252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. §[2]

(1)[3] E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési tervet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz - önkormányzati rendeletben szabályozott - helyi tervtanácsi vélemény kialakítása során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdés a)-g) pontját, az 5. §-t, a 15-16. §-t kell alkalmazni.

(1a)[4]

(2)[5] Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

(3)[6] A tervtanácsi eljárás - amennyiben lefolytatása a 9. § (2) és (5) bekezdése szerint kötelező - megelőzi az építésügyi hatósági engedélyezési, az örökségvédelmi hatósági engedélyezési és az örökségvédelmi bejelentési eljárást.

A tervtanács összetétele

2. §[7]

A tervtanács - a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben, valamint az örökségvédelem területén kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező - természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

2/A. §[8]

A tervtanács elnöke

3. §[9]

(1) A tervtanács elnöke

a)[10] a központi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács) esetében az országos főépítész,

b)[11] a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítész.

c)[12] a helyi építészeti-műszaki tervtanács esetében a települési önkormányzat főépítésze, amennyiben a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője a települési önkormányzat főépítésze, abban az esetben a tervtanács elnöke a b) pontban kijelölt személy azzal, hogy a tervtanács összetételét is a b) pontban kijelölt személy határozza meg.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b)[13] vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását,

c)[14] e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f)[15]

g)[16] hitelesíti és kiadmányozza a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

3/A. §[17]

4. §[18]

A tervtanácsi tag

5. §[19]

(1)[20] A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4)[21]

(5)[22]

(6)[23]

(7)[24]

5/A. §[25]

A bíráló

6. §

(1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.

(2)[26] A tervtanács elnöke a kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálóként a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértőket vagy egyéb szakértőt vonhat be.

(3)[27] A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.

(4)[28] A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

Összeférhetetlenségi szabályok

7. §

(1) Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak[29]

a)[30] a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b)[31] a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(1a)[32]

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3)[33] Településrendezési tervre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

(5)[34] A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

A településrendezési tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai

8. §[35]

(1)[36] A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességi területével.

(2)[37] A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési terv tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési tervről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai

9. §[38]

(1) Az Országos Építészeti Tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2) Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

a) a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az e rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b)[39] a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezt nem zárja ki,

c) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációját,

d)[40] a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, valamint - a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében - örökségvédelmi hatósági engedélyezési és - az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

e)[41] a kiemelten védett műemlékkel és a kiemelten védett műemlék telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési -, valamint - az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében - örökségvédelmi hatósági engedélyezési és - az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - kivéve a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét - örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

f)[42] a védett műemlékkel és a védett műemlék telkével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt.

g)[43] az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás esetében az építészeti-műszaki dokumentációt.

(2a)[44] Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

a) az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület és

b) az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület

építészeti-műszaki dokumentációját.

(3)[45] Az Országos Építészeti Tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti a (2) és (2a) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(4)[46] A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt településkép-védelmi környezet kivételével - megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességi területével.

(5) A területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi

a)[47] az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a védett műemlékkel és a védett műemlék telkével kapcsolatos

aa) örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében,

ab)[48] örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében - kivéve a műemléki jelentőségű terület műemléki környezetét -,

b) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a műemléki jelentőségű területet érintő

ba) nem műemléket érintő építésügyi hatósági engedélyezési - kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési - eljárást megelőzően, vagy

bb) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (3) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja esetében,

c) a világörökségi területen

ca) az új épület építéséhez vagy a meglévő épület bővítéséhez, valamint a meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

cb) külfejtéses művelésű bányatelek bővítésének vagy rekultivációjának, tájkép-rehabilitációjának, napelempark vagy napelemes erőmű létesítésének, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés külterületen történő elhelyezésének tervdokumentációját.

(6) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elnök, vagy az országos főépítész által a tervtanácsba delegált személy javaslatára a véleményezésnek az Országos Építészeti Tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén az Országos Építészeti Tervtanács tagja az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács elnöke.

(6a)[49] Az Országos Építészeti Tervtanács a (2) bekezdés e)-g) pontja és a (2a) bekezdés szerinti esetben az elnök javaslatára a véleményezésnek az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén a véleményezési eljárást a területi építészeti-műszaki tervtanács folytatja le.

(7) A területi építészeti-műszaki tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti az (5) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(8) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés c) pontja szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett települési önkormányzat polgármesterét - a főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletében fővárosi helyi védelem alá vont építmények esetében a főpolgármestert -, hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt érdemben vizsgálja.

(8a)[50] Az Országos Építészeti Tervtanács a (2a) bekezdés szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett települési önkormányzat főépítészét - ha a település nem foglalkoztat önkormányzati főépítészt, akkor a települési önkormányzat polgármesterét -, hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt érdemben vizsgálja.

(9)[51] A területi építészeti-műszaki tervtanács tevékenységéről minden negyedévet követő hónap 20. napjáig - a tervtanácsi véleményeknek a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett felületre történő feltöltése mellett - beszámol az országos főépítésznek.

(10) Ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti bővítés, felújítás vagy átalakítás

a) kiemelten védett műemléket érint a (2) bekezdés e) és f) pontja,

b) védett műemléket vagy műemléki területet érint az (5) bekezdés a) és b) pontja

szerinti tervtanács jár el azzal, hogy eljárása során a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is be kell tartania.

(11) A (2) bekezdés szerinti eljárások világörökségi érintettsége esetén a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

10. §[52]

(1)[53] Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként a világörökségi területeken világörökségi tervtanácsokat működtethet a 9. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok

11. §[54]

(1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció - annak jellegétől függően - tartalmazza:

a)[55] az országos területrendezési terv, a vármegyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b)[56] a hatályos településfejlesztési tervet,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3)[57] Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemei a következők:

a) a településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelést bemutató munkarészek:

aa) a településképi előírások és az adott ingatlanra vonatkozó szabályozási terv kivonata és az azoknak való megfelelés bemutatása,

ab) részletes (utcaképi és légi) fotódokumentáció a tervezési területről és környezetéről,

ac) a beépítést bemutató léptékhelyes tömegvázlat,

ad) a látványterv helyszíni és légi fotókba illesztve és

ae) a meglévő és tervezett állapot bemutatása azonos nézőpontokból,

b) az építmény építészeti minőségének és szakmai igényessége követelményének megítéléséhez szükséges tervlapok:

ba) építészeti műleírás keretében a tervezési program és az építészeti koncepció bemutatása az építészeti, tájépítészeti, környezetrendezési munkarészekkel (egyéb szakági tartalom legfeljebb kivonatos formában jelenhet meg),

bb) az építményt és a szomszédos ingatlanokat, valamint a jellemző terepviszonyokat bemutató helyszínrajz,

bc) alaprajzok, metszetek, homlokzatok,

bd) átalakítási vagy módosított engedélyezési tervek esetén összehasonlító tervlapok, amelyeken a változtatás egyértelműen ábrázolt,

be) tervtanácsi vélemény alapján módosított terv esetén képekkel illusztrált tervezői válasz, amely tartalmazza, hogy a módosítás során milyen módon vették figyelembe a tervtanács észrevételeit,

bf) műemléket érintő terv esetén értékleltár és tudományos dokumentáció, valamint szakértői javaslat, továbbá

bg) műemléki jelentőségű területen új beépítés esetén a beépítés területre jellemző struktúrájához és egyéb, a védettséget megalapozó jellemzőknek való megfelelés igazolása.

(3a)[58] Az Országos Építészeti Tervtanács elé benyújtott tervek esetében a (3) bekezdésben foglaltakon túl be kell nyújtani:

a) a kitöltött jelentkezési adatlapot,

b) a képekkel, tervekkel illusztrált vezetői összefoglalót,

c) a tervezés léptéke szerint változó terjedelmű, a releváns tervlapokból, látványtervekből, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti építészeti műleírásból álló, egybefűzött .pdf/A dokumentációt, továbbá

d) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 43. §-a szerinti szakmai konzultációról készült emlékeztetőt vagy tervtanácsi véleményt vagy főépítészi véleményt.

(3b)[59] Világörökségi érintettség esetén a dokumentáció a (3) bekezdésben foglaltak mellett a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 3. § (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés bemutatását is tartalmazza.

(3b)[60] Az Országos Építészeti Tervtanács ellenőrzi, hogy a benyújtott tervekhez kapcsolódóan az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban szerepel-e az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet (a továbbiakban: ÉSZJNYR.) 2. vagy 3. alcíme szerinti nyilatkozat. 2020. július 4-ét megelőzően létrejött tervezési szerződés esetén az ÉSZJNYR. 3. alcíme alapján kell az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban nyilatkozni, azzal, hogy az ÉSZJNYR. 4. § (2) bekezdése szerinti dokumentum egy építtető és tervező által aláírt nyilatkozat a szerzői vagyoni jogokról. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban elhelyezett megfelelő nyilatkozat hiányában az Országos Építészeti Tervtanács a véleményezési eljárást nem folytatja le.

(3c)[61] Ha az építménnyel kapcsolatos további eljárásban kétség merül fel a (3)-(3b) bekezdés szerinti dokumentáció és a későbbi eljárásban vizsgált dokumentáció építészeti és településképi egyezőségével kapcsolatban, a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője nyilatkozatot ad ki arról, hogy a tervtanács által véleményezett - vagy a vélemény alapján átdolgozott - terv és a hatósági eljárásban vizsgált terv megegyezik. A nyilatkozat kiállítása előtt a felelős tervező újabb tervtanácsi eljárást egy alkalommal kezdeményezhet.

(4)[62] Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációjának a (3) bekezdésben foglaltak mellett az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) a tervezéssel érintett teleknek vagy telkeknek a 2 km sugarú környezetéhez a településképi illeszkedését igazoló leírását a tömegalakításra, anyaghasználatra, színezésre, rálátás és látványvizsgálatra, településkarakterre vonatkozóan,

b) a tervezéssel érintett telekhez vagy telkekhez legközelebb eső világörökségi vagy világörökségi várományos helyszín látvány- és sziluett-érzékeny pontjairól, továbbá a tervtanács elnöke által javasolt pontokról készített látvány és sziluett vizsgálatot,

c) az épületnek a szomszédos építményekre gyakorolt benapozási és vetett árnyék vizsgálatát,

d) a közlekedési munkarészt, amely tartalmazza a közúti és a közösségi közlekedés hálózatkapacitásának, valamint a gépjármű-várakozóhelyek kapacitás vizsgálatát és a várható többletterhelés hatáselemzését,

e) világörökségi területet vagy annak látványát érintő esetben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megóvására irányuló követelményeknek való megfelelés bemutatását.

11/A. §[63]

A tervtanácsi eljárás rendje

12. §

(1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2)[64] A 11. § (3)-(3b) bekezdése szerinti dokumentációt a tervtanács ügyrendjében és honlapján előre meghirdetett ülésnapok előtt 9 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.

(3)[65] Ha a benyújtott 11. § (3)-(3b) bekezdés szerinti dokumentáció véleményezése nem tartozik a tervtanács feladatkörébe, a tervtanács az eljárást 3 napon belül megszünteti, és ha a dokumentáció véleményezése más tervtanács feladatkörébe tartozik, erről tájékoztatja a benyújtót.

(4)[66] Ha a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 5 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt határidőben nem pótolja, a tervtanács az eljárást megszünteti.

(5)[67] A benyújtott tervdokumentációt a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6)[68] A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

(7)[69] A (6) bekezdés alkalmazásában a tervtanács akadályoztatása különösen:

a) tagok - előírt határidőben történő - összehívásának akadálya,

b)[70] tagok részvételének betegség, szabadság, elfoglaltság miatti akadályoztatása, vagy

c)[71] hiánypótlás késedelmes kiírása,

d)[72]

(8)[73] Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

13. §

(1)[74] A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. A tervtanácsi tag jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével - így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással - is gyakorolhatja. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni.

(2)[75] Tagként az Országos Építészeti Tervtanács ülésére meg kell hívni:

a) a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának akadémikusát vagy a nevében eljáró nem akadémikus köztestületi tagját,

b) a Magyar Építész Kamarát képviselő - érintettségtől függően építész, belsőépítész, műemlékvédelmi szakmérnök, tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező - tagot,

c) beépítésre nem szánt terület érintettsége esetén a Magyar Építész Kamarát képviselő tájépítész vagy ezzel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

d) érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

e) az illetékes önkormányzati főépítészt és

f)[76] világörökségi érintettség esetén, ha világörökségi kezelési terv készült, a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselőjét.

(3)[77] Tagként a területi tervtanács ülésére meg kell hívni:

a) építészeti-műszaki tervtanácsnál a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának akadémikusát vagy a nevében eljáró nem akadémikus köztestületi tagját,

b) építészeti-műszaki tervtanácsnál az illetékes területi építész kamarát képviselő - amennyiben a területi kamara a Magyar Építész Kamara képviseletét tartja indokoltnak, a Magyar Építész Kamarát képviselő - érintettségtől függően építész, belsőépítész, műemlékvédelmi szakmérnök, tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

c) építészeti-műszaki tervtanácsnál, beépítésre nem szánt terület érintettsége esetén a Magyar Építész Kamarát képviselő tájépítész vagy ezzel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagot,

d) településrendezési tervtanácsnál az illetékes területi építész kamarát képviselő - amennyiben a területi kamara a Magyar Építész Kamara képviseletét tartja indokoltnak, a Magyar Építész Kamarát képviselő - településmérnök és tájépítész vagy ezekkel egyenértékű végzettségű és tervezői jogosultsággal rendelkező tagokat,

e) érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

f) az illetékes önkormányzati főépítészt és

g) az országos főépítész által kijelölt személyt.

(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b)[78] a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c)[79] településrendezési tervtanács esetén - amennyiben nem ő a benyújtó -

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc)[80] településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési terv esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d)[81] építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e)[82]

f)[83]

g)[84]

h)[85] a területi tervtanács 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti eljárásában, ha világörökségi kezelési terv készült, a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselője.

(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki

a)[86] bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(7)[87] Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása esetén, amennyiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező beruházás hasznos beépített alapterülete nem haladja meg a bruttó 5000 m2-t, a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja. Ez az eljárás az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezése során nem alkalmazható.

(8)[88] Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása esetén

a) amennyiben a dokumentációt a 9. § (3) bekezdése szerinti konzultációs eljárásban a tervtanács véleményezte,

b) a 9. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti örökségvédelmi hatósági engedélyezési vagy örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően, vagy

c) a 11. § (3c) bekezdésben foglalt esetben

a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke tervtanácsi tárgyalás nélkül is kiadhatja.

(9)[89] A területi építészeti-műszaki tervtanács eljárása esetén

a) amennyiben a dokumentációt a 9. § (7) bekezdés szerinti konzultációs eljárásban a tervtanács véleményezte,

b) a 9. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti dokumentáció esetén, vagy

c) a 11. § (3c) bekezdésben foglalt esetben

a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke tervtanácsi tárgyalás nélkül is kiadhatja.

13/A. §[90]

A világörökségi tervtanács üléseit a 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben - ha a tervtanács ülésén az érintett polgármester is részt vesz - a világörökségi területen helyben kell megtartani.

[91]

14. §[92]

(1) Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel készül.

(2)[93] A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról a tervező vagy a tervdokumentáció benyújtójának tárgyalás megkezdéséig megfogalmazott kérésére emlékeztető készül.

A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

15. §

(1) A településrendezési tervtanács a településrendezési terv szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:[94]

a)[95] összhangban van-e az országos, térségi és a vármegyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési tervvel, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,

b)[96] segíti-e a településfejlesztési tervben megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,

c)[97] megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,

d)[98] figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,

e)[99] tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,

f)[100] megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a)[101] az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa)[102] a telepítés településképbe való illeszkedés,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b)[103]

c)[104] a településképi rendeletben foglalt követelményeknek, és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,

d)[105] műemlék vagy műemléki terület érintettsége esetén az örökségvédelmi szempontoknak,

e)[106] a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a Vötv. 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

A tervtanácsi vélemény[107]

16. §

(1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(1a)[108] A településrendezési tervtanács a tervet

a) elfogadásra - feltételek meghatározásával vagy feltétel nélkül - ajánlja, vagy

b) elfogadásra nem ajánlja.

(2)[109] Az építészeti-műszaki tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet[110]

a) megvalósításra - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - ajánlja, vagy

b) megvalósításra nem ajánlja.

(2a)[111] A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.

(3)[112] A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4)[113] A tervtanács külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (2a) és (3) bekezdés szerinti indokolását.

(5)[114] Kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban a tervtanács véleményében a beruházás kivitelezési részletterveinek - a kivitelezés megkezdését megelőzően - véleményezésre történő megküldését írhatja elő.

16/A. §[115]

Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét az eljáró hatóság az eljárása, döntése meghozatala során érdemben vizsgálja.

Finanszírozás

17. §

(1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg[116]

a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,

b)[117] a tervtanács tagját - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazon véleményezési napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.

(3)[118] A tiszteletdíjat az

a) Országos Építészeti Tervtanács esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a területi tervtanács esetén a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter

az általa vezetett minisztérium költségvetéséből biztosítja.

(4)[119] Nem jár tiszteletdíj a tervtanács részéről

a)[120] a 13. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tagnak,

b) a 13. § (3) bekezdés a), f) és g) pontja szerinti tagnak, továbbá

c) az olyan gazdasági társaság által delegált tagnak, amelynek tulajdonosi joggyakorlója minisztérium.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[121] E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

19. §[122]

E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. §[123]

E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 3. § (1) bekezdés c) pontját és (2) bekezdés g) pontját, 5. § (5)-(7) bekezdését, 7. § (1a) bekezdését, 9. § (2) bekezdés c) pontját, 11. § (3) bekezdés g) pontját és (4) bekezdését, 13. § (2) bekezdés c)-f) pontját, 15. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és c) pontját, 16. § (4) bekezdését a Mód. Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

21. §[124]

E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.2.) megállapított 9. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés c) pontját, (5) és (6) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, valamint 13. § (7) bekezdését a Mód. Kr.2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §[125]

E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.3.) megállapított 9. § (4) bekezdés c) pontját a Mód. Kr.3. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

23. §[126]

E rendeletnek az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.4.) megállapított 2. §-át, 3. § (1) bekezdés a) és c) pontját, 5. § (1), (4)-(7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 12. § (6) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdés a), c), d), f)-i) pontját, 13. § (4) bekezdés f)-h) pontját, 13. § (7) bekezdését, 13/A. §-át, 14. §-át, 15. § (2) bekezdés c)-e) pontját, 16. § (2), (4) és (5) bekezdését, 16/A. §-át, valamint 17. § (3) bekezdését a Mód. Kr.4. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

24. §[127]

E rendeletnek az egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.5.) megállapított 9. § (2) bekezdés g) pontját, valamint módosított 9. § (6a) bekezdését a Mód. Kr.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter