A Legfelsőbb Bíróság Kfv.39111/2010/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 215. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10. §, 114. §, 130. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Márton Gizella, Sperka Kálmán

Kfv.VI.39.111/2010/17.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. László András és dr. Kiss Elemér ügyvédek által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 19.K.33.793/2005. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2010. január 20-án kelt 3.Kf.27.467/2009/4. számú ítéletével befejezett perben, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt beavatkozott, a jogerős ítélet ellen az I.-II. r. felperesek által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.467/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint és az alperesi beavatkozónak 80.000 (nyolcvanezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó ajánlatkérőként a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 124.§ /2/ bekezdés b/ pontja szerinti, közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházás tárgyú, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra részvételi felhívást tett közzé az Európai Unió hivatalos lapjában 2005. február 5-én. A részvételi felhívás IV.1.4. pontja szerint az ajánlattételre felkért szállítók tervezett száma minimum három, maximum öt. A részvételi felhívás III.2.1.3. pontja értelmében a jelentkezőknek a műszaki és szakmai alkalmasságot azoknak a szakembereknek a bemutatásával, szakmai jogosultságukat igazoló okmányaik, szakmai önéletrajzaik csatolásával kellett igazolniuk, akiket felelős műszaki vezetőként és felelős tervezőként a létesítmény megvalósításába be kívántak vonni.

A részvételi határidőre öt részvételi jelentkezés érkezett, köztük a felperesek által alkotta konzorcium is benyújtotta az ajánlati dokumentációját, amely a vezető tervezők között jelölte meg vezető műtárgytervezőként , csatolva ahhoz a tervező szükséges okiratait, igazolásait, okmányait. A részvételi határidő lejártát követően a felperesek által alkotott konzorcium az alperesi beavatkozótól a vonatkozó iratok figyelmen kívül hagyását kérte azzal, hogy tévedésből jelölték meg ajánlatukban vezető műtárgytervezőként.

A részvételi szakasz a 2005. július 25-én tartott eredményhirdetésen zárult le. Az alperesi beavatkozó a felperesek alkotta konzorcium jelentkezését a Kbt. 114.§ /1/ bekezdés c/ pontja alapján a Kbt. 10.§-ára utalással érvénytelennek nyilvánította, mert a beruházás előkészítő munkájában a vele megbízási viszonyban álló Kft. képviseletében a konzorcium jelentkezésében vezető tervezőként megnevezett Szántó Miklós járt el.

A felperesek a döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, amelyben kérték a részvételi jelentkezést érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés megsemmisítését elsődlegesen azzal az indokkal, hogy tévesen, adminisztrációs hibából csatolták a vonatkozó dokumentumokat, amelyre már a jelentkezési határidőt követően, de a döntés előtt az ajánlatkérőnél hivatkoztak. Másodsorban állították, hogy és közöttük megbízási jogviszony nem áll fenn, harmadsorban, hogy a felelős vezetőre megkövetelt létszámot nélkül is teljesítették.

További érvük az volt, hogy a Kbt. 115.§-a és a 130.§ /7/ bekezdése, a részvételi felhívás IV.1.4. pontjának összevetéséből álláspontjuk szerint a három fős minimumhatárt nem éri el az alkalmas és érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezők száma, ezért a részvételi szakasz eredménytelen, ez okból az alperesi beavatkozó a két alkalmasnak minősített jelentkező ajánlattételre felhívásával jogszerűen nem folytathatta az eljárást.

Az alperes a 2005. szeptember 12-én kelt D.568/11/2005. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Határozata indokolása szerint a részvételi jelentkezésben személyének megjelölése nem volt adminisztrációs hibának tekinthető, ilyen indokkal figyelmen kívül hagyása a részvételi jelentkezésnek a Kbt. 108.§ /3/ bekezdése szerinti tiltott módosítását jelentette volna. A felperesek és közötti jogviszony fennállásának nem tulajdonított jelentőséget, mert úgy ítélte meg, hogy személyével szembeni összeférhetetlenség nem volt vitatott, a jogorvoslati kérelem folytán csak azt kellett vizsgálni, hogy adminisztrációs hiba miatt volt-e feltüntetve a részvételi jelentkezésben. A Kbt. 130.§ /7/ bekezdés utolsó mondatát az alperes úgy értelmezte, hogy csak akkor kötelező legalább az előírt keretszámnak megfelelő számú jelentkezőt ajánlattételre felhívni, ha a jelentkezők közül marad a keretszámnak megfelelő számú alkalmas jelentkezést benyújtó, ajánlattételre felhívható jelentkező. Mindezekre tekintettel nem volt jogsértő az alperesi beavatkozó eljárása, amikor két alkalmas jelentkezővel az eljárást tovább folytatta. Az ajánlatkérő vizsgálata során ugyanis csak két alkalmas jelentkező maradt, ezért az ajánlatkérő csak ezt a két jelentkezőt kellett, hogy felhívja ajánlattételre.

A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Állították, hogy a részvételi szakasz eredménytelen volt, továbbá jogorvoslati kérelmükkel egyezően hivatkoztak arra, hogy összeférhetetlenség adminisztrációs hiba miatt nem állt fenn, ezért a jelentkezésüket nem lehetett volna érvénytelennek tekinteni.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a Kbt. 130.§ /1/ és /7/ bekezdése csak a keretszám felső határával kapcsolatos előírásokat tartalmaz. A közbeszerzési eljárás az ajánlattételi szakasszal akkor is folytatható, ha a részvételi szakasz értékelését követően rendelkezésre álló érvényes jelentkezést benyújtó és alkalmas részvételi jelentkezők száma nem éri el a minimum keretszámot, ilyen esetben az eljárás nem eredménytelen. Az összeférhetetlenség kapcsán megállapította, hogy az alperesi beavatkozó és a Kft. között létrejött megbízási szerződés alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésének egész folyamatában részt vett, így a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek minősült. A Kbt. 10.§-a az ajánlatkérő oldaláról szabályozza az összeférhetetlenséget, az előírások megsértése objektív felelősséget vált ki. A Kbt. adminisztrációs hibát nem ismer, a részvételi jelentkezés vizsgálata során nem volt lehetőség ilyen hiba figyelembevételére. Az alperesi beavatkozónak nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy a felperesek részvételi jelentkezésének elbírálása során az annak részeként benyújtott iratot ne kezelje a jelentkezés részeként, és azt ne vizsgálja. Az adminisztrációs hibára hivatkozással a kérelem bizonyos részeinek figyelmen kívül hagyása a részvételi jelentkezés módosítására irányuló kérelemnek lett volna minősíthető, amelyre az ajánlati kötöttség miatt már nem volt lehetőség. Irrelevánsnak értékelte a felpereseknek azt az állítását, hogy a jelentkezésükben túlteljesítették a felelős tervezői létszámra megkövetelt keretszámot.