A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27286/2015/84. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 330. §, 335/A. §, 339/A. §, 340. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 37. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. §, 25. §, 42. §, 47. §, 50. §, 53. §, 60. §, 86. §, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 15. §, 16. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 18. §, 19. §] Bíró: Czinkné dr. Arató Zita

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27286/2015/84.*, Kúria Kfv.37668/2018/5., 3220/2019. (X. 11.) AB határozat

***********

A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Fekete Ügyvédi Iroda (6000 Kecskemét, Korona u. 2/4., eljáró ügyvéd dr. Szenczi Szabolcs) által képviselt felperes neve (.... szám alatti lakos) felperesnek - a Gerhátné dr. Péter Mária jogtanácsos által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Garamvölgyi Éva ügyvéd (7621 ..., Király u. 23.) által képviselt Alperesi beavatkozó (.... szám alatti székhelyű) építtető beavatkozott -közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az adóhatóság felhívására - az ott megjelölt időben és módon - 30.000,-Ft (azaz harmincezer forint) eljárási illetéket és 7.000,-Ft (azaz hétezer forint) fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a beavatkozónak 120.000,-Ft (azaz százhuszonötezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a felek nyilatkozatai, a csatolt közigazgatási iratok és a perben kirendelt dr.szakértő okleveles építészmérnök, műszaki igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg:

... Megye Jogú Város Önkormányzat Jegyzője a 2015. május 19. napján kelt .../2015. számú határozatával a beavatkozó kérelmére a ..., .... szám alatti ... hrsz-ú ingatlanra tervezett két lakóépület (I. számú épület, 6 darab lakás és 1 darab iroda, II. számú épület 10 darab lakás és 14 állásos térszín alatti gépkocsi tároló) valamint támfal építését engedélyezte.

A határozattal szemben a felperes, mint a szomszédos ingatlanrész tulajdonosa fellebbezéssel élt, új építési engedélyezési eljárás lefolytatását kérte. Az alperes a 2015. szeptember 22. napján kelt .../2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat indokolása szerint az elsőfokú építésügyi hatóság a megfelelő jogszabályokra hivatkozva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (Étv.) az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormány rendeletre (OTÉK) és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendeletre (Eljárási rendelet) valamint ...i Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2009. (XII.21.) számú rendeletével elfogadott ... Építési Szabályzatára (PÉSZ) hozta meg határozatát. A határozat megállapítja, hogy az adott építkezésre a PÉSZ 6. § (2) bekezdése és a PÉSZ 39. § (4) bekezdésében foglaltak vonatkoznak. A határozat megállapítja, hogy e jogszabályi előírásoknak a tervezett építkezés az építészeti műszaki tervdokumentáció és mellékletei megfeleltek, az épület elhelyezése, mérete, kialakítása és rendeltetése az országos és a helyi építési szabályzattal nem ellentétes, a felelős tervező építész a ... Építészkamara nyilvántartásában szerepel, tervezési jogosultsággal rendelkezik. Mindezen jogszabályhelyek alapján a tervezett lakó és vegyes rendeltetésű épületek az építtető tulajdonában lévő ...i ... hrsz-ú ingatlanon a terv szerinti helyen a dokumentációban rögzített építészeti műszaki paraméterekkel megépíthetőek.

Rögzíti a határozat, hogy az érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tető idomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonal rajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését feltüntették.

Az OTÉK 42. § (5) bekezdése, valamint az OTÉK 7. számú melléklete szerinti kerékpár elhelyezés biztosított a telken és a zöld felület számítása is pontatlansága ellenére nem eredményezi a zöld felületi fedettség jogszabályban meghatározott mértékét. E körben rögzíti még a határozat, hogy a telek területének 15 %-át meg nem haladó, legalább 50 % lombkorona fedettségű parkolóterület fele zöldfelületként vehető számításba, és eszerint a II. számú épület K-i oldalán lévő két parkolóhely fele a zöld területbe beszámítható. A tervezett 18 darab parkolóhely az előírások szerint elegendő és megfelelő. A magasságszámítás vonatkozásában a határozat megállapítja, hogy a felperes telke a tervezett II. számú épület szárnya által D-i irányból némileg árnyékolásra kerül, azonban az OTÉK benapozást szabályozó 86. §-ában nincs rendelkezés a telek minimális benapozására vonatkozóan. A szintterület sűrűségi mutatószám is a jogszabályi előírásoknak megfelelő.

A határozat rögzíti, hogy a tervtanács az első és másodfokú eljárásban is elbírálta a tárgyi építési munkatervet és mindkétszer engedélyezésre bocsátását ajánlotta. Emellett megállapítja azt is, hogy a helyszíni szemlén az alperes meggyőződött arról, hogy a tárgyi építkezést nem kezdték meg.

Rögzíti a határozat, hogy a tervezett épületek magastető fedésűek, hiszen tetőtéri lakások kerülnek kialakításra. Az I. számú épület utcafronti részén egy zöldtető/tetőterasz kialakítása is megvalósul, de ettől még az épület magastetős kialakítású marad. A zöldterület aránya a zöldtető elhagyása esetében is megfelelő maradna. A zöldtető kialakítása pedig a felperes érdekeit még közvetett módon sem érinti, mivel az ingatlan beépíthetőségét egyéb előírások szabályozzák.

A felperes keresettel élt a határozattal szemben, álláspontja szerint az alperesi határozat jogszabálysértő, kérte annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, valamint elsődlegesen az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan kérte az alperes által meghozott határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.

A kereset általános indokolása szerint az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2011. évi CXL. törvény (Ket.) 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget, nem tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

E körben a felperes előadta, hogy az alperes nem tisztázta a tervlapokon ábrázolt tervezett állapotot igazoló számítások és azok jogszabályilag és szakmailag helyes számítási, ábrázolási módja közötti ellentmondásokat. Nem állapította meg azt sem, hogy az építtető engedély nélkül végzett az engedélyezésre benyújtott tervekkel kapcsolatos építési tevékenységet. Álláspontja szerint az építési engedély nem felel meg a PÉSZ és az Eljárási rendelet 18. § (1) bekezdés c) pontjának, különösen annak cb) alpontjában meghatározott követelményeknek, amely miatt az engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságoknak el kellett volna utasítani.