43/1992. (VII. 16.) AB határozat

Baja Város Önkormányzatának a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1991. (IV. 18.) Ktr. számú rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés ügyében meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Baja Város Önkormányzatának a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1991. (IV. 18.) Ktr. számú rendelete 20. § (6) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételével veszti hatályát.

INDOKOLÁS

I.

A köztársasági megbízott - miután a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával Baja város képviselőtestülete nem értett egyet - az Alkotmánybíróságnál Baja Város Önkormányzatának a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/1991. (IV. 18.) Ktr. számú rendelete (a továbbiakban: SzMSz) 20. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint az SzMSz kifogásolt előírása -azáltal, hogy a települési képviselőt a széksértés miatt kiszabott bírság befizetéséig a képviselőtestület munkájából kizárja - a közügyek vitelére adott választói megbízatás alkotmányellenes korlátozását jelenti.

Hivatkozott arra is, hogy a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kezdeményezéssel támadott szabályozás sérti a települési képviselők jogegyenlőségét.

A köztársasági megbízott az indítványát az Alkotmány 70. § (1) és (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övtv.), illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) bizonyos rendelkezései sérelmére alapozta.

II.

Baja Város Önkormányzata az SzMSz-ben bevezette a széksértés intézményét. A 20. § (1) bekezdése a következőket határozza meg: "Az a képviselőtestületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselőtestület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi - széksértést követ el." A széksértést elkövető települési képviselő az SzMSz 20. § (3) bekezdése szerint 500-tól 3000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. E § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a bírság összegét 8 napon belül kell befizetni a polgármesteri hivatal költségvetési elszámolási számlája javára".

A sérelmezett előírás megállapítja: "a befizetés elmulasztása esetén a képviselő a bírság befizetéséig a képviselőtestület munkájában nem vehet részt".

Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott 70. § (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

"(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen.

(2) Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti."

Az Ötv. 19. § (1) bekezdése pedig így rendelkezik: "A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő a képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el."

III.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

1. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint "a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják". Az Ötv. 5. §-a pedig a következőket állapítja meg: "A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (a továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat." Az önkormányzáshoz való közösségi jogok közvetett gyakorlása a települési képviselők tevékenységében, a képviselőtestület munkájában jelenik meg. A települési képviselők a döntéshozatalon kívül részt vesznek a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében is. Az az önkormányzati rendeleti előírás, amely a települési képviselőt kizárja a képviselőtestület munkájából, a választópolgárok önkormányzáshoz való alkotmányos jogát sérti.

A törvényi rendelkezések pontosan meghatározzák a települési képviselő jogállását, a képviselet tartalmát, s a képviselői megbízás megszűnésének eseteit. Az Ötv. a települési képviselőnek a képviselőtestület döntéshozatalából való kizárására vonatkozóan - a 14. § (2) bekezdésében - kizárólag a következő rendelkezést tartalmazza: "A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges." Sem az Ötv., sem az Övtv. nem teszi azonban lehetővé a települési képviselőt a jogszabályok alapján megillető jogok korlátozását.

2. Az Ötv. már idézett 19. § (1) bekezdése azt is előírja, hogy a települési képviselők jogai azonosak. A képviselői jogegyenlőség megsértését is jelenti, ha valamely önkormányzati rendeletben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, s nem láthatja el feladatát.

3. A bajai képviselőtestület azzal indokolta a sérelmezett rendelkezés megalkotására vonatkozó döntését, hogy az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján, törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá "törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására" alkotott önkormányzati rendeletet.

Az Ötv. 18. § (1) bekezdése arra hatalmazza fel a képviselőtestületet, hogy "működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg." A széksértés intézményének szabályozása - amely a magyar jogtörténetben is hagyományokkal rendelkezik - ebbe a tárgykörbe tartozik, mivel a képviselőtestület működésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A települési képviselőnek a képviselőtestület munkájában való részvételét korlátozó önkormányzati rendeleti előírás azonban a képviselő jogállását, jogai gyakorlását érinti.

4. Az Alkotmány 71. § (3) bekezdése szerint a települési képviselők választásáról a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik. Az Ötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja pedig megállapítja: "az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit". A fentiekből kitűnik, hogy a képviselők jogállásának szabályozása törvényhozási tárgykörbe tartozik. Ennek alapján a törvényhozó - bár általános jelleggel - meg is határozta a települési képviselők jogállását és szerepét. Ha ezt a körülményt az Ötv. 16. §-ára vonatkoztatjuk, megalapozott az a következtetés, hogy törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat képviselőtestülete a képviselők munkáját korlátozó rendeletet nem alkothat.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az SzMSz sérelmezett rendelkezését megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró