BH 2001.10.486 A biztosítási intézkedés elrendelésénél irányadó szempontok [Ptk. 274. § (2) bek. a) pont, 525. § (1) bek. d) pont, 1994. évi LIII. tv (a továbbiakban: Vht.) 185. §, 187. § (1) bek. b) pont, Pp. 195. § (1) bek., 196. § (1) bek. b) és d) pont].

Az irányadó tényállás szerint a felperes az 1998. szeptember 16-án kelt 117/1998. számú kölcsönszerződéssel 300 000 000 Ft összegű, 1990. augusztus 30-i lejáratú eseti hitelt nyújtott a perben nem álló F. M. P. Rt.-nek (a továbbiakban: az adós) nyers fűszerpaprika felvásárlása céljából. A szerződést többek között az I. r. alperes készfizető kezességvállalása, valamint a felperes és az adós közötti árbevétel-engedményezés biztosította.

1998. június 23-án az adós és az E. Bank Rt. 110 500 000 Ft folyósítására kölcsönszerződést kötöttek. E tartozást az adós oly módon rendezte, hogy a fenti hitelét az E. Bank Rt.-től a felperes "kiváltotta", azaz a fenti összegre 117/A/1998/1/1. szám alatt 1998. december 15-én - 2003. május 16-i lejáratra - maga kötött az adóssal kölcsönszerződést, a kölcsön összegét pedig az adósnak az E. Bank Rt.-vel szemben fennálló követelése kiegyenlítésére fordította, és maga vált az adós hitelezőjévé.

A 117/A/1998/1/1. számú kölcsönszerződést többek között az I-II-III. r. alpereseknek az 1998. december 15-én a felperessel kötött szerződésen alapuló; a 117/1998/B/1. számú kölcsönszerződést pedig az I. r. alperes 1999. január 29-én a felperessel szembeni készfizető kezességvállalása, valamint az adós és a felperes között 1998. szeptember 16-án kötött árbevétel-engedményezési szerződés biztosította.

A felperes a kölcsönszerződéseket 1999. május 14-én azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy az egyenes adós gazdasági viszonyaiban bekövetkezett jelentős, hátrányos változás veszélyezteti a hitelek visszafizetését. [Ptk. 525. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. Az egyenes adós a felmondást nem kifogásolta, a fizetési kötelezettségét azonban nem teljesítette, utóbb ellene felszámolási eljárás indult. Az 1999. június 3-án kelt levelében a felperes felhívta az alpereseket mint készfizető kezeseket a 117/A/1998. számú szerződés alapján a felmondáskor fennálló összesen 112 283 821 Ft-ot kitevő követelése megfizetésére. Felhívta továbbá az I. r. alperest a 117/1998/B. számú kölcsönszerződésben írt követelésből a felmondáskor fennmaradt 294 000 000 Ft kiegyenlítésére.

Az alperesek önként nem teljesítettek, ezért a felperes a követelését fizetési meghagyással érvényesítette, amely ellen az alperesek ellentmondással éltek, így az eljárás perré alakult. A felperes a perré alakult eljárásban benyújtott kereseti kérelemnek nevezett előkészítő iratában az 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 185. §-a, valamint a 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az előbbi követelések biztosítása érdekében az I. r. alperes tulajdonában álló, a d.-i 1451 hrsz. alatt felvett, D.-n, Kölcsey u. 10. szám alatti, a b.-i 2325/18. hrsz. alatt felvett, B.-n, Szántó u. 20/A szám alatti, a b.-i 3884/50 hrsz. alatt felvett B.-n, Bethlen G. u. 9. szám alatti ingatlanok; a II. r. alperes tulajdonában álló, az s.-i 2341 hrsz. alatt felvett, S.-en, Kazinczy u. 18. szám alatti; a b.-i 24756/A/31. hrsz. alatt felvett, B.-n, Október 6. u. 21. szám alatti ingatlanok; továbbá a III. r. alperes tulajdonában álló, az f.-i 1293 hrsz. alatt felvett, F.-en, Szabadság u. 13. szám alatt fekvő ingatlan; az S. T. GmbH I. és III. r. alperes tulajdonában álló üzletrészének, végül az F. M. P. Rt. alperesek tulajdonában lévő részvényeinek zárlatát, valamint az alpereseknek az F. M. P. Rt. "fa."-tól rendszeresen járó munkabérére pénzkövetelés biztosításának elrendelését kérte. Előadta, hogy a követelés létrejöttét, fennállását és lejártát a kölcsönszerződésekkel, a készfizető kezesi szerződésekkel, valamint az adóshoz és kezesekhez intézett felmondással bizonyította, egyben igazolta, hogy a követelés későbbi kiegyenlítése veszélyeztetve van. Az adós ellen felszámolási eljárás indult, a kezesek pedig az adósnak más pénzintézetekkel szemben nagy összegű tartozását is készfizető kezességgel biztosították, ezáltal a helytállási kötelezettségük ez utóbbi bankokkal szemben is a teljes vagyonukra kiterjed, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a jelen per befejezésének időpontjára más hitelezők a most még meglévő vagyontárgyakat a saját követeléseik fedezésére felhasználhatják.

Az alperesek a kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság végzésében a felperes kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal nem bizonyította, ezért nem állnak fenn a keresetlevél alapján történő biztosítási intézkedés elrendelésének a Vht. 187. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételei.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelmének megfelelően a biztosítási intézkedés elrendelését kérte. Előadta, hogy az általa becsatolt szerződések, nevezetesen a kölcsönszerződések, a készfizető kezesi szerződések, valamint a kezesekhez és az adóshoz intézett felmondó levél - mint teljes bizonyító erejű magánokiratok - bizonyítják a perbeli követelés létrejöttét és annak összegét is. A kölcsönszerződés felmondása az üzletszabályzat szerint a szerződést lejárttá tette, ezáltal a követelések lejárt volta is bizonyított, és azok későbbi kielégítésének veszélyeztetettsége is fennáll.

Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték. Hivatkoztak a BH-ban 1999. évi 314. sorszám alatt közzétett eseti döntésre is. Álláspontjuk szerint nem bizonyított a követelés lejárta sem.

A fellebbezés a következők szerint alapos.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 185. §-a értelmében, ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg

b) a meghatározott dolog zárlatát.

A Vht. 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében biztosítási intézkedés rendelhető el a keresetlevél alapján az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi bíróságnál keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták. A felperesnek a fentiekhez képest a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmének megalapozásához egyrészt a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kellett bizonyítania, egyben valószínűsítenie kellett, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van.

Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperes a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát a Vht. 187. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt módon nem bizonyította.