A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20511/2016/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 9. §, 14. §, 15. §, 19. §] Bírók: Hercsik Zita, Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.511/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fazekas Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Víz Tamás jogtanácsos által képviselt Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 27. napján kelt 70.P.23.920/2015/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében elsődlegesen az alperes kötelezését kérte arra, hogy adja ki a személyével kapcsolatosan érkezett jogsegélykérelmeket, másodlagosan az alperes tájékoztatás adására való kötelezését kérte. Kérte annak megválaszolását, hogy az alperes által korábban megjelölt, az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma által 2010 júliusában előterjesztett, valamint az amerikai hatóság részéről 2013 áprilisában a korábbi kérelemhez kapcsolódóan megküldött kiegészítő jogsegélykérelem pontosan mely személyes adataira vonatkozott, mi volt a személyes adatai kezelésének célja és az milyen időtartamot érintett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Határozatának indokolásában idézte az Infotv. 3. § 2. pontjának fogalommeghatározását, a 14. § a), b), c) pontjának rendelkezéseit, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 15. § (4) bekezdésében, a 16. § (2) bekezdésében, a 22. § (1), (2), (5) bekezdésében foglalt szabályokat.

A felperes Infotv.-re alapított elsődleges, a jogsegélykérelmek kiadása iránti keresetét érintően kiemelte, hogy az Infotv. 14. §-a az érintetti jogok körében csak a tájékoztatáskérésről, a helyesbítésről, a törlésről és a zárolásról rendelkezik. A 21. § (5) bekezdése szerint a pert az adatátvevő indíthatja meg az adatkezelő ellen. Mindebből következően az Infotv. nem teremt jogalapot arra, hogy a feltehetően a felperes személyes adatait is tartalmazó jogsegélykérelem kiadását lehessen igényelni.

A másodlagos kérelem vonatkozásában - mely szerint a felperes az alperes által a pert megelőzően, illetve a per során még nem közölt adatok tekintetében kért további tájékoztatást - rögzítette, hogy az alperes által bemutatott jogsegélykérelmekből megállapíthatóan a megkereső hatóság kérte a kérelem bizalmas kezelését a nyomozás érzékeny jellegére hivatkozással. Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma kérelmezte azt is, hogy ne közöljék a megkeresés tartalmát magánszeméllyel, beleértve a vizsgált személyeket is. A Kétoldalú Egyezmény 5. cikk 5. pontja alapján ilyen esetben Magyarország, illetve annak hatóságai köteles a jogsegélykérelemben írtakat bizalmasan kezelni és azok tartalmát még az érintettekkel sem közölhetik. Ezért a nemzetközi szerződésben foglalt, az érintett jogainak korlátozására vonatkozó kitétel alapján az Infotv. 9. § (1) bekezdés d) pontja szerint helye van a személyes adatokról való tájékoztatás megtagadásának.

Miután a megtagadási kötelezettség nemzetközi egyezmény és egy másik állam kérése alapján áll fenn, a bíróság nem vizsgálhatja a megtagadás tartalmi indokait, hiszen ezáltal egy másik szuverén állam intézkedését bírálná felül. Jelen esetben az adatokkal a megkereső állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok jogosult rendelkezni és nem az alperesnek, hanem az adattovábbítónak, a megkeresőnek van mérlegelési joga arra vonatkozóan, hogy az adatok korlátozása indokolt-e, vagy sem. Ezért a felperes alapjogokra, illetőleg az Emberi Jogok Európai Egyezményekre alapított érvelését irrelevánsnak találta. Nem látta alkalmazhatónak az Emberi Jogok Európai Bírósága által az Amann vs. Svájc ügyben kimondottakat sem, miután abban az ügyben másik szuverén állam adatok feletti rendelkezési joga nem merült fel.

Kiemelte, hogy az Infotv.-ben foglalt rendelkezések alapján a bíróságnak nem joga és nem kötelezettsége azt megvizsgálni, hogy az alperes a hozzá címzett bűnügyi jogsegélykérelmeket megfelelően teljesítette-e, vagy annak teljesítését meg kellett-e tagadnia, miután ez meghaladja a személyes adatokra vonatkozó tájékoztatás megadása iránti per kereteit.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és elsődlegesen az alperes kötelezését kérte az Amerikai Egyesült Államok 2010. július 1-jei és 2013. április 24-ei, alperes felé eljuttatott jogsegélykérelmeinek kiadására, másodlagosan a pontosított keresetének megfelelő valamennyi válasz megadására.

Álláspontja szerint az Infotv. 14. és 15. §-ának rendelkezései nem zárják ki azt, hogy megismerje az alperes által kezelt adatait akként, hogy az alperes kiadja a konkrét megkeresést, figyelemmel az adatvédelmi irányelv 11., 12., és 13. cikkére is. Megítélése szerint abban az esetben, ha nem kap teljes körű tájékoztatást a kezelt adatokról, sérül azon érintetti joga is, hogy tiltakozzon a jogsértő adatkezelés ellen, illetve zárolást, törlést kérhessen. Ténykérdés, hogy az alperes adatkezelőnek minősül, ekként az alperes rendelkezhet a birtokában lévő adatokkal, de a perben nem ezt kell vizsgálni, hanem azt, hogy kinek van jogi kötelezettsége a kezelt adatokat kiadni, vagy az adatkezelésről tájékoztatást nyújtani, erről a magyar bíróság jogosult dönteni.