BH 1989.1.13 I. A perbeli jogképesség és a kereshetőségi jog elhatárolása [Ptk. 8. § (1) bek., P. 48. §].

II. Öröklési szerződés megszüntetése iránti perben a jogutódlás kérdése [Ptk. 658. § (1) bek., 589. § (2) bek.].

III. Az öröklési szerződés megszüntetésénél irányadó szempontok [Ptk. 589. §].

Özv.Gy. E-né Cs. J. felperes 1985. március 19-én két írásbeli végrendeletet készített: az egyikben ingóságairól, a másikban a házas ingatlanáról rendelkezett, és mindkét végrendeletében F. É-t nevezte meg örököséül.

A felperes 1985. április 4-én öröklési szerződést kötött az alperesekkel, amelyben tartása, gondozása ellenében a fenti házas ingatlana örököseivé az alpereseket tette. Az öröklési szerződést az illetékes államigazgatási szerv jóváhagyta.

A felperes utóbb pert indított az öröklési szerződés megszüntetése iránt. A per során a felperes meghalt, így a bíróság megállapította, hogy az eljárás a Pp. 111. §-a értelmében félbeszakadt.

F. É. az 1985. március 19-én kelt és javára szóló két végrendeletre hivatkozva bejelentette, hogy a felperes jogutódaként a perbe be kíván lépni, és a felperes által előterjesztett kereseti kérelemnek megfelelően az Öröklési szerződés megszüntetését kérte.

A kerületi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság F. É. jogutódi minőségét igazoltnak találta, miután az öröklési szerződés megszüntetése estében "az öröklés az örökhagyó halálával annak a javára nyílik meg, akinek a javára a végintézkedésében az örökhagyó rendelkezett". A bíróság megítélése szerint azonban az öröklési szerződés megszüntetésének a jogszabályban írt feltételei nem valósultak meg.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolásában kifejtette, hogy "a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés megszűnésére a tartási szerződés megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, Így az öröklési szerződéssel kapcsolatban is alkalmazni kell a tartási szerződés megszűnésére vonatkozó azon jogszabályi rendelkezést - Ptk. 589. §-ának (2) bekezdését -, amely kimondja, hogy az ott írt feltételek fennállása esetén bármelyik fél kérheti a szerződés megszüntetését. Ebből következik, hogy harmadik személy nem indíthat ilyen pert. Ez a jog személyhez fűződő jog, amelyet a Ptk. 85. §-ának (1) bekezdése értelmében csak személyesen lehet érvényesíteni. Így a személyhez fűződő jogoknál nincs jogutódlás. Ezért a jelen per felperese nem lehet az elhunyt Gy. E-né felperes jogutóda. Ebből következik, hogy F. É. - perbeli jogképesség hiányában - nem lehet felperes.

A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.

I. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek nincs perbeli jogképessége, és ezért a per megszüntetésének van helye. A Pp. 48. §-a értelmében a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A Ptk. 8. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a Magyar Népköztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A perbeli jogképességtől különböző kérdés az, hogy a keresettel fellépő fél jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére vagy sem (ún. kereshetőségi jog), az utóbbi esetben ugyanis - a személyállapotú pereket kivéve - keresetét érdemben el kell utasítani. Jelen esetben tehát a per megszüntetésére akkor sem nyílna mód, ha a felperes perlési jogosultsága az alperesekkel szemben nem állna fenn.