A Gyulai Törvényszék P.20344/2010/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 315. §, 318. §, 339. §] Bíró: Tóth Beáta

Békés Megyei Bíróság, Gyula.

5. P. 20.344/2010/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a Dr. Szula Attila ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek I.rendű alperes neve (...) I. rendű, II.rendű alperes neve (....) II. rendű és Dr. Horvátné Dr. Barta Edit jogtanácsos (....) által képviselt III. rendű alperes neve (....) III. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a III. rendű alperesnek 15 napon belül 60 000 (hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

Az AA Kft. társasházat épített a ... szám alatti ingatlanon. A szándéka az volt, hogy a társasház egyes lakásait különböző tulajdonostársaknak adja el.

A felperes testvére és a kft. ügyvezetője, BB személyes ismeretségben álltak. A felperes testvére és a kft. között létrejött megállapodás alapján az előbbi összesen 9,2 millió forintot utalt át a kivitelezőnek egy kb. ... m2 alapterületű lakásra 2004-ben, illetve 2005-ben. Ennek fejében a kft.-nek a kivitelezést az épületgépészet elkészítéséig kellett elvégeznie.

A kft. a kivitelezést korábban már elkezdte. A III. rendű alperes erről tudomást szerezvén helyszíni szemlét tartott, majd 2003. auguzstusí19-én az alapozás végleges fennmaradására és az épület terv szerinti továbbépítésére engedélyt adott, melyben meghatározta, az egyes felépítendő lakások helyiségeit is. Egyben az építési engedély beszerzésének elmulasztása miatt a kivitelezővel szemben építésügyi bírságot szabott ki. A kivitelező műszaki ellenőrként a II. rendű alperest foglalkoztatta, aki 2003. október 31-én bejelentette a III. rendű alperesnek, hogy a feladatot a továbbiakban nem látja el. Ebben az időben az épület körítő főfalai álltak.

A továbbiakban az építkezés műszaki ellenőr közreműködése nélkül zajlott. Az építkezést a III. rendű felperes ebben az időben nem ellenőrizte.

Az AA Kft. a kivitelezés során pénzügyi nehézségekkel küszködött, az építkezés ezért nem haladt, illetve a kivitelező a megrendelőkkel is vitákba bonyolódott. Ezt követően a perbeli lakásra a felperes testvére követelésének biztosítékául jelzálogjog alapítására került sor.

2006-ban a kivitelező az építkezésről levonult, az egyes tulajdonostársak a lakások belső kialakítását, valamint egyes közös épületrészeknek az épület fennmaradásához szükséges befejezését önállóan végezték el, ezt megelőzően még 2005-ben a felperesen kívüli többi lakás tulajdonosai megbízták az I. rendű alperest, hogy az elkészült lakások használatba vételéhez szükséges okiratokat szerezze be, illetve a műszaki ellenőri nyilatkozatokat tegye meg. Ez megtörtént, és a III. rendű alperes a használatbavételi engedélyt az érintett lakásokra kiadta. Az I. rendű alperest a perbeli ingatlannal összefüggésben sem az AA Kft.-vel, sem a felperessel kötött szerződés alapján, de egyébként sem volt köteles nyilatkozni, ilyen nyilatkozatot nem is tett.

A felperes és az AA Kft. között 2006. március 23-án adásvételi szerződés jött létre. Ebben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgya a .... szám alatti ingatlanban a 9. számú lakás, amely ... m2alapterületű. A lakás vételárát 4 000 000 forintban határozták meg. Rögzítették, hogy a vételár meghatározásánál figyelembe vették a lakás jelenlegi készültségi fokát, ugyanis hiányoznak a belső válaszfalak és a teljes belső szerelési és szerelvényezési munka. Az eladó tájékoztatást adott arról, hogy bizonyos munkálatokat a lakóközösség végzett el, többek között a homlokzatvakolást, a tetőszerkezet megerősítését, a betonozást, a közművek lakásba történő bevitelét, mely munkák tekintetében a vevő a lakóközösséggel külön megállapodást fog kötni. Leszögezték, hogy a vétel megtekintett állapotban történt. A zálogjog jogosultja egyben kérte a zálogjoga törlését.

A kft. ezt követően felszámolás alá került, majd a felszámolás befejeztekor a cégnyilvántartásból törölték. A felperes a kft.-vel szemben szavatossági igényt nem érvényesített.

A felperes ezután megbízott egy ...-i építészt, aki a III. rendű alperesnél eljárva észlelte a kiviteli tervektől való eltérést. Ezután Dr. CC igazságügyi építész szakértő a felperes megbízása alapján adott szakvéleményében a megállapította, hogy az eredeti 6,6 m-es fesztáv helyett 7,7 m-es fesztáv készült, azaz eltértek az építési engedélytervtől. A szakértő álláspontja szerint ezért mind a kivitelező, mind a műszaki ellenőr, mind az engedélyező hatóság felelősséggel tartozik. A szakértő a javítás költségeit összesen 1 235 000 forintban állapította meg. Az értékcsökkenés mértékét 1 600 000 forintra tette.