A Kúria Bfv.1286/2014/4. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Ha a bíróság a halmazati büntetést alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásával szabta ki, annak jogalapját - az alkotmányellenes jogszabályhely figyelmen kívül hagyásával meg kell változtatni, és vizsgálni kell, hogy az új büntetési tételkeretek között a büntetés eltúlzottan súlyos-e.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.286/2014/4.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év március hó 16. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 14.B.1449/2011/26. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.42/2013/10. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy

a büntetést a Btk. 81. §-ának (3) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben azonos tartalommal újabb felülvizsgálati indítvány nem nyújtható be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2012. november 5-én kelt 14.B.1449/2011/26. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 17 rendbeli üzletszerűen elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. - 321. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], melyből négy eset folytatólagosan elkövetett, három eset pedig kísérlet. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 9 évi fegyházbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a 2013. október 15-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 2.Bf.42/2013/10. számú ítéletével a terhelt cselekményeit 20 rendbeli rablás bűntettének [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 365. § (1) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont] minősítette, melyekből egy eset folytatólagosan elkövetett és három eset kísérlet. A terhelttel szemben 815.230 forint értékben vagyonelkobzást is elrendelt, és megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetéséből legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (BF.1249/2014/1.).

Indítványában utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Kifejtette: a jelen ügyben a jogerős ítéletet meghozó másodfokú bíróság a Btk. 2. § (2) bekezdésének alkalmazásával az elbíráláskor hatályos büntető jogszabályokat alkalmazta, és mivel a terhelt terhére rótt cselekmények kivétel nélkül a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont k) alpontjában felsorolt személy elleni erőszakos bűncselekmények, így alkalmazta a Btk.-nak az Alkotmánybíróság határozatával érintett 81. § (4) bekezdését is.

A terhelt az ennek figyelembevételével kiszabott büntetését jelenleg is tölti, ezért a hivatkozott alkotmánybírósági határozat következményeképp a Legfőbb Ügyészség hivatalból köteles a felülvizsgálati indítvány benyújtására.

E felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata alapján az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A jelenleg hatályos Btk. 81. § (3) bekezdése szerint, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

Erre figyelemmel a terhelttel szemben halmazati büntetésként - az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásával - kiszabható öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés mértéke öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre csökkent.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint azonban a kiszabott büntetés ennek ellenére sem terjeszkedik túl az alkotmányos kereteken, sőt azok tükrében sem tekinthető eltúlzottnak.

Ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.

A felülvizsgálati indítványra sem a terhelt, sem védője nem tett észrevételt.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének e) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.