2015. évi CII. törvény

a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a turisztikai, kedvtelési és sportolási célú, valamint a közlekedési rendszerekhez kapcsolódó, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás hálózatokra és a rajta folytatott tevékenységre vonatkozóan a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya

a) a Magyarország területén található, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre, a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b)[3] a Magyarország területén folytatott vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedést működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre, valamint

c)[4]

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[5] E törvény alkalmazásában:

1. alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a talajszinttől számítva 120 cm;

2. egyéb kötöttpálya: az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

3. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya;

4. egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;

5. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

6. egyéb kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely az egyéb kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

7. egyéb kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

8. kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a szállítást;

9. sífelvonó: sportolást elősegítő alsó vagy felső (fej feletti) kötélvezetésű közlekedési eszköz, amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra felfüggesztett vontató függeszték vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja;

10. sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját kerekein mozog olyan módon, hogy a közlekedési eszköz önerejéből haladni nem képes, vontatását egy vagy több kötél végzi, és hajtó gépezete nem a jármű, hanem a sínpálya szerkezetének tartozéka;

11. veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.

3. Az egyéb kötöttpályás közlekedés igazgatásának szervezete

3. §[6] Az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a vasúti igazgatási szerv, valamint a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) látja el.

II. FEJEZET

4. Idegen ingatlan használata

4. § (1) Az egyéb kötött pálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés szükséges.

(2) Ha az egyéb kötött pálya létesítése a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályát érinti, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

(3) Ha az egyéb kötött pálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

5. § (1)[7]

(2)[8] A sikló kötött pályájával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy az egyéb kötött pálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötött pálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(3) Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(4)[9] Az egyéb kötött pálya üzemeltetője - az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett - jogosult a kötött pályán és a kötött pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá az egyéb kötött pályás vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

III. FEJEZET

AZ EGYÉB KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

5. Bejelentés

6. §[10] (1) Egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(3) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(4) Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(5) Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

(6) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásából törli az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.

6/A. §[11] (1) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja a miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.

(3) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).

(5) Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(6) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.

6. Műszaki engedély

7. § (1)[12] A közlekedési hatóság által kiadott műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyéb kötöttpálya építéséhez, átalakításához, az építési engedélyben foglaltaktól történő eltéréshez, használatbavételéhez, fennmaradásához, a forgalomba helyezéshez és megszüntetéséhez, a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározásához, az üzemszünethez,

b) az egyéb kötöttpályás jármű - miniszteri rendeletben szabályozott - előzetes típusengedélyezéséhez, típusengedélyezéséhez, átalakításához, üzembe helyezéséhez,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.

(2) A műszaki engedélyt - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a közlekedési hatóság adja ki.

7. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága, egyéb kötöttpályás közlekedési szabályzatok

8. § Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá külön jogszabályban meghatározottak szerint.

8. Az egyéb kötött pálya üzemeltetőjének az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos jogai és kötelezettségei

9. § (1) Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert köteles üzembiztos állapotban tartani.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében

a)[13] az egyéb kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,

b)[14] az egyéb kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,

c) a személyszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint, alsó kötélvezetésű sífelvonó esetében pedig legalább 2 millió forint.

(3)[15] A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról az egyéb kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a vasúti közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.

(4) Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére legalább egy, a külön jogszabályban előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

9. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételei

10. §[16] (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört a képzési rendelet szerinti alapvizsgával (a továbbiakban: alapvizsga) rendelkező személy láthatja el. Alapvizsga a képzési rendeletben meghatározott alapképzésben tehető.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott a képzési rendeletben meghatározott időközönként, időszakos oktatáson vesz részt és időszakos vizsgát tesz.

11. §[17] (1) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetben az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője végzi.

12. §[18] Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést végző szervezetek és a vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont, valamint a vizsgabiztosok kötelesek biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A feltételek fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.

9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak egészségi alkalmassága[19]

12/A. §[20] (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott kormányrendeletben meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt vesz.

(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben kijelölt hatóság vagy hatóságok, vagy foglalkozás-egészségügyi orvos végzik.

(4) A hatóság vagy hatóságok (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a kormányrendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.

(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

10.[21]

13. §[22]

11.[23]

14. §[24]

IV. FEJEZET

12. A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

15. § (1)[25] A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

c) a siklók, sífelvonók, és az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése,

e) az egészségi alkalmasság megállapítása és ellenőrzése, valamint a vizsgáló szervezet 12/A. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,

f) jogszabály külön rendelkezésének hiányában a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,

g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket kormány- vagy miniszteri rendelet feladatkörébe utal.

