7/1990. (IV. 23.) AB határozat
dr. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek az Alkotmány 29/E §-a értelmezésére tett indítványa tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága dr. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöknek az Alkotmány 29/E §-a értelmezésére tett indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot.
A köztársasági elnöki jogkör gyakorlása szempontjából az Országgyűlés elnökén az Országgyűlés mindenkori elnökét kell érteni.
INDOKOLÁS
Dr. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a köztársasági elnöki jogkörnek az Országgyűlés elnöke általi gyakorlására vonatkozó alkotmányos rendelkezések értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 29/E §-át az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 40. §-a (3) bekezdésére tekintettel értelmezte.
A köztársasági elnöki jogkör gyakorlásáról az Alkotmány módosításáról szóló törvény hatálybalépésének napjától, 1989. október 23-ától, a köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Alkotmány módosításáról szóló törvény 40. § (3) bekezdése rendelkezik. Ez a szabály nem tesz különbséget aszerint, hogy a köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új Országgyűlés megválasztása előtt, vagy azután kerül-e sor; hanem az elnökválasztás idejére és módjára tekintet nélkül úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnöki jogkört az Alkotmány 29/E §-a szerint az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Az Alkotmány 29/E § (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a köztársasági elnök hivatalba lépéséig az elnöki jogkört gyakorló országgyűlési elnök képviselői minősége és országgyűlési elnöki tisztsége nem szűnik meg, hanem a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait és nem látja el elnöki feladatát. Másrészt viszont az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki jogkörnek is csupán az Alkotmány 29/E § (1) bekezdésében meghatározott korlátok közötti gyakorlója, éppen országgyűlési elnöki minősége folytán, s alkotmányjogilag nem tekintendő helyettes vagy ideiglenes köztársasági elnöknek. Az ideiglenes köztársasági elnöki intézményt az Alkotmány nem ismeri, ez a megnevezés a köznapi nyelvhasználatban a fenti jogi helyzet körülírására szolgál. A köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke tehát addig gyakorolja, amíg ezt az országgyűlési tisztséget betölti, azaz a köztársasági elnök jogait, a köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés mindenkori elnöke gyakorolja. E szempontból közömbös, hogy ezen idő alatt az országgyűlési elnök tisztségében történik-e személyi változás és ha igen, miért.
Ha a köztársasági elnök hivatalba lépése előtt az Országgyűlés befejezi működését, az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki jogkört az Alkotmány 20/A § (1) bekezdése és a 28. § (6) bekezdése értelmében az új Országgyűlés alakuló üléséig gyakorolja. Az új Országgyűlés által megválasztott országgyűlési elnök pedig megválasztásától kezdve az Alkotmány 29/E § és az Alkotmány módosításáról szóló 1989. XXXI. törvény 40. § (3) bekezdése értelmében a köztársasági elnöki jogkör gyakorlója lesz.
A kifejtettek vonatkoznak arra az esetre is, ha az Országgyűlés elnöke a köztársaság elnökének jogkörét az Alkotmány 29/E. § (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy a köztársasági elnök megbízatásának idő előtti megszűnése miatt gyakorolja az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát az 1989. évi XXXII. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
az Alkotmánybíróság tagja
Dr. Kilényi Géza s. k.,
az Alkotmánybíróság tagja
Dr. Solt Pál s. k.,
az Alkotmánybíróság tagja
Dr. Zlinszky János s. k.,
az Alkotmánybíróság tagja