A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37727/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 1. §, 2. §, 14. §, 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 1. §, 2. §, 5. §, 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 1. §, 2. §, 7. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék K.23073/2009/4., *Kúria Kfv.37727/2009/4.* (BH 2010.11.310, EH 2010.2194)

***********

Kfv.IV.37.727/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Rajnainé dr. Hugyecz Ilona megyei főügyész-helyettes által képviselt felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság /1088 Budapest, József krt. 6./ alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság kapcsán benyújtott óvás elbírálása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Békés Megyei Bíróság 2009. június 3. napján kelt 6.K.23.073/2009/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 6.K.23.073/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége a színesfém-felvásárlás ellenőrzése témavizsgálat keretében 2008. április 22. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Kft. által üzemeltetett "Hulladék-nagykereskedelem" elnevezésű egységben.

A vizsgálat során az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv szerint megállapítást nyert, hogy a felvásárlási árakról kihelyezett, krétával írt tájékoztató táblán az árak nehezen olvashatóak, továbbá az árak mellett a tétel neve és a törvényes fizetőeszköz nem került feltüntetésre.

A vásárlók könyve, illetve a panaszfórumokról szóló tájékoztató is hiányzott.

A jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat az ügyvezető valónak ismerte el, aláírásával és az egység bélyegzőlenyomatával igazolta, nyilatkozni nem kívánt.

Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés során feltárt hiányosságok alapján a 2008. május 21-én kelt DAF-2690-2/2008. számú határozatában 50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a kft-t.

Ezen túlmenően arra kötelezte, hogy a vásárlók számára jól látható, egyértelmű, és könnyen azonosítható ártájékoztatást biztosítson, illetve az árat a törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva tüntesse fel, valamint rendszeresítsen vásárlók könyvét és panaszfórumokról szóló tájékoztatót.

A határozat ellen a kft. nem fellebbezett, így az 2008. június 21. napján jogerőre emelkedett.

A határozat ellen a felperes 2008. november 24-i keltezéssel T.K.1915/2008. számon óvást jelentett be az elsőfokú hatóságnál.

Az óvásban indítványozta a határozat módosítását akként, hogy az elsőfokú hatóság a kft. felelősségének megállapítását, a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és a kft. kötelezését mellőzze. Ehelyett a Ket. 31. § /1/ bekezdés e/ pontja alapján az eljárás megszüntetéséről rendelkezzen, továbbá intézkedjen az esetlegesen megfizetett fogyasztóvédelmi bírság visszautalása iránt.

Az óvással az elsőfokú hatóság nem értett egyet, így felülvizsgálat céljából azt felterjesztette az alpereshez.

Az alperes - mint másodfokú hatóság - a 2009. január 6. napján kelt HAJ-5059-2/2008. számú határozatával a főügyészség óvását elutasította.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és a jogsértés elhárítása érdekében az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény /a továbbiakban: Fgytv./ 2. § c/ pontja szerint a kft. részéről nem szolgáltatás nyújtása, nem fogyasztói igényeket közvetlenül kielégítő tevékenység kifejtése, hanem áru, fémanyag megvásárlása történik.

Az ügylet során a lakosság nem a cég valamely tevékenységét

veszi igénybe, hanem a tulajdonát ruházza át a vételár megfizetése ellenében.

A kft. és a lakosság közötti ügyletnek nem a cég tevékenysége, szolgáltatása, hanem a fém átadása, anyaga, mennyisége a meghatározó eleme.

A megállapított felvásárlási árak is ehhez, és nem a cég részéről kifejtett tevékenység módjához, idejéhez, minőségéhez és jellegéhez igazodnak.

Kifogásolta, hogy az elutasító határozat nem oldja fel azon ellentmondást, hogy a jogügyletben a pénzfizetés nem a kft-vel szerződéses kapcsolatba kerülő lakosság részéről történik, hanem a vételárat a fogyasztó maga kapja meg. Amennyiben az alperes érvelése helyes lenne, miszerint a cég szolgáltatást nyújt; ez esetben a szolgáltatás díját a kft. javára kellene megfizetni, nem pedig a társaság teljesítene kifizetést a szolgáltatást igénybe vevők részére.

Kifejtette, hogy a fogyasztói forgalomtól eltérő fizetési relációból ered, hogy nincs olyan ár, eladási ár, vagy szolgáltatási díj, amelynek megfizetése a cég lakossági ügyfeleit terhelné. Állította, hogy a fémhulladék felvásárlása egyértelműen a Ptk. egyes szerződéstípusain belül az adásvételi szerződés kategóriájába sorolható. Ezzel szemben valamely szolgáltatás nyújtása általában vállalkozási, vagy esetlegesen megbízási szerződés keretében történik.

A felvásárlási jogviszony ilyen szerződési típusba nyilvánvalóan nem sorolható.