A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37459/2007/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 157. §, 165. §, 171. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. §, 16. §, 39. §, 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. Vhr.) 11. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

Kfv.IV.37.459/2007/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lukovits Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Fővárosi Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. augusztus 27. napján kelt 1.K.31.080/2007/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.31.080/2007/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú földhivatal a 339839/2/2005. számú határozatával a Budapest, x hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a felperes tulajdonjogát bejegyezte, és a közös tulajdonban álló 23. számú felszíni gépkocsi-beálló hely vonatkozásában a kizárólagos használati jog bejegyzés iránti kérelmét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. november 30. napján kelt 31.448-2/2006. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát - elsődlegesen megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését -, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Hivatkozott a Ptk. 165. § /1/ és /2/ bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 16. § d/ pontjára, és az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. /XII. 29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./ 11. § /1/ bekezdésére.

Hangsúlyozta, hogy ugyanebben az ingatlanban más jogosultak javára a használati jogot, illetve használat jogát a hatóság bejegyezte a tárgybeli gépkocsi-beálló hely vonatkozásában, és a gépkocsi-beálló hely nem minősül ugyanazon személy tulajdonának - tehát közös tulajdonnak -, ahogy azt az alperes megjelölte, hanem az egy elkülönült jogi személy tulajdonában áll.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította.

Ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.232/2006/5. számú ítéletében foglaltakra hivatkozott. Kifejtette, hogy ezen felülvizsgálati döntés hasonló tényállás alapján született, és az indokolás tartalmazza, hogy a használat joga - a haszonélvezeti joghoz hasonlóan - személyhez kötött dologi jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot használhatja korlátozott mértékben.

A felperes a társasház közös tulajdonában álló ingatlan részére vonatkozóan kérte használati jog bejegyzését. Az eszmei hányadok szerinti közös tulajdonú ingatlanrészen kialakított gépkocsi-beálló nem minősül más tulajdonában lévő dolognak, ezért a használati jog bejegyzése fogalmilag kizárt.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, a Ptk. 165. § /1/ és /2/ bekezdése szerint - szerződés alapján - használat joga alapítható, az Inytv. 16. § d/ pontja értelmében az ingatlan-nyilvántartásba a használat joga bejegyezhető jog, a Vhr. 11. § /1/ bekezdése szerint a használat jogát az ingatlan egy részére is be lehet jegyezni.

Álláspontja szerint a társasházi alapító okirat, illetőleg a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján nincs akadálya annak, hogy a felszíni gépkocsi-beálló hely vonatkozásában a felperes javára a kizárólagos használat joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön; a használat joga ugyanis olyan dologi jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában levő dolgot használhatja korlátozott mértékben.

Álláspontja szerint a társasház önálló személyiséggel rendelkezik, és a társasház közös tulajdonában álló ingatlanrész tulajdonjoga elválik az egyes külön tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogától. Ennek megfelelően más tulajdonában lévőnek minősül a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanrész és a társasház külön tulajdonában lévő ingatlan, így a használat joga a per tárgyát képező esetben és hasonló tényállású esetekben alapítható, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető.

Hivatkozott arra is a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az eljárásban sérült a törvényben rögzített ügyfélegyenlőség elve, tekintettel arra, hogy hasonló tényállás alapján a perbeli társasházban korábban valamennyi felszíni gépkocsi-beálló hely vonatkozásában a társasházi külön tulajdonban levő lakások tulajdonosai javára a használat joga az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került.