(2) A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat, iratokat a közlekedési hatóság részére szolgáltatni.

16. § (1)[26] A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője és az érintett ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerrel szomszédos,

c) a megvalósult egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen fekvő

ingatlan.

(3) A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos másodfokú eljárásában nem lehet ügyfél az, aki az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be kérelmet.

(4) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(5)[27] Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, valamint az ellenőrzési eljárásban négy hónap.

(6)[28]

(7) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével - nem kérhet fel.

17. §[29][30] (1) A közlekedési hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról az ügyfeleket hirdetményi úton értesíti.

(2) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban fellebbezésnek van helye.

18. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az eljáró hatóság a szakértői vélemény alapján hozott döntésben jogkövetkezményt állapít meg, egyéb kötöttpályás szakértőként (a továbbiakban: szakértő) eljárhat

a) az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő,

b) a mérnöki kamara által adott szakterületre engedélyezett, névjegyzékbe vett szakértő, valamint

c) az a személy, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - a szakértői névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet nyújt be a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara). A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A szakértő a kamara által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2a)[31] Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni köteles a közlekedési hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)[32]

(5)[33]

(6)[34] A (3) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.

12/A. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre[35]

18/A. §[36] (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a)[37] az 5. alcím szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének megtiltása,

b) nyilvántartás vezetése az egyéb kötöttpályás tevékenységeket végző személyekről és szervezetekről,

c)[38] az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység megtiltása,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek piacának nyomon követése, elemzése, értékelése

e) jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,

f) a miniszter részére a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,

g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

(2)[39]

(3) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által meghatározott, ésszerű határidőn belül.

(4) A vasúti igazgatási szerv jogosult a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni.

(5) A vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást legfeljebb két ízben adhat ki.

(6) Az ügyintézési határidő a vasúti igazgatási szerv eljárásában hat hét.

(7)[40] A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatairól szóló közleményt a honlapján közhírré teszi.

13. A hatósági ellenőrzés, jogkövetkezmények, bírság[41]

19. §[42] (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. Az egyéb kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.

(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a vasúti közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3)[43] A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(5)[44] Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság jogkövetkezményként az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és közigazgatási szankcióként bírságot szab ki.

(6)[45] A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) közigazgatási szankcióként bírságot szab ki, és

b) jogkövetkezményként a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(8) Az (5) bekezdés szerinti bírság jogsértésenként

a) a sífelvonót üzemeltetővel szemben 500 ezer forintig,

b) a sífelvonó kivételével az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben 1 millió forintig,

terjedhet.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.

20. §[46] (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a)[47] az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt legfeljebb egy évre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz, vagy képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b)[48] kötelezi az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.

(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) Ha a jogsértés

a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,

b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig

terjedhet jogsértésenként.

20/A. §[49] (1) A tevékenység végzését szüneteltető személy vagy szervezet kivételével a 6. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatban az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.

(2)[50] Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra megtiltja a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3)[51] A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában - továbbá, ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból törli -, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.

(4) A 18/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírság legmagasabb összege 500 ezer forint.

14. Adatvédelem, adatkezelés

21. §[52] A közlekedési hatóság jogosult

a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d) a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló adatokat,

e) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

22. §[53] (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(3) A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy az egyéb kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

(4) A közlekedési hatóság által kezelt adatokat - a minősített adatok kivételével - a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

22/A. §[54] (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.

(2)[55] A 21. §-ban meghatározott adatok a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, valamint a rendőrségnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

22/B. §[56] (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.

15. Üzleti titok

23. § (1) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(2) Ha az eljárásban részt vevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a közlekedési hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Ha az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a közlekedési hatóság végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(3)[57] A vasúti igazgatási szerv (2) bekezdésben foglalt végzése 15 napon belül közigazgatási perben megtámadható, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Felhatalmazó rendelkezések

24. §[58] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk szabályait,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,

c) az egyéb kötöttpályás vizsgaközpont kijelölését,

d)[59] a vasúti igazgatási szerv által kiszabható bírság megállapításának szempontjaira és megfizetésére, továbbá a közlekedési hatóság által kiszabható bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat,

e) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

f) a jogszabályban meghatározott munkakörben foglalkoztatottakkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,

g) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken közlekedő járművek műszaki engedélyezésének szabályait,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre vonatkozó szabályokat,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait

d) a közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, továbbá az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

e)[60] az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

17. Hatálybalépés

25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések[61]

26. §[62]

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés[63]

27. §[64] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27. §[65] Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ekptmódtv.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Ekptmódtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke