49/1992. (IX. 26.) AB határozat

Simontornya Nagyközség Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/1991. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés ügyében meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Simontornya Nagyközség Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/1991. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet 22. §-ának utolsó mondata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság az indítványt ezt meghaladó részében elutasítja, a széksértés esetén kiszabható rendbírság szabályozásának hiányára vonatkozóan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet pedig visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A megsemmisített rendelkezés e határozat közzétételével veszti hatályát.

INDOKOLÁS

I.

A köztársasági megbízott - miután a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával Simontornya Nagyközség Képviselőtestülete csak részben értett egyet - az Alkotmánybíróságnál Simontornya Nagyközség Önkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatról szóló 13/1991. (XI. 1.) sz. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) 22. §-ában, 24. § (4) bekezdés c) pontjában, 32. § a) pontjában, valamint 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.

1. Az indítványozó szerint az SzMsz.-nek a széksértésre vonatkozó, kifogásolt rendelkezései [22. §, 24. § (4) bekezdés c) pont] sértik a települési képviselők jogait. Úgy vélekedett, hogy a széksértés szabályozása pontatlan, hiányos, s ezért ezek az előírások biztonsággal nem alkalmazhatók. Sérelmezte, hogy a képviselőtestület - amikor lehetővé tette a képviselőkkel szembeni rendbírság alkalmazását - jogorvoslati lehetőséget nem állapított meg.

2. Az indítványozó az SzMSz-nek a szavazategyenlőségről rendelkező előírásait is támadta. Arra hivatkozott, hogy a simontornyai önkormányzat által alkotott szabályozás ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 14. § (3) bekezdésével, mivel a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra vonatkozó döntési jogot a polgármesterre ruházta.

II.

1. Simontornya Nagyközség Önkormányzata az SzMSzben bevezette a széksértés intézményét. A 22. § első mondata a következőket határozza meg: "Aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha sértését rögtön vissza nem vonja, a sértettet, illetőleg az ülést meg nem követi, botrányos magaviseletével a tanácskozást zavarja, széksértést követ el". E § utolsó mondata szerint a széksértést elkövető, "bírsággal sújtott tag, ameddig a kirótt bírságot le nem rótta, a testületi ülésen nem vehet részt".

Az SzMSz. 24. §-a a képviselőtestület ülését vezető elnök feladatait és jogkörét szabályozza. E § (4) bekezdésének b) pontja a gyűlés rendje és a tárgyalás zavartalan méltósága megőrzésével kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A (4) bekezdés c) pontja szerint az elnök - az SzMSz.-ben felsorolt esetekben - "ha szükségesnek találja, vagy ha a jegyző ezt kívánja, indítványozza a széksértés megtorlását is, éspedig a széksértést megállapítva: a széksértés esetének tárgyalási idejére zárt ülést rendel el, és elsősorban azt a kérdést teszi fel, hogy az illető büntetendőe. Ha a többség igenlőleg szavazott, indítványt tesz a kiszabandó bírság összegére, s azt bocsátja szavazás alá."

2. A szavazategyenlőségre vonatkozó, ugyancsak kifogásolt előírások pedig a következőket állapítják meg: az SzMSz. 32. § a) pontja szerint "szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha nyílt szavazásnál az igen szavazatok száma megegyezik a nem és a tartózkodó szavazatok összegével".

A 33. § (1) bekezdése előírja: "Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester dönti el, hogy az ő szavazata döntsön, vagy a képviselőtestület a következő ülésén hozzon határozatot. Amennyiben az ülést nem a polgármester vezeti, akkor a testület a következő ülésén hoz határozatot".

Az Ötv. indítványban hivatkozott 14. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: "Szavazategyenlőség esetén - ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - a képviselőtestület a következő ülésén újból határoz, ismételt szavazategyenlőség esetén a polgármester szavazata dönt".

III.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

1. A 43/1992. (VII. 16.) AB határozat már megállapította, hogy a választópolgárok önkormányzáshoz való, az Alkotmány 44. § (1) bekezdésében biztosított jogát sérti az az önkormányzati rendeleti előírás, amely a települési képviselőt kizárja a képviselőtestület munkájából. Ez a határozat arra is rámutatott, hogy -az Alkotmány 71. § (3) bekezdése, valamint az Ötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint - a képviselők jogállásának szabályozása törvényhozási tárgykörbe tartozik. Törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat képviselőtestülete a képviselők munkáját korlátozó rendeletet nem alkothat. A döntéshozatalból - az Ötv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - azt a települési képviselőt lehet csak kizárni, "akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti".

Az SzMSz. 22. §-ának utolsó mondata alkotmányellenesen korlátozza a települési képviselő jogait azáltal, hogy az e § első mondatában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselő nem gyakorolhatja képviselői megbízatását, s nem láthatja el ez irányú feladatait. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is rámutat arra, hogy a széksértés intézményének önkormányzati szabályozása - amely a magyar jogtörténetben jelentős hagyományokkal rendelkezik - elvileg nem kifogásolható. Alkotmányellenes azonban a széksértést elkövető települési képviselő cselekményének olyan szankcionálása, amely a képviselőt kizárja a képviselőtestület munkájából, s ezáltal képviselői jogai gyakorlását korlátozza. Az Alkotmánybíróság ezért ezt a kifogásolt rendelkezést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság az SzMSz.-nek az e tárgykörre vonatkozó, ugyancsak sérelmezett további rendelkezéseit nem semmisítette meg, mivel ezek egyrészt a széksértés tényállási elemeit határozzák meg, másrészt a széksértés esetén követendő eljárást szabályozzák.

Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az SzMSz. a rendbírság kiszabása esetén nem rendelkezik a jogorvoslat lehetőségéről. Az Alkotmánybíróság azonban ezt a kifogást érdemben nem vizsgálta. Az Ötv. 99. § (1) bekezdésének első mondata ugyanis a következőket írja elő. "A köztársasági megbízott a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja a helyi képviselőtestületet a törvénysértés megszüntetésére." E § (2) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy ha a helyi képviselőtestület a megadott határidőn belül nem intézkedett a törvénysértés megszűntetésére, a köztársasági megbízott kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a köztársasági megbízott nem kifogásolta az erzsébetvárosi képviselőtestületnél a széksértés esetén kiszabható rendbírság vonatkozásában a jogorvoslat hiányát. Az Ötv. előbbiekben idézett rendelkezésében meghatározott feltételek hiányában az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kérelemnek ezt a részét visszautasította.

2. Az SzMsz.-nek a szavazategyenlőségre vonatkozó, az indítványban kifogásolt előírásai megsemmisítésére irányuló kérelem nem megalapozott. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy az SzMSz. a polgármester "pillanatnyi elhatározásától" teszi függővé a döntés megalkotását.

Az Ötv. már idézett 14. § (3) bekezdése arra nyújt lehetőséget, hogy az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg a képviselőtestület döntéshozatala során kialakult szavazategyenlőség esetén követendő eljárás szabályait. Ebből az következik, hogy az SzMSz. többféleképpen rendelkezhet. Az SzMSz.-ben rögzített szabályozás tehát nem ellentétes az Ötv.-vel. Az Alkotmánybíróság ezért az e tárgykörben sérelmezett rendelkezések megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.

Dr. Ádám Antal s. k., előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró