltételek fennállásának igazolása. C-189/18, C-419-14

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.662/2019/10.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Vámosi Nagy Szabolcs ügyvéd)

Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Darai Péter kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (40.sorszám)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.900/2018/37. ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.900/2018/37. számú ítéletét a műanyagáru beszerzésre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi, az alperes 2234359513 számú határozatát az ítélettel azonos körben, az elsőfokú határozat azonos rendelkezéseire is kiterjedően megsemmisíti és az elsőfokú hatóságot e körben új eljárás lefolytatására kötelezi. Egyebekben a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.900/2018/37. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 630.000 (hatszázharmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 555.000 (ötszázötvenötezer) forint kereseti és 1.295.000 (egymillió-kettőszázkilencvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket.

A fennmaradó részilletéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes műanyag vegyiáru- és papírtermék, valamint kristálycukor nagykereskedelmével foglalkozó gazdasági társaság, amely 2015. május-augusztus hónapokban műanyagárut értékesített a szlovén illetőségű K. d.o.o.-nak (továbbiakban: szlovén társaság) a belföldi T. Kft.-től (továbbiakban: Kft.1.) történt árubeszerzést követően, és az E. SA román társaság részére kristálycukrot értékesített, a G. Kft.-től (továbbiakban: Kft.2.) történő beszerzést követően. A vizsgált időszakban a felperes két alkalommal közvetlenül szerzett be cukrot és étolajat a J. Bt.-től (továbbiakban: Bt.) melynek beszerzési útvonala megegyezett a Kft.2-nél feltártakkal.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a felperes kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódóan széles körű vizsgálatot folytatott le, melynek keretében felhasználta a számlakibocsátóknál, valamint azok partnereinél végzett kapcsolódó ellenőrzések eredményeit és a nemzetközi megkeresésekre adott válaszokat. Figyelemmel volt továbbá a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága, a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága és a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóság által folytatott különböző személyekkel szembeni büntetőügyben beszerzett nyilatkozatokra is.

[3] A műanyagáru közösségi termékértékesítésével kapcsolatban rögzítette, hogy a felperes, mint szállító és a szlovén társaság, mint megrendelő között határozatlan időre kötött szállítási szerződés alapján került sor a Kft.1-től beszerzett termék továbbértékesítésére. A felek 2014. június 25. napján kötöttek szerződést egymással, a felperesi oldalról a kapcsolattartó meghatalmazott, L. Z., M. Gy., míg a szlovén cég részéről V. A. volt. A megrendeléseket telefonon és e-mailben egyeztették, a szállítás Győrből történt Szlovéniába, Mariborba saját eszközzel, illetve bérfuvarozóval. A fel-és lerakodáskor a gépkocsivezető raktáros, targoncás volt jelen, az árut a logisztikai cég képviselője vette át. A szállítást a felperes rendelte és fizette, az áruk beérkezését követően azt mennyiségre és minőségre nem ellenőrizték, azt változatlan formában szállították ki a szlovén cég részére. A lefolytatott nemzetközi megkeresések alapján rögzítést nyert, hogy az Európai Unión belül különböző cégek láncolatán keresztül folytatott árukereskedelmet azért bonyolították le, hogy csalárd módon adót igényeljenek vissza. A cégek nem voltak elérhetők, bevallást nem tettek, az adóhatósági felhívásokra nem reagáltak.

[4] Vizsgálta a felperes beszerzéseit, melynek kapcsán feltárta, hogy a felperes a Kft1. képviselőivel személyesen nem találkozott, a vállalkozás székhelyén nem járt, az adatbázisban ellenőrizte le a társaságot. A Kft1. képviselőjével meghatalmazott tartotta a kapcsolatot, az árut szállításra alkalmas módon vették át, termékenként szortírozva és rakományonként a zsugorfóliás csomagolásra ragasztották a specifikációt. A felperesi képviselő az árut nem tekintette meg, annak eredetéről nem volt tudomása. A Kft1. az általa kiállított számlák után általános forgalmi adót nem vallott, tárgyi eszközökkel, alkalmazottakkal nem rendelkezett, árbevétele 2015.évben emelkedett ugrásszerűen. A cég képviselője elmondta, hogy a láncolatos értékesítésben összesen 3 kamionnyi árut használtak fel az ügyletre, ugyanaz az áru érkezett, csak a becsomagolt árukon a feliratozást cserélték, az értékesített áru darabszáma volt sok, hogy magas értéket lehessen feltüntetni a számlákon, de szinte értéktelen, eladhatatlan áruról volt szó. A szlovén cég képviselőjét a felperes bízta meg a hálózat felépítésével, a beszerzéseket a felperes finanszírozta, ő utalta át a pénzt a Kft1.-nek, amely tovább utalta a külföldi társaságok felé.

[5] Az adóhatóság szerint az ügyletben résztvevők olyan mesterséges láncolatot hoztak létre, amelynek célja az adó-visszaigénylés megteremtése volt. Az ügyletben résztvevő felek szándéka nem az árrés realizálására irányult, hanem a csekély piaci értéket képviselő termékek nagy tételben való körbeutaztatása révén a költségvetés terhére megvalósuló jogosulatlan adóelőny elérése volt a cél úgy, hogy a termékek eredete, valamint a végfelhasználó azonosíthatatlan. Miután a termékek Magyarországról történő kiszállítása megtörtént, emiatt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 89. § (1) bekezdése szerint számszaki megállapítást a felperes értékesítési oldalán nem tett, de utalt a határokon átnyúló láncolat mesterséges jellegére, és azt állította, hogy a számlázási láncolat haszonhúzója a felperes volt, annak aktív részese volt.

[6] Az adóhatóság ellenőrizte a kristálycukor értékesítést és beszerzést is, melynek kapcsán rögzítette, hogy a felperes 2013. évtől állt kapcsolatban a Kft.2-vel. A Kft2. működését a cégkivonat bemutatásával ellenőrizte és a vállalkozás székhelyén is járt a felperesi alkalmazott, L. Z., ahol találkozott a Kft.2.képviselőjével. A cukrot L. Z-tól rendelte meg a felperes, aki továbbította megrendelést a Kft.2. beszállítójának. A termékek ellenőrzését a felperes részéről M. Gy. raktárvezető végezte, a szállítás saját eszközzel vagy bérfuvarral történt. A felrakodásra Budapesten, míg a lerakodásra Miskolcon került sor a raktárvezető felügyelete mellett. Ezt követően Közösségen belül értékesítették a kristálycukrot egy olyan adózó részére, amellyel 17 éve áll a felperes kapcsolatban.