BH 2005.10.358 I. A perbeli jogképesség, perbeli cselekvőképesség és a perbeli legitimáció elhatárolásának szempontjai [Pp. 48. §, 49. §, 2. §].

II. Az adósnak az engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítása, a jogutódlás bekövetkeztének eldöntése végett keresetindításra perbeli legitimációja nincsen - Az engedményezés az adós vonatkozásában absztrakt jogügylet, annak hiányosságaira hivatkozással a teljesítést nem tagadhatja meg [Pp. 2. § (1) bek., 329. § (1) bek.].

III. A jogutódlás kérdésében az a bíróság határoz, amely előtt az adós ellen folyó per során az annak alapjául szolgáló jogviszonyban a jogutódlás bekövetkezett [Pp. 61. §, 62. § (2) bek.].

Az F-C. Kereskedelmi és Tanácsadó Kft.-t 1995. november 6-án kelt végzésével jegyezte be a cégnyilvántartásba a cégbíróság. A társaságnak, amelynek tagja volt többek között Z. S. is, szerződésből eredő követelése keletkezett az A. Kft.-vel szemben. Az F-C. Kft. a városi bíróság előtt indított pert, követelésének a behajtása céljából. Időközben az ott alperesként szereplő A. Kft. két további társaságra vált szét (A. 2000 Kft., és A-T. Kft.), ők a jelen per felperesei. A városi bíróság előtt folyamatban lévő perben, 1998. július 14-én H. Zs. - jelen per III. r. alperese bejelentette -, hogy megszerezte az F-C. Kft. által érvényesített követelést. Az engedményezés láncolata szerint H. Zs. a követelést engedményezés címén, 1997. január 14-én K. Z-tól szerezte, aki 1996. szeptember 6-án azt egy ún. adásvételi szerződés útján vásárolta meg az F-C. Kft.-től. A városi bíróság végzésével az F-C. Kft. felperest a perből elbocsátotta, és új felperesként H. Zs. perbelépését engedélyezte.

A városi bíróság perbelépést engedélyező, illetve perből elbocsátó végzését, az A. 2000 Kft. és az A-T. Kft. is megfellebbezte. A fellebbezés indokai szerint, a felperes perbelépéséhez és a felperes jogelődjének elbocsátásához nem járultak hozzá. Az F-C. Kft.-vel szemben viszontkereseti igényük van, amelyet vele szemben érvényesíteni kívánnak. Az általuk beszerzett és rendelkezésre álló további bizonyítékok pedig egyértelműen azt támasztják alá, hogy engedményezésre valójában nem került sor. A másodfokú bíróság végzésével, 1999. január 18-án a városi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a perbelépés feltételei fennálltának a vizsgálatára az eljárást folytassa le.

A városi bíróság végzésével, 1999. május 26-án megállapította, hogy az eljárás 1998. november 16-ával, - figyelemmel a cégbíróság F-C. Kft.-t hivatalból törlő végzésére tekintettel - félbeszakadt.

Az F-C. Kft. törlése után, de még az eljárás félbeszakadását megállapító végzés meghozatalát megelőzően, 1999. május 6-án került sor jelen per megindítására. E perben az A. Kft. jogutódai az A. 2000 Kft., és az A-T. Kft. mint I. és II. r. felperesek, annak megállapítását kérték az F-C. Kft. I. r., K. Z. II. r. és H. Zs. III. r. alperesekkel szemben, hogy az alperesek által megkötött engedményezési szerződések érvénytelenek. A jogi érdeket abban jelölték meg, hogy a városi bíróság előtt folyamatban lévő perben a jogutódlás kérdésének az eldöntése szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy H. Zs.-t az F-C. Kft. jogutódjának lehet-e tekinteni.

Az elsőfokú bíróság 1999. szeptember 23-án tartott tárgyaláson felhívta a felpereseket arra, hogy pontosítsák keresetüket az alperesek személye vonatkozásában. A felperesek 1999. október 6-án jelentették be, hogy I. r. alperesként az F-C. Kft. helyett Z. S. román állampolgárt kívánják megjelölni, aki az F-C. Kft. ügyvezetője, illetve tagja volt. A külföldi kézbesítés eredménytelenségére tekintettel, az elsőfokú bíróság 2002. szeptember 12-én az újonnan megnevezett I. r. alperes részére ügygondnokot rendelt ki. Az időközben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen, - amelyben írásszakértőt rendelt ki, - 2002. november 19-én ítéletet hozott.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a három alperes között létrejött, tartalmában engedményezésnek minősülő szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség okát abban látta megállapíthatónak, hogy az írásszakértői vélemény szerint az I. r. alperestől, az engedményezési szerződésen lévő aláírás nem származhat. Ennek következtében nem jött létre érvényesen engedményezési szerződés, a II. és III. r. alperesek között sem.

Az elsőfokú bíróság fent említett érvénytelenséget megállapító 47. sorszám alatti ítéletével szemben, a II. r. alperes nyújtott be fellebbezést. A II. r. alperes fellebbezésében előadta, hogy utóbb sikeresnek minősült I. r. alperes részére a kézbesítés. Az iratokat azonban nem az I. r. alperes, hanem az édesapja vette át, ezért juthatott arra a következtetésre az írásszakértő, hogy a cégiratokon, az engedményezési szerződésen, és a címpéldányon szereplő aláírásokkal szemben a kézbesítést igazoló térti­vevé­nyen lévő aláírást lehet I. r. alperestől származónak tekinteni. Ez azonban téves, a tartalmilag engedményezési szerződésnek minősülő adásvételi szerződést az I. r. alperes írta alá, és az érvényes.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során elmulasztotta vizsgálni, hogy a felpereseknek van-e ún. kereshetőségi joga, azaz jogosultak-e a perbeli igény érvényesítésére vagy sem. A felperesek a perben azoknak az engedményezési szerződéseknek kérték megállapítani az érvénytelenségét, amelyeket az F-C. Kft., valamint II. és III. r. alperesek kötöttek egymással. A Ptk. 234. § (1) bekezdése értelmében kétségtelenül a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A törvény szövegében szereplő, bárki meghatározás azonban csak azokra a természetes, vagy jogi személyekre terjed ki, akik a szerződésnek alanyai, vagy egyébként jogi érdekük fűződik a szerződés érvénytelenségének a megállapításához. A perbeli esetben tényként állapítható meg, hogy a felperesek egyik követelménynek sem felelnek meg, ezért nem kérhetik a perbeli engedményezési szerződés érvénytelenségnek a megállapítását.

A jogerős ítélettel szemben a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.

A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint törvénysértő módon értelmezi a másodfokú bíróság a Pp. 48. §-át. Nem vitás ugyanis, hogy őket a polgári jog szabályai szerint jogok illetik, és kötelezettségek terhelik, mint jogi személyeket. Nyilvánvaló ezért, hogy a perben félként részt vehetnek. Törvénysértő a másodfokú bíróságnak a Ptk. 234. § (1) bekezdésével összefüggésben kifejtett az az álláspontja, hogy a semmis szerződés érvénytelenségére történő bárki általi hivatkozás korlátozható lenne. Ettől függetlenül törvénysértő a jogerős ítéletnek az az álláspontja is, amely szerint a felpereseknek hiányozna a jogi érdeke, az érvénytelenség megállapításához. A városi bíróság előtt ellenük több mint 3 000 000 Ft összegű követelést érvényesít az F-C. Kft., aki a jelen per I. r. alperesén keresztül ezt a követelést engedményezte a II., illetőleg III. r. alperesre. A városi bíróság előtti per éppen annak eldöntése érdekében került felfüggesztésre, hogy érvényesen létrejött-e az engedményezés, a jelen pernek pedig éppen ez a tárgya.