BH 1978.3.137 Betöréses lopás után végzett leltározás eredményeként megállapított áruhiány megtérítése vagyonbiztosítási szerződés alapján csak akkor követelhető, ha a károsult bizonyítja, hogy a hiány keletkezése a betöréses lopással összefügg [Ptk. 536. §(1) bek., 549. § (1) bek.]

A felperes és az alperes között létrejött vagyonbiztosítási szerződés szerint az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperesnek betöréses lopásból származó kárát megtéríti. A felperes egyik zöldség-gyümölcs boltjába az 1976. május 25-ről 26-ra forduló éjjel betörtek. A betörő a boltból különböző árukat és használati tárgyakat vitt el, majd a rendőrség néhány órán belül elfogta.

A betörés után a boltban leltározást végeztek, amely 1403 Ft áruhiány megállapításával végződött. Emiatt a boltvezetőt a betörőnél megtalált 332 Ft értékű áru figyelembevételével különbözetként jelentkező 1071 Ft leltárhiány megtérítésére kötelezték. Az erről szóló igazgatói határozat ellen a boltvezető panasszal élt, a vállalati munkaügyi döntőbizottság pedig jogerős határozatot hozott, amellyel a boltvezetőt a megtérítési kötelezettség alól mentesítette.

A felperes a fentiek alapján az alperestől kérte az 1071 Ft megtérítését, amit az utóbbi megtagadott.

Ezután a felperes az alperes ellen 1071 Ft és jár. megfizetése iránt keresetet indított. Az alperes azzal védekezett, hogy a vagyonbiztosítási szerződés alapján csak a betörés következtében keletkezett tényleges kárt köteles megfizetni, a leltárhiányt azonban nem, ezért a kereset elutasítását kérte.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a betöréses lopásból származó kár az ellopott áru visszaadása következtében megtérült, az ezt meghaladó kár pedig leltárhiánynak minősül, amelyet a betöréssel nem lehet összefüggésbe hozni, mert nincs bizonyíték arra, hogy a megállapított leltárhiány is a betöréses lopás következménye. A leltárhiány önmagában nem elegendő az alperes kártérítési kötelezettségének a megállapítására.