BH 1985.10.394 I. A díj leszállítás rendeltetése nem a javítási költség megtérítése, hanem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti egyenértékűség biztosítása. Ezért amennyiben a hibás szolgáltatás alkalmas a rendeltetésszerű használatra, de a hiba miatt - esetleg a javítás ellenére is - csökkent értékű, úgy kell a díjszállítás összegét megállapítani, hogy abban az értékcsökkenés is megtérüljön [Ptk. 306. § (1) bek.].

II. A díjleszállítás mértékének meghatározásánál a hiba jellegét, mértékét, a használhatóságot, a hiba miatti rövidebb élettartamot és az esztétikai hatást is figyelembe kell venni [Ptk. 306. § (1) bek.].

A felperes egy lakóépület két lakásában észlelt különböző hibák miatt érvényesített szavatossági igényt a generálkivitelező és a tervező ellen. A generálkivitelező I. r. alperes a közreműködőit, a III-XIV. r. alperest az őket terhelő hibák miatt perelte.

Az első fokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, majd a beszerzett szakvélemény alapján ítéletet hozott. Az ítélet rendelkező részében felsorolt tételek miatt díj leszállítás címén összesen 27 200 Ft megfizetésére, két tételesen jelölt hiba miatt kijavításra és a hibás munkák értéke alapulvételével összesen 3380 Ft kötbér megfizetésére kötelezte a hibásan teljesítő alpereseket, s a keresetet részben elutasította. A bíróság a marasztaló rendelkezéseit a szakvéleményre és a szakértő észrevételeiben foglaltakra utalással indokolta. A kereset részbeni elutasítására egyrészt elévülés, másrészt res iudicata okából, illetőleg más hibák esetében azért került sor, mert a szakértő a kifogásolt hibát nem állapította meg.

Az ítélet ellen a beavatkozó fellebbezett. Az első fokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a megítélt díj leszállítások összegeinek felemelését, a kijavításra előírt tételek helyett díj leszállítás megállapítását kérte. Egyes tételek tekintetében kijavításra kérte kötelezni a vállalkozót. Egyéb hiba esetében a megállapított díj leszállítás összegszerűségét azért kifogásolta, mert az a kijavítás költségét nem fedezi, ezért a fellebbezésében megjelölt, a kijavításhoz szükséges perértékként meghatározott összegekre történő felemelését, az egyik tételnél pedig a kisiparos által végzett javítás számlával igazolt 6177 Ft költségének megítélését kérte. Több hiba tekintetében a kereset elutasítását sérelmezte, mert azt állította, hogy a hiba fennáll, illetőleg a hibák csak a használat során váltak felismerhetővé. Ezek tekintetében vitatta a szakértői véleményt, és ellenőrző szakértő kirendelését indítványozta.

A felperes a beavatkozó fellebbezésével csak részben értett egyet.

A Pp. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság azokra a tételekre nézve, amelyekben a felperes a beavatkozó fellebbezésével nem értett egyet, a beavatkozó fellebbezését elutasította.

Nem alapos a fellebbezés azoknál a tételeknél sem, amelyekre a szakértő úgy nyilatkozott, hogy a hibák az átadás-átvételkor láthatók voltak. A szakértő ezt a megállapítását a fellebbezési eljárásban is fenntartotta.

A Ptk. 308. §-a szerint a jogosult a teljesítéstől számított 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait.

A teljesítést követő egy, illetőleg három év alatt csak akkor van igényérvényesítésnek helye, ha a jogosult igényét korábban menthető okból nem tudta érvényesíteni. Ez utóbbi esetben az igény a hiba felismerésétől számított 3 hónapon belül érvényesíthető (I. sz. PGED).

A teljesítés 1979. december 21-én volt. A szakértő a fellebbezési eljárásban megerősített nyilatkozata szerint az érintett hibák szakember részére már a műszaki átadás-átvételkor felismerhetők voltak. Ilyen körülmények között a felperest semmi sem gátolta abban, hogy szavatossági igényét a jogszabályban előírt határidőn belül érvényesítse. Ezt elmulasztotta, szavatossági igényét csak a teljesítés után majd 3 évvel jelentette be, amikor az már elévült. Az alperesek tehát kellő alappal hivatkoztak az eljárás során elévülésre.

Az első fokú bíróság ítélete e részében a bizonyítás eredményének és a jogszabályoknak megfelel, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a felsorolt tételekre helyben hagyta.

Nem alapos továbbá a fellebbezés azon tételek tekintetében, amelyekre nézve a szakértői vélemény határozott - s a bíróság előtt is kétségtelenné vált - abban, hogy a kifogásolt hiba nem áll fenn. Minthogy hibás kivitelezés nem volt megállapítható, a szavatossági igény nem megalapozott. Az első fokú bíróság ítélete e részében is megfelel a bizonyítás eredményének, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján azt a megjelölt tételekre vonatkozó részében is helyben hagyta.