A Kúria Pfv.21291/2021/9. számú precedensképes határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. § (1) bek.] Bírók: Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Pfv.II.21.291/2021/9.

A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke

dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró

dr. Hajdu Edit bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes jogi képviselője:

dr. Birk Csaba Imre ügyvéd (cím2)

Az alperes: alperes1 (cím3)

Az alperes képviselője:

Szabóné dr. Molnár Judit ügyvéd (cím4)

A per tárgya: házastársi közös vagyon megosztása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Miskolci Törvényszék 1.Pf.21.165/2020/16.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Tiszaújvárosi Járásbíróság 5.P.20.098/2019/63.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit - az elsőfokú eljárási és a fellebbezési illetékre, valamint az első-és másodfokú perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az alperes által fizetendő fellebbezési illetéket 180.600 (száznyolcvanezer-hatszáz) forintra leszállítja, az állam által viselendő fellebbezési illetéket 483.800 (négyszáznyolcvanháromezer-nyolcszáz) forintra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 64.000 (hatvannégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperes (a továbbiakban: a felek) házastársak voltak, házassági életközösségük 2014 januárjában szűnt meg, házasságukat a bíróság részítéletével felbontotta (Tiszaújvárosi Járásbíróság 11.P.20.053/2015/20.).

[2] Az alperes különvagyonában állt több ingatlan, amelyek értékesítéséből 1996-ban 500.000 forint és 762.225 forint; 1997-ben 646.250 forint és 499.900 forint; 1999-ben 148.200 forint vételárhoz jutott.

[3] A felek a cím5 ingatlant (a továbbiakban: az ingatlan) az 1999. szeptember 3-án kötött adásvételi szerződéssel 2.000.000 forint vételárért vásárolták meg, tulajdonjogukat egymás között egyenlő arányban jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. A felek a szerződés aláírásakor készpénzben kifizettek 1.200.000 forintot. A vételár kifizetéséhez 600.000 forint önkormányzati támogatásban részesültek, amelyből 400.000 forintot első lakáshoz jutók támogatásaként a felperesre; további 200.000 forintot az 1997. október 5-én született ikergyermekeikre tekintettel kaptak. A fennmaradó 200.000 forint megfizetését az önkormányzati támogatással egyidejűleg vállalták.

[4] 2000-ben az ingatlant két gyermekszobával és előszobával bővítették, új tetőszerkezetet építettek és korszerűsítették a fűtést is. A beruházás döntően 2000 őszéig valósult meg, költsége 2.500.000 forint volt, amelyhez felhasználtak 600.000 forint lakásépítési kedvezményt. Az építésügyi hatóság a 2001. július 11-én hozott határozatban adta meg a végleges használatbavételi engedélyt. Az ingatlan forgalmi értéke a beruházás után 4.500.000 forintra emelkedett.

[5] Az alperes 2000 októberében 900.000 forintért eladott egy ingatlant, ezzel együtt 1996. és 2000 között nagyságrendileg 3.500.000 forint értékű különvagyont értékesített.