A Kúria Kpk.39020/2024/3. számú precedensképes határozata határozat megsemmisítése tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek., 427. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Farkas Attila, Kalas Tibor

A határozat elvi tartalma:

Az Alkotmánybíróság 3099/2024. (III. 14.) AB határozatából való eljárási kötelezettség megállapítása (a Kúria Pfv.III.20.232/2022/10. határozatának megsemmisítéséből való eljárás meghatározása).

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24412/2015/216., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20607/2021/6., Kúria Pfv.20232/2022/10., 3099/2024. (III. 14.) AB határozat, *Kúria Kpk.39020/2024/3.*, Kúria Pfv.20545/2024/2.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.020/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.20.232/2022/10. számú részítéletének - az Alkotmánybíróság 3099/2024. (III. 14.) AB határozata által történő - megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3099/2024. (III. 14.) AB határozat (belső ügyszám: IV/148-13/2023.)

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3099/2024. (III. 14.) AB határozata alapján a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] cím1 alatti ingatlan 1950. május 2. napjától kezdődően 1991. szeptember 1. napjáig a egyéb érdekelt2 tulajdonában állt (a továbbiakban: IV. rendű alperes). Az ingatlan kezelője a egyéb fél1 jogelődje, a egyéb fél2 volt. A tanács egyéb érdekelt12 különböző vegyi anyagok ingatlanon folyó gyártására 1954-ben engedélyt adott egyéb érdekelt1nak, aki ezt a tevékenységét 1979. december 10. napján bekövetkező haláláig folytatta.

f2]1987-ben a egyéb érdekelt11 vállalkozási szerződést kötött egy környezetvédelmi és számítástechnikai gazdasági munkaközösséggel az ingatlanon elhelyezett veszélyes hulladék eltávolítására. A egyéb érdekelt11 megbízásából a egyéb fél3 talajszennyeződési vizsgálatokat végzett a területen, és az elkészült szakvéleményében megállapította, hogy az ingatlan egy része veszélyes hulladékkal szennyezett. Az épületrészek elbontását és 0,5 méter mélységben talajcserét javasolt különösen, hogy "az ingatlant kertes családi ház építése céljából kívánják értékesíteni."

[3] 1991. szeptember 1. napján a perbeli ingatlan jogszabály alapján a egyéb érdekelt3 tulajdonába került, kezelője változatlan maradt. Az önkormányzat felkérése alapján a egyéb érdekelt4. is szakvéleményt készített, erre alapítva az építési osztály a talaj szanálási munkáinak költségét 1.873.500 forintban határozta meg azzal, hogy 15m3 föld kitermelése, valamint 600m3 föld visszatöltése szükséges. Az önkormányzat 1993. november 30. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanra egyéb érdekelt5l (a továbbiakban: II. rendű alperes), amelyben rögzítették, hogy az ingatlan talaja szennyezett, termőföldcserét tesz szükségessé. Az adásvételi szerződésben a II. rendű alperes vállalta, hogy szakvéleményt készített, azt a egyéb érdekelt6 jóváhagyatja, majd annak alapján a mentesítést, a termőfölcserét saját költségén elvégezteti és csatolja az elszállított földmennyiségről a veszélyes hulladék-lerakótelep átvételi igazolását. A felek az ingatlan vételárát a II. rendű alperest terhelő kötelezettségre tekintettel határozták meg.

[4] A egyéb érdekelt6 (az alapügyben a IX. rendű alperes jogelődje) 1994. szeptember 21. napján kelt, KF:20.000/1994. számú szakhatósági állásfoglalásában a szennyeződések kitermeléséhez és a szennyezett talaj elszállításához kikötésekkel hozzájárult. A környezetvédelmi főfelügyelőség a egyéb érdekelt7hoz címzett, KF:20.000-3/1994. számú átiratában azt állapította meg, hogy az ingatlanról a szennyezett talaj elszállítása megtörtént, és a "szennyezettség megszűnt." Ezzel a II. rendű alperes teljesítette az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségét és a tulajdonjogát 1994. január 24-én bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

[5] A egyéb érdekelt8 (a továbbiakban: III. rendű alperes) 1994. decemberében a egyéb érdekelt3ból való kiválással jött létre. A III. rendű alperes megállapodást kötött egyéb érdekelt9val (az alapügyben VII. rendű alperes) arról, hogy az önkormányzati ingatlanok a közigazgatásilag illetékes önkormányzatok tulajdonát képezik, az ilyen ingatlanokon fennálló jogok és kötelezettségek az illetékes önkormányzatot illetik és terhelik.

[6] A II. rendű alperes 2003. december 5. napján adásvételi szerződést kötött a perbeli ingatlanra az egyéb érdekelt10-vel (az alapügyben I. rendű alperes), akinek tulajdonjogát 2004. február 16. napján bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

[7] A egyéb érdekelt8 (a továbbiakban: VIII. rendű alperes) 2004. június 21. napján kelt határozatával megadta az építési engedélyt az ingatlanon két darab új, háromlakásos lakóépület építésére. A határozat rögzítette, hogy a hatóság helyszíni szemlét is tartott, ahol az engedély megtagadására szolgáló tényt, körülményt nem észlelt. Az építkezést követően a VIII. rendű alperes egyéb érdekelt8 Városfejlesztési Osztálya 2006. decemberében az elkészült lakásokra megadta a végleges használatbavételi engedélyt. A határozat indokolása szerint az elvégzett építési munka megfelel az építési engedélynek, az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a használatbavételi engedély megadása ellen településrendezési, építésrendészeti, közegészségügyi, tűzvédelmi és egyéb szempontból kifogás nem merült fel.

[8] Az I. rendű alperes a lakásokat az I-II. és IV-X. rendű felpereseknek, valamint az V-VI. rendű alpereseknek adta el, akik későbbiekben a lakásukat a III. rendű felperesnek értékesítették